Megölik Áchim Andrást, Pesten mégis Lehár Ferenc nagyoperettje, a Cigányszerelem hozza lázba az embereket. Fedák Sári minden visz. Kvasz András \"aviatikus\" 120 kilométert repül, József főherceg pedig moziba igyekszik a párjával.

Budapesttől távol nagy párbaj készülődik. Az angol Robert Falcon Scott arra készül, hogy meghódítja a Déli-sarkot, útját gondosan előkészíti, fegyelmezett katonaként minden apró részletre kiterjed a figyelme.

A kalandor természetű norvég - aki az Északnyugati átjáró fölfedezésével szerzett magának hírnevet - az Északi-sarkra készül, ám amikor tudomást szerez Scott úticéljáról, irányt változtat, s neki is az Antarktisz elérése lesz a célja.Párbajra hívja Scottot, s csapatával nekivág az útnak.

A norvégok 1911. január 13-án érik el a Bálnák öblét, ám két hét múlva befut Scott terranovája is. Az angol és a norvég társaság jó háromnegyed ávig készülődik egymás mellett, közben Scott és Amundsen kerüli a személyes találkozást. Őfelsége katonáját zavarja a különc norvég kíméletlensége.

Amundsen október 19-ét jelöli ki az indulás napjának, kutyákat visz magával, s nem zavarja, ha azok elpusztulnak, úgy van vele, legalább tudnak az emberei enni. Két hónapig tart az embert próbáló menet, s 1911. december 14-én teljesül Amundsen álma. Első emberként léphet Földünk legdélibb pontjára. A norvég boldog és büszke, nyomban levelet ír Scottnak, aki jócskán lemaradt, s a norvégok után csak négy héttel éri el úticélját.

Az angolok visszaútja tragikus véget ér, az idő fertelmes, és nem kegyelmez nekik. Scott táskájában megtalálják végül Amundsen levelét. A norvég számára a győzelem keserű, mert Angliában őt hibáztatják Scott haláláért.

Amundsen elkerülte a Déli-sarkon a halált, de később a végzete beteljesedett. 1928-ban az Északi-sark felé igyekezett, amikor repülője eltűnt, s annak roncsait soha nem sikerült megtalálni.