Apák és anyák háborúja

Tévhit, hogy a bíróságok inkább az anyák javára ítélnek gyerekelhelyezési ügyekben. Az erőszakosabb, önérvényesítőbb szülők esélyesebbek a gyerekelhelyezési perekben.

Apák, haza!

Próbálják ki az apák is a gyest, vagy gyedet pár hónapra - az is felmerült bizonyos uniós országokban, hogy ezt tegyék kötelezővé. Ha így lenne, mi sem térhetnénk ki ez elől.

A tervezett gyerekek kétharmada csak terv marad

A tervezett gyerekek alig harmada születik meg Magyarországon.

A férfiak nem csak családfenntartók

Tovább élnek a férfiak azokban az országokban, ahol nem válnak élesen ketté a férfi és a női feladatok.

Moldoványi Ferenc kapta a Nagyrabecsülés Csokrát

Az UNICEF Nagyrabecsülésének Csokrát először az UNICEF fennállásának 50. évfordulója alkalmából, 1996-ban adományozták oda. Akkor Margit dán királynő, Fabiola belga királyné és a thaiföldi hercegnő részesült a kitüntetésben. Itthon legutóbb Moldoványi Ferenc kapta meg a csokrot.

 

A vihar kapujában 2.0

Nem csoda, hogy Akira Kurosawa klasszikus filmje jut eszünkbe. Ugyanazt a történetet halljuk két előadásban. Ha az anya mondja: a Franciaországban élő ír apa szexuálisan bántalmazta négy éves kislányát. A francia hatóság nem védte meg őket, kénytelenek voltak a brutális apa elől Magyarországra menekülni. A magyar hatóságok egy hágai jogszabályra hivatkozva ki akarják adni a kislányt az apának, az anya, hogy ezt megakadályozza, bujkálni kezd vele. Ha az apa meséli: a szexuális bántalmazásból egy szó sem igaz. A magyar és a francia hatóságok teljesen jogosan döntöttek úgy, hogy a kislányt át kell adni az apának. A gyereknek az anya okoz soha ki nem heverhető lelki sérüléseket azzal, hogy nem hagyja normálisan élni: nem engedi iskolába, most pedig bujkál vele.

Mi történt eddig?

Orosz Krisztina és Fiona esetéről írtunk már. Dióhéjban: a kislány ír származású apja és magyar édesanyja Franciaországban éltek. Amikor Fiona három éves lett, a szülők elváltak, a francia bíróság a gyereket közös felügyelet alá helyezte. Egy évvel később egy francia gyerekpszichológus kiderítette, hogy a kislányt az apja szexuálisan bántalmazta, ezért az apát hivatalból feljelentette, de a francia hatóság nem tartotta megalapozottnak a vádat.

2007 végén Krisztina az apa beleegyezése nélkül Magyarországra költözött a kislánnyal. Kérte a gyámhivatalt a kislány védelembe vételére, de kiderült, hogy az apa eljárást indított ellene a gyermek jogellenes külföldre vitele miatt, és kérte Fiona kiadatását. Az ügy több fórumot megjárt, egymást követték a bírósági tárgyalások, fellebbezések. Krisztina kérelmét egyik bíróság a másik után utasította el egy hágai jogszabályra hivatkozva, amely csak kivételes esetekben engedi meg, hogy a gyerek Magyarországon maradhasson: csakis akkor, ha ez a gyermek testi-lelki épségét veszélyezteti.

Áprilisig azt, hogy az apa akár rendőri segédlettel is elvigye a kislányt, mindössze az akadályozta meg, hogy a Pesti Központi Kerületi Bíróságon (PKKB) per zajlott; Krisztina és ügyvédje kérték a végrehajtás megszüntetését. Július 8-án azonban a PKKB és jogerősen a Fővárosi Bíróság is elutasította az anya keresetét.

Újabb fejlemények

Áprilisban az apa kérte Franciaországban a gyerekelhelyezés megváltoztatását. A bíróság helyt adott a kérelmének, és Fionát az anya távollétében neki ítélte. Még előtte, ez év márciusában az apa eljárást indított Magyarországon az anya ellen kiskorú veszélyeztetése miatt. A Heves Megyei Rendőrség hivatalból nyomozást indított, amelynek során egy igazságügyi szakértő véleményét is kikérték. A szakvélemény alapján ejtették a Krisztina elleni vádat, a szakértő ugyanis többek között azt állította: lehetségesnek tartja, hogy a szexuális bántalmazás megtörtént.

