A fiatalok mennének, de a szándék kevés
A fiatalok hat százaléka töltött már hosszabb időt külföldön tanulással. Nagy részük egyetemi, főiskolai évei alatt jutott - többnyire valamilyen ösztöndíj segítségével - ehhez a lehetőséghez. Magától értetődő, hogy a külföldi tanulásra való hajlandóságban élen járnak az egyetemisták és főiskolások, hiszen közel felük fontolná meg a külföldi tanulást. (Az adatok a Fanta TrendRiport néven futó felmérésből származnak. A közvélemény-kutatás részeként 450, 19-25 éves fiatalt kérdeztek meg online kérdőív segítségével.)
Az esetleges jövőbeli külföldi tanulási szándékok hátterében egyértelműen a nyelvtanulás lehetősége húzódik meg: a fiatalok ezt jelölték meg a legnagyobb arányban (58 százalék). Ezt követi a tapasztalatszerzés (37 százalék), illetve a karrier egyengetése (36 százalék). A magyarországi helyzettel való elégedetlenség a válaszok 32 százalékára volt jellemző és hasonló arányban voltak azok is, akik elsősorban azért mennének, hogy előkészítsenek maguknak egy hosszabb időtartamú, vagy akár végleges kiköltözést. A legtöbben az angolt, a németet és a spanyolt jelölték meg, mint tanulásra érdemes nyelvet.
A 18-25 év közötti magyar fiatalok kétharmada elképzelhetőnek tartja, hogy huzamosabb ideig külföldön vállaljon munkát. A más országban való munkavállalás nem a tapasztalatszerzésről, az idegen kultúrák megismeréséről, hanem a külföldön többnyire magasabb fizetésről és a jobb munkakörülményekről szól. A válaszok mögött többnyire a magyarországi helyzettel kapcsolatos vélt vagy valós negatívumok húzódhatnak meg, azaz a hazai állapotokkal összehasonlítva jelenik meg a külföld az "ígéret földjeként".
Kunsay Gyula pszichológus szerint minden huzamosabb külföldi tartózkodásnál a legfontosabb a családi minta: ahol magától értetődik a nyitottság és érdeklődés a más kultúrák iránt, ott a fiatalok is az életük részének tekinthetik a mobilitást bármilyen célra és időtartamra. Hasonlóan fontos motiváló erő, ha a baráti körben valaki sikeres útról számolt be. A pszichológus szerint jellemző, hogy a fiatalok zöme ilyen utak során tapasztalja meg elsőként döntéseinek a súlyát. - Sokszor gyerek megy el, és felnőtt jön haza. A külföldi tanulás, munkavállalás ezért komoly személyiségfejlesztő hatású - teszi hozzá.
A fiatalok harmada nem tartja elképzelhetőnek, hogy külföldre menjen dolgozni. Az okok esetükben két fontos tényezőre vezethetők vissza: a legjellemzőbb a családhoz és a barátokhoz való ragaszkodás. Ugyanakkor a megkérdezett fiatalok 45 százaléka nem veti el annak gondolatát, hogy külföldre költözzön. (Kizárja ennek lehetőségét 37 százalék, míg egyelőre nem tudja eldönteni 18 százalék.) A célországok listáját Nagy-Britannia vezeti, az ország elhagyását tervező fiatalok 29 százaléka választaná a szigetországot lakóhelyéül. A második helyen Németországot (23 százalék), míg a harmadikon az Amerikai Egyesült Államokat (19 százalék) Szlovákia és Ukrajna egy-egy százalékot kapott. A fiatalok migrációs szándékai mögött egyértelműen az anyagi javak megszerzése húzódik meg.
Ha a kérdés úgy merült fel, hogy mik azok a dolgok, amik Magyarországhoz képest eltérően működnek, a résztvevők legtöbbször olyan területeket emeletek ki, amiket pozitívabbnak találtak a hazai tapasztalatoknál. Ezek közül az egyik legfontosabb a nyugodtabb élettempó, a kevesebb stressz, idegeskedés. Szinte mindenki kiemelte, hogy abban az országban, ahol járt az emberek "lazábban" veszik a dolgokat, sokkal kevesebbet stresszelnek, még akkor is, ha amúgy többet dolgoznak.
A másik nagy különbség a a szabályok tisztelete. A fiatalokat általában lenyűgözte, hogy a vendéglátó országokban az emberek nemcsak betartják a szabályokat, hanem magukévá is teszik azokat. Nem a büntetéstől való félelem, hanem a szabályok közösségi haszna az, amiért a szabálykövető magatartás elterjedt. A legtöbbjüknek óriási élmény volt a mienktől gyökeresen eltérő közlekedési morál.
