Persze, ez nem jelenti azt, hogy a dél-ázsiai ország újságai ne növelnék online megjelenési felületüket. Sőt, még rádiókat is alapítanak. Szingapúr és Hongkong vezető lapjainál az online hírportálok térnyerésével és az ingyenes újságok megjelenésével csökkent a hirdetési bevétel. Emiatt a Singapore Press Holdings és a South China Morning Post is új területekre, például az internetes apróhirdetési oldalak felé próbál bővíteni.

A japán újságok az elmúlt öt évben némiképp vesztettek előfizetőik számából, de ez alig több mint három- százalékos csökkenés. A Jomiuri Simbun napi tizennégymillió újságjával a világ legnagyobb példányszámú napilapja, a szigetország lakossága - amelynek nyolcvanöt százaléka megbízik abban, amit a lapok írnak - pedig továbbra is világelső az egy főre jutó újságolvasók számában. A japán napilapok tartalmuk csak körülbelül húsz százalékát rakják fel a világhálóra, és csak igen lassan mozdulnak el az online irányába. Ezt azonban - japán módra - közösen teszik. Az Aszahi-Jomiuri-Nikkei médiaóriások közös internetes oldalt és iPhone-alkalmazást fejlesztettek ki. A jövőre nézve pedig lehet, hogy meghallgatják a néhány napja Japánban járt Rupert Murdoch tanácsát, aki szerint elkerülhetetlen, hogy a japán lapok elektronikus változatai fizetőssé váljanak. A szigetország újságjainak együttes erőfeszítése várható az elektronikus újságolvasó berendezésekkel kapcsolatban is, amelyeknek egy-két prototípusa néhány tokiói kávéházban már kipróbálható. Haszegava Jukihiro, a Tokio Simbun szerkesztőjének véleménye azonban az, hogy a japánok addig nem adják fel a hagyományos újságot, amíg a papírváltozat az egyetlen, amelyet összevissza hajtogathatnak, és a metróról leszállva kedvük szerint a szemétkosárba hajíthatnak.