Július utolsó napjaiban az anyát a magyar rendőrség előállította és őrizetbe vette. Krisztina a második napon, csak Budapesten tudta meg, hogy nemzetközi elfogatóparancs van ellene érvényben, mert nem hajtja végre a francia bíróság ítéletét és nem adja át a gyereket az apjának. A Fővárosi Bíróság megtagadta Krisztina kiadatását és szabadlábra helyezte. Mint Hidasi-Costa Nóra, Krisztina ügyvédje elmondta, azért, mert ugyanazért a bűncselekményért - kiskorú veszélyeztetése - Magyarországon is indult eljárás Krisztina ellen, de a nyomozás, mint már említettük, azzal zárult, hogy az anya ártatlan.

És néhány nap múlva megjelent Krisztináék háza előtt az a bizonyos rendőrautó, amitől annyira féltek. Ott volt a gyámhivatal és az ügyészség képviselője, ott volt az apa, az apa ügyvédje és néhány diplomáciai rendszámú autó. Fionáért jöttek, de sem ő, sem Krisztina nem voltak otthon. A végrehajtó az előző napon írásban értesítette az anyát. Már haza sem mentek: azóta bujkálnak.

Ahogyan az anya meséli

Krisztina biztos abban, hogy volt férje, a kislány édesapja szexuálisan bántalmazta a gyereket. Azt mondja, 2007 végén Magyarországra menekültek, mivel az ügyben Franciaországban több feljelentés ellenére sem történt érdemi előrelépés. Krisztina és ügyvédje szerint éppen ez az eset, amire a hágai jogszabálynak az a passzusa vonatkozik, hogy a gyereket nem kell visszavinni, ha az a testi vagy lelki épségét veszélyezteti.

A tárgyalások során ugyanis még három szakvélemény született, ezek közül kettő állítja azt, hogy Fionát molesztálta az apja, csakúgy, mint a legfrissebb, a már említett rendőrségi szakértőé. Ebből az derült ki, hogy Fionát az apja gyakran megverte úgy, hogy a kislány azt sem tudta, miért lett megbüntetve. Ritkán volt vele, ezért az apa hiánya nem veszélyezteti a kislány lelki egyensúlyát, sőt éppen ellenkezőleg: oldja a szorongását. Végül pedig a kislány élményszerű beszámolója miatt a szakértő valószínűnek tartotta, hogy Fionát szexuálisan molesztálta az apja.

Krisztina azt mondja, az a Franciaországban lezajlott tárgyalás, amelyen a kislányt az apának ítélték, nem volt jogszerű. A neki szóló idézést egy olyan címre - az előző párizsi lakásuk címére - küldette az apa, ahol azt ő biztosan nem kaphatta meg. A francia bíróság Krisztina és Fiona távollétében - és minden érdemi bizonyíték, például környezettanulmány készíttetése nélkül - vonta meg az anyától szülői felügyeleti jogát, és a gyermeket az apánál helyezte el. Krisztina megtámadta ezt a bírósági határozatot Franciaországban egy francia ügyvéddel, aki szerint van esélyük arra, hogy megnyerjék a pert, hiszen a tárgyalásban hemzsegtek a jogi képtelenségek. De ez évekig is eltarthat, Krisztinának és Fionának pedig éppen ideje nincs.

Abban sem hisz, hogy a francia állam képes megfelelően megvédeni a kislányt. Mint mondja, a július 8-i tárgyalás egyik szokatlan jelenete az volt, hogy a francia konzulátus három munkatársa éppen akkor jött ki a másodfokú bírói tanácstól, amikor Krisztina a tárgyalóteremhez érkezett. Az urak a tárgyalást tolmács segítségével végighallgatták, de a határozathirdetést már nem várták meg. A tárgyaláson és a határozathirdetésen az ír konzulátus munkatársa is jelen volt. A tanácsvezető bíró nemcsak érzékelte a diplomaták jelenlétét, hanem Krisztina szerint egyenesen nekik beszélt.

