Piac-kutató: Ahol nem 'freccsentett' a zöldség

A Fehérvári úti csarnok Dél-Buda legnagyobb piaca. Vannak olyanok, akik csak itt, őstermelők és valódi élelmiszerek között tudták megszeretni a fővárost - ezt a nagy, korántsem homogén közösséget. VIDEÓ

Hampi

Egykori európai utazók szerint ha Hampi város, akkor Róma, Athén és London legfeljebb falu lehet. Vajon mit szólnának most? Hampi egy utcányi putrisor maradt az egykori vízvezetékrendszer alá suvasztva.Videó

A boldog batak

- Az én őseim földjét néhány száz évvel ezelőtt elérte a fejvadászkultusz és a varázslóink mágiával állították helyre a kozmosz rendjét - mondhatná Indonézia nagykövete. VIDEÓ!

A Terasz és Novák Péter abszurdjai

.

Zoób Katti-divatbemutató

.

 

Piac-kutató: Gyökerek

Úgy tűnik, nincs olyan piac, amelynek rendesen kimondható, rövid neve lenne. Mindenképpen igaz ez a Komjádi uszoda előtti heti vásárra: régi MDF-piacból lett amolyan 'szabadföldi'. Szombatonként ideiglenes standokon kínálnak zöldséget és nejlonharisnyát, mézet és tusfürdőt egymás mellett. Köznyelvi neve Komjádi piac.

Vegyes vágott

Persze a ruha-, fazék- és hipóárusok az állandó piacokon is jelen vannak, de elkülönülnek az élelmiszeresektől. A heti vásárokon azonban nincs fix foglalt hely, legfeljebb valamennyi szokásjog. Ezért keverednek az árusok. Nekem ez tetszik. Nyíregyházán nőttem fel, és az ottani KGST-piac az ország talán legnagyobb és legkaotikusabb, máig létező kereskedelmi amőbája: nagyobb és változatosabb, mint a Józsefvárosi. Megszoktam, hogy az instant kávét meg a csipkés bugyit egymás mellett kínálják.

Szabolcsi alma, szatmári szilva

De azt is megszoktam, hogy többféle, jó minőségű alma van otthon. Mindig. A nagyszüleimnek almáskertje van, fán nőttem fel. Sokat szenvedek Budapesten a felfújt, ízetlen és viaszos almáktól, amik időnként Dél-Amerikából jönnek. Pár éve, amikor Torgyán bácsi cseresznyét akart importálni Brazíliából, betegre röhögtük magunkat, most viszont ez az étrendi valóság: a télen kapható friss áruk legnagyobb része import, sokszor irreálisan messziről jön, több kerozint égetnek el az idehozásával, mint az áru súlya.

Sokat köszönhetek az otthonról jövő élelmiszer-csomagoknak, de nem várhatom el a szüleimtől, hogy egész évre való almát hurcigásszanak nekem Budapestre. Nem is volna hol tároljam, tönkre mennek ezek a konyhában. Valahonnan mégis muszáj rendes tiszántúli almát szereznem.

„Mi nem borogatni akartunk"

Tavaly nyáron szánalmas áron vették át a felvásárlók a meggyet, és néhány gazda a Parlament elé borította a termését. Még a megtermelés költségeit sem fedezte volna a nagykereskedelmi ár.
Voltak azonban gazdák, akik nem akartak borogatni, hanem tisztességes áron eladni a meggyet, amivel dolgoztak egy évig. A nagykörűi termelők összefogtak a Szövetség az Élő Tiszáért (röviden: Szövet) nevű civil szervezettel, és megszervezték az első Meggymentő akciót: levelezőlistákon hirdették meg, hogy aki szeretné a gazdákat segíteni azzal, hogy közvetlenül tőlük veszi meg a gyümölcsöt, az jó áron kaphatja meg Budapesten. Az akciónak óriási sikere volt, és végül sárgabarackot, almát, krumplit is kezdtek Budapestre hordani.

Most a Komjádi piacon standolnak, és mindig az idénynek megfelelő élelmiszereket hozzák rendelésre. De nem csak a nagykörűi terményeket árulják, hanem szabolcsi almalevet, tarpai aszalt gyümölcsöket és lekvárokat is.

Az egyik nagykörűi termelő, Makk Anna-Mária erdélyi lány, és amikor Magyarországra került, evidensnek tartotta, hogy földet műveljen. Mi mást? „Összefogtunk itt a többiekkel, és a vevőink nagyon lelkesek. Segíteni akarják az övéiket, mi meg jó minőségű árut hozunk, a saját arcunkkal áruljuk, amink van. Ha valakinek nem ízlene a savanyú káposztám, nem jönne vissza. De visszajönnek."

A Szövet több gazda termését szállítja Budapestre, de Nagykörűhöz közelebbi településekre is. Több fajta almát szállítanak: idaredet, jonatánt, goldent, gálát több méretben is.

Idényélelmiszerek

Valaki meg is jegyezte a Piac-kutató sorozat előző része, a Fehérvári piacról szóló cikk alatt, hogy nem télen kéne a piacokat bemutatni, és ebben valóban van valami. Nem télen a legszebb a piac, ilyenkor kicsi és nem túl látványos a választék. Mégis most forgatunk, mert hogy mikor eszünk valamit, legalább olyan fontos, mint az, honnan jön. Sokan vágyunk paradicsomra a hideg, nyálkás télen, hogy valami kis nyarat ehessünk meg vele - pedig a télen érett paradicsom ízetlen és nem is túl egészséges. Többnyire érésgyorsító gázokkal érlelik, napfényt keveset kap még Spanyolországban is. Fűtik az üvegházakat, többnyire gázzal, ami rengeteg szén-dioxidot termel, és a végeredmény: kőkemény, gumiállagú, pállottvíz-ízű zöldség. Akkor mit lehet enni télen? Hiszen ilyenkor nem terem szinte semmi...

Ahogy minden időszaknak, úgy a téli hónapoknak is megvannak a jellemző, idényszerű ételei. A gyökérzöldségek, krumpli, cékla, a káposztafélék, és olyan jól eltartható gyümölcsök, mint az alma meg a körte a pincékben telelnek át. Fóliasátorban fűtés nélkül is megterem a hónapos retek, a salátafélék, és a hordókban ilyenkorra érik össze a legjobb C-vitamin forrás, a savanyú káposzta. Télen vesszük elő a tartósított élelmiszereket, a szárított magvakat, aszaltakat, hüvelyeseket és gabonát, a befőzött, savanyított holmit, lekvárokat, és a fagyasztottakat. Ha végképp paradicsomra vágyik az ember, akkor szárítottat, sűrítettet és hámozva befőzöttet is kaphat.

Aztán nemsokára spenótszezon!

Piac-kutató, videó-sorozat budapesti piacokról, Csillával és Rékával:

A Fehérvári úti vásárcsarnok
A Hunyadi téri piac

Ez a böngésző nem támogatja a flash videókat
Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.