Erre csörög a szemét
Állunk a csörögi polgármester asszonnyal és az egyik önkormányzati képviselővel a hulladéklerakó bejárata előtt. Bemennénk, hogy közelebbről is szemügyre vegyük, miként terítik-kezelik itt a szemetet, de nem mehetünk, mert látogatni csak a telepvezetővel együtt lehet, ő viszont nincs itt. Két-három órát ellenben mi nem akarunk várni rá. Meg egyébként is minden látszik a kerítésen túlról.
Ötpercenként érkezik egy megrakott teherautó a dombtetőn lévő bejárathoz. Mikor mi: kukás vagy konténeres. Porzik a telepre vezető út, de porzik a telep is, ahogy az autók végiggördülnek a szeméten. "Úgy becsüljük, naponta 80-100 autó érkezik ide" - mondja a 2002 óta önálló, addig Sződhöz tartozó település környezetvédelmi bizottságának elnöke, Drenkovics János. Később azt kéri, forduljunk meg. Megtesszük. A domb lábánál kezdődik Csörög. Nagyon közel vannak a házak.
"Az ezerméteres védősávba a község lakott részének nyolcvan százaléka beleesik" - állítja Dugántsi Ildikó polgármester, aki szerint a kommunális lerakó nem felel meg a törvényi előírásoknak. A váci önkormányzat tulajdonában lévő, 1,8 millió köbméteres lerakó - eddig bő egymillió köbméternyi kommunális hulladék került ide - csupán a természetes agyagréteg által nyújtott szigeteléssel rendelkezik. Ami kevés, hiszen fémszenynyezés jelent meg a talajvízben, a felügyelőség szerint sok egyéb hiányosság miatt ezért sem üzemeltethető tovább. (A telep egykor egy völgy volt, ezt töltötték fel az elmúlt időszakban.)
Dugántsi Ildikó polgármester további ellenérveket is sorol: nem gyűjtik a csurdalékvizet, nem megfelelő a takarás. Olykor elviselhetetlen a bűz, olykor a telepről érkező por a településre ülepszik. A polgármester szerint a község fejlődésének legnagyobb hátráltatója a lerakó. Csörög csak a lerakó irányába tud terjeszkedni, a másik rész mocsaras. Készül a rendezési terv, de addig nem kerülhet rá pecsét, míg ki nem derül, mi lesz a lerakóval.
Mivel Csörög tudja, hogy milyen körülmények között működik ez a telep, tavaly óta már nem ide, hanem az előírásoknak megfelelő, gyáli lerakóba viszi a szemetét. "Drágább, de nekünk megéri" - teszi hozzá a polgármester asszony.
A lerakó sorsával kapcsolatban a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség május harmincadikán határozottan lépett: október 31-ig be kell zárni a telepet. Október végéig is csak a szigorú feltételek betartása mellett üzemelhet a lerakó. Egy június 29-i bejárás során kiderült, hogy előző nap 12 tonna szennyvíziszapot raktak le, egyes részeken betontörmeléket találtak. Egyhektárnyi terület nem volt földdel letakarva. A felügyelőség döntése szerint a telepen nem rakhatnak le szennyvíz tisztításából származó hulladékot, és nem kerülhet ide építkezési és bontási hulladék sem.
A telep bezárására vonatkozó döntés nehéz helyzetbe hozta nemcsak a közeli 36 ezres várost, Vácot, hanem további kéttucatnyi települést. A lerakó ugyanis közel százezer ember kommunális hulladékát nyelte el az elmúlt két évtizedben. Még a Duna túlpartjáról is hoznak ide szemetet - például Visegrádról és Leányfaluról. Kovács Tibor váci címzetes főjegyző lapunknak elmondta, az önkormányzat megfellebbezte a döntést - a város a lerakó 2008. december 31-ig tartó üzemeltetésének engedélyezését kéri. Az már eddig is ismert volt, hogy a telep hosszabb távon nem felel meg a szigorúbb előírásoknak, azonban a város - és sok más település - számára nincs egyéb hulladékelhelyezési lehetőség.
A váciak szerint a csörögi lerakóra addig lenne szükség, míg elkészülnek az Északkelet-Pest megye és Délnyugat-Nógrád megye 106 településének szemetét befogadó regionális hulladéklerakók. És itt kapcsolódik a csörögi lerakó ügye egy közel két éven át tartó, országos visszhangot kapó ügyhöz. Mint arról korábban lapunkban is beszámoltunk, a 6,6 milliárd forintba kerülő, ötven százalékban uniós támogatással megépülő, mintegy 300 ezer lakosú térség hulladékának tárolására alkalmas regionális lerakót eredetileg Püspökszilágyra tervezték, de a helybeliek megakadályozták ezt. Később új helyszíneket jelöltek ki, azonban a beruházást elutasították Sződ, Kosd, Kartal, Keszeg, Verseg, Hévízgyörk és Romhány lakói is. A valkói népszavazáson a helybeliek támogatták ugyan a beruházást, ám a szakemberek nem találták megfelelőnek a területet. Ezek után döntöttek úgy, hogy nem új lerakót építenek, hanem a Nógrádmarcalon és a Kerepesen lévő lerakót bővítik. A korábban odaítélt uniós pénzt ugyanakkor új lerakó építésére s nem a már meglévők bővítésére kapta meg a társulás. Éppen ezért módosítania kellett a korábbi pályázatot - ezt a változtatást szerencsére Brüsszel elfogadta. A beruházás során Pest és Nógrád megyében kilenc hulladékudvart és 500 hulladékszigetet is kialakítanak, s a szelektív hulladékgyűjtés bevezetésének köszönhetően tíz éven belül a térségben keletkező szemét hatvan százalékát újrahasznosíthatják. A projekt részeként a korszerűtlen lerakók megszüntetésére és rekultiválására is sor kerül - a csörögire is.
Dugántsi Ildikó szerint a helyiek egészsége mellett másról is szól ez az ügy: "Vagy vannak törvények ebben az országban, vagy nincsenek. Szakmai szempontok alapján jogos a bezárás - nem most, már évekkel ezelőtt ezt kellett volna tenni."
A nagy kérdés, szakmai vagy egyéb szempontok döntenek másodfokon.