És hogy meddig és milyen esélyekkel bujkálnak? A legújabb szakértői vélemény volt az alapja annak a perújrafelvételi kérelemnek, amelyet a PKKB-ra nyújtott be Krisztina és az ügyvédje július 8-án. A következő tárgyalás szeptember 8-án lesz: ennek eredményére vár a bujkáló Krisztina és Fiona. Ha az a döntés születik, hogy felfüggesztik a visszavitelre kötelező korábbi bírósági határozat végrehajtását - azaz egyelőre nem viszik vissza Fionát Franciaországba -, akkor előjöhetnek. Hidasi-Costa Nóra azt mondja, évekig nem kapnak el körözött bűnözőket, hátha ők is megússzák. Az ügyvéd valószínűnek tartja, hogy még az idén mindenképp döntés születik ebben az ügyben, tehát a bujkálás nem tart tovább néhány hónapnál.

Ahogyan az apa meséli

Volni Emese, az apa ügyvédje egészen másképp meséli a történetet. Azzal kezdi, hogy minden állítását bizonyítani tudja, akár a bíróságon is. Rögtön a kezdetnél módosít: egyrészt a kislányt három éves koráig nagyrészt az apja nevelte, mert Krisztina dolgozott, és sokat utazott. Amikor a szülők elváltak, a bíróság közös szülői felügyeletet állapított meg.

Krisztina azonban megtámadta ezt a döntést. Elutasították, ekkor került elő az a vád, hogy az apa molesztálta Fionát, ami az anya által fizetett pszichológus véleményén alapult. Volni Emese, aki harminc éve foglalkozik családjogi perekkel, azt mondja: „Erre hivatkoznak hasonló esetben a szülők, mert nagyon nehéz bizonyítani, hogy az erőszak nem történt meg." Miután a francia pszichológus - 2004 végén - feljelentette az apát, Franciaországban nyolc másik szakértő véleményét hallgatták meg az ügyről. Volt közöttük olyan, akit a bíróság rendelt ki, volt olyan, akit az ügyészség, volt, akit a családsegítő szolgálat. Kivétel nélkül mind azt állították, hogy a kislányt nem zaklatta szexuálisan az apja.

A francia Legfelsőbb Bíróság mellett működő igazságügyi szakértői bizottság is azt állapította meg, hogy semmi jele nincs a bántalmazásnak, és azt is hozzáfűzte, hogy a gyermek lelki egyensúlyát az veszélyezteti, hogy az anya bevonja őt az apával való konfliktusába. Furcsa képet rajzol az apa és az anya kapcsolatáról az a megállapítás, hogy ebben a házasságban Krisztina játszotta a férfiszerepet: az indulatait nem tudta kordában tartani, agresszív volt, még az is előfordult, hogy megverte a férjét.

Krisztina 2006 novemberében egy - megint csak általa fizetett - magánorvostól szerzett egy igazolást, hogy Fiona beteg és nem járhat iskolába; ezért az orvost később elmarasztalták. Az anya ezután három hónapig nem engedte ki a kislányt a lakásból. Az apa a bírósághoz fordult, amely kötelezte Krisztinát arra, hogy ezzel a magatartással hagyjon fel. Ekkor jött el a kislánnyal Magyarországra, számos adósságot hagyva maga után. Azt, hogy ebben az időszakban apa és lánya kapcsolata harmonikus volt, az ügyvédnő egy egész fotóalbummal igazolja: a képeken a kislány apját átölelve, mosolyogva látható. Krisztina még Franciaországban 10-15 első- és másodfokú eljárást indított az apa ellen, mostanra mind lezárult: elutasították őket.

Mi történt Magyarországon?

Az elmúlt 17 hónapban, mióta Magyarországon vannak, szintén 10-15 első és másodfokú eljárást indított az apa ellen, melyek mindegyikét elutasította a bíróság. Volni Emese azt megjegyzi, hogy a Pesti Központi Kerületi Bíróság a fenti tényeket mind mérlegelte, amikor úgy döntött, hogy Fionát a sokat emlegetett hágai jogszabálynak megfelelően vissza kell vinni Franciaországba. Az sem igaz, hogy Magyarországon nem hallgatták meg a gyereket: a rendőrség 8-10 idézést küldött Krisztinának és a kislánynak, akik egyszer sem nem jelentek meg.

Volni Emese azt feltétezi, az anya félt, hogy a kislány nem „megfelelően" válaszol majd a kérdésekre. Azt, hogy idén júliusban a rendőrség által kirendelt szakértő azt állapította meg, hogy a szexuális bántalmazás megtörtént, Volni Emese a szülői elidegenítési szindrómával magyarázza. Mint mondja, 17 hónap alatt, mióta az anyja elhozta Fionát Franciaországból, ennyit tudott elérni azzal, hogy csaknem naponta hordta pszichológushoz a kislányt, ahol folyton erről kérdezgették. A szakértő még így is csak az utolsó sorokban, másodlagos megfigyelésként említette a bántalmazást.

Az sem igaz, hogy 2007 decemberétől, mióta Magyarországra jöttek, az apa nem próbált kapcsolatot teremteni Fionával. Egész halom levelet írt a kislánynak, csakúgy, mint az ügyvédnő, aki arra kérte Krisztinát, tegye lehetővé, hogy az apa láthassa a lányát. Az apa többször telefonált neki, de a kislányt nem engedték a telefonhoz.

A jelenlegi állás alapján - mint arról feljebb írtunk - az érvényes francia bírósági határozat szerint a kislányt az apjánál kell elhelyezni. Volni Emese egyébként megjegyzi azt is, hogy a bírósági eljárás teljes mértékben a jogszabályoknak megfelelően zajlott le. Az idézést, ahogyan azt a jogszabályok előírják, az anya utolsó ismert bejelentett címére küldték. Tudnia kellett a perről, mert a helyi - hevesi - bíróságon keresztül értesítette őt a francia hatóság. A saját ügyvédje pedig azért nem képviselte Krisztinát, mert nem fizette és lemondott. A kislány meghallgatását és környezettanulmány készítését azért nem tartották szükségesnek, mert utolsó pszichiátriai szakvélemény néhány hónappal Magyarországra utazásuk előtt készült.

Az apa ennek ellenére azt az ajánlatot tette, hogy Krisztina és a kislány költözzenek abba a párizsi lakásba, amelyben korábban együtt laktak. Ő albérletbe költözik. Fizeti az anya és a kislány összes költségét egészen addig, amíg Krisztina megfelelő állást nem talál magának. Eközben a francia hatóságok megteszik azokat a gyerekvédelmi intézkedéseket, amelyekkel már az anya és a kislány Magyarországra költözése előtt találkozhatott a család: családfigyelőt és mediátort rendelnek ki. Krisztina ezt a megoldást elutasította, inkább bujkál a kislányával.

De meddig? Volni Emese azt mondja, Krisztina és ügyvédje az összes, az ügy során született bírósági döntést megfellebbezett, még azokat is, amelyekben egyelőre ítélet sem született. Az anya valamennyi érintett szakembert - bírót, ügyészt, pszichiátert, a gyámhivatal munkatársát - elfogultsággal vádolt. Az ügyvédnő szerint időhúzásra ez biztosan jó. Még az országból is ki lehet vinni Fionát, hiszen az EU-n belül nincsenek határok. Ő azonban bízik abban, hogy a rendőrség akit akar, azt megtalálja. Csak arra hívja fel a figyelmet, hogy a halogatás rosszat tesz a kislánynak.

Kérdések

Az újságíró nem döntheti el, kinek van igaza ebben a vitában. Ez nem is feladata: majd a bírák megteszik. Az újságíró legfeljebb kérdéseket tehet fel. Az irodalmi párhuzamoktól is alig lehet szabadulni, de nézzük: világos, hogy ebben a huzavonában a kislány sérül a legjobban. A felnőttek azt csinálnak az életükkel, amit akarnak. A Krétakör azt mondja, hogy aki jobban szereti a gyereket, az félti, nem akar neki fájdalmat okozni, azt nézi, mi a legjobb neki. Válaszoljon mindenki lelkiismerete szerint: mit tesz ebben a helyzetben egy felelős szülő?

Emberibb élet az új kezeléssel (a kép nem a cikkben szereplő gyermeket ábrázolja)
Emberibb élet az új kezeléssel (a kép nem a cikkben szereplő gyermeket ábrázolja)
Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.