Jogot sért a munkahelyi mobil drogteszt
Az Egyesült Államokban mindennapos gyakorlat a munkahelyi és az iskolai drogtesztek alkalmazása, sőt, arra is volt már példa, hogy azért rúgtak ki valakit, mert egy munkahelyi teszt kimutatta, hogy szabadidejében otthon dohányzott. A cég azzal indokolta döntését, hogy a dolgozó felelőtlen életvitele miatt a jövőben nem áll szándékában kifizetni a felmerülő egészségügyi költségeket. A szövetségi költségvetésben dollármilliókat különítenek el az iskolai drogtesztek támogatására, finanszírozására. Az igazsághoz azonban az is hozzátartozik, hogy a hatalmas ország a - szakértők által vitatott hatékonyságú - kábítószer-fogyasztást kimutató gyorsteszteket gyártó cégek számára is hatalmas piacot jelent.
Efféle gyorstesztek már hazánkban is bekerültek a kereskedelmi forgalomba: a gyógyszertárakban és a drogériákban többféle is beszerezhető. Leginkább bizalmatlan szülők teszik a kosarukba a pár ezer forintért kínált termékeket, de úgy hírlik, akad példa a munkahelyi alkalmazásra is. Igaz, ennek jogosságát, hatékonyságát többen is vitatják.
Legutóbb egy személy- és vagyonvédelmi cég kérésére alapján az adatvédelmi biztos adott ki állásfoglalást a drogtesztek munkahelyi alkalmazásáról. A bejelentés szerint egy cég által működtetett tesztelőberendezést a munkáltató kérésére annak telephelyére szállítanak, s ott nyálminta felhasználásával a helyszínen elvégzik a dolgozók ellenőrzését. Kérdés, van-e joga a munkáltatónak efféle vizsgálat megrendelésére.
Péterfalvi Attila állásfoglalása szerint csak kifejezett jogszabályi felhatalmazás esetén lehet munkahelyen drogtesztet alkalmazni, a vizsgálatról a munkáltató nem dönthet önkényesen, s azt nem alapozza meg a dolgozók "kikényszerített hozzájárulása". A jogszabály által indokolt esetben is csak megfelelő - egészségügyi végzettségű - személy irányításával végezhető el a teszt, továbbá a pozitív eredményt is csak ilyen szakember elemezheti. Emellett a dolgozóknak mindig másolatot kell kapniuk a vizsgálati dokumentációból, hogy azt szükség és jogorvoslati igény esetén független szakértő ellenőrizhesse.
Az általános jelleggel elvégzett tesztek és az azokhoz kötődő adatkezelés - a drogfüggőségre, a kábítószer-fogyasztásra vonatkozó személyes adatok a hatályos adatvédelmi törvény szerint különleges adatoknak minősülnek - az ombudsman szerint nem elfogadhatóak, mivel a magánszférába súlyosan beavatkozó, személyiségi jogokat is sértő gyakorlathoz vezethetnek.
A munkáltatói-munkavállalói hatalmi pozíciók egyenlőtlensége miatt a dolgozók önkéntes hozzájárulása a tesztek elvégzéséhez többnyire erősen megkérdőjelezhető.
- A drogfogyasztás nem tartozik a munkaadóra, csak abban az esetben, ha a munkavállaló szemmel láthatóan és bizonyíthatóan bódultan dolgozna, s másokat is veszélyeztetne. Épp ezért teljesen egyetértünk az adatvédelmi biztos állásfoglalásával - mondja Sárosi Péter, a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet munkatársa.
- A munkahelyi alkoholszondáztatással ellentétben, mivel a kábítószer-fogyasztás eddig nem okozott tömegesen előforduló munkahelyi problémákat, a tesztelésnek sincs sem kialakult módszertana, sem jogi szabályozása. Amíg ez meg nem születik, az adatvédelmi biztos állásfoglalása kötelező érvényű, de a majdani szabályozás kialakításánál is alapul veszik majd - mondja Varga László, az Országos Munkabiztonsági és Munkavédelmi Főfelügyelet jogi és humánpolitikai főosztályvezetője. A bírósági gyakorlat eddig csak a munkahelyi alkoholszondáztatásra vonatkozóan alakított ki egységes ajánlást, amely szerint a dolgozó munkaviszonyból eredő kötelezettsége részt venni az ellenőrzésen. Bár a munkavédelmi törvény a munkáltató hatáskörébe utalja annak ellenőrzését, hogy a dolgozók a biztonságos, saját és mások egészségét nem veszélyeztető, munkavégzésre alkalmas mentális és fizikai állapotban lássanak munkához, mindezt az emberi méltóság tiszteletben tartásával kell megtenni.
Legjobb eséllyel az előzetes, időszakos vagy rendszeres munkaalkalmassági vizsgálatok segítségével a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosai tudják kiszűrni a munkavégzést befolyásoló problémákat és szenvedélybetegségeket. Amennyiben a munkaadó észreveszi, hogy veszélyes munkakörben dolgozó alkalmazottja bódult, kimerült, érdemes kiállítania a munkából, mert fennállhat az alkoholfogyasztás vagy a kábítószerezés gyanúja is. - Ha valakin nem észrevehetőek a tünetek, de a munkáltató gyanakszik, rendkívüli munkaalkalmassági vizsgálatra is küldheti alkalmazottját; az ellenőrzésen való részvétel megtagadása pedig rendkívüli felmondás jogalapja is lehet - mondja a főosztályvezető.
Az állásfoglalás szerint a mobil drogtesztek hatékonysága sem meggyőző: többségük csak a fogyasztásról ad tanúbizonyságot, arról azonban már nem, hogy arra mikor és milyen mennyiségben került sor, s hogy a drogfogyasztás mennyiben befolyásolja a dolgozó munkavégzésre való alkalmasságát. Problémás az alkalmi és a rendszeres fogyasztás elválasztása, továbbá a könnyű és a kemény drogok súlyozása is a gyorsteszteknél. Emellett több gyógyszer is produkálhat pozitív eredményt.
A szóban forgó teszt a prospektus szerint nyálmintából perceken belül egyidejűleg az öt leggyakrabban használt kábítószer - cannabisszármazékok, amfetamin, metamfetamin, kokain és ópiát-származékok - használatát tudják kimutatni. Ezek kiürülési sebessége azonban igen változó, s nem áll arányban az egyes szerek káros hatásaival sem. A marihuána hatóanyagát még két hét után is ki lehet mutatni a vizeletből, ellenben a kokain vagy a heroin egyszeri fogyasztása maximum egy hétig érhető tetten. A rendőrség által alkalmazott gyorstesztek eredményét - különösen akkor, ha a későbbi toxikológiai vizsgálat nem erősíti meg - a bíróság sem fogadja el bizonyítékként, például abban az esetben, ha közúti ellenőrzés során végzik el a tesztet, s a vád a kábítószer fogyasztása mellett bódult állapotban való közúti baleset okozása.
Nem tisztázott az sem, hogy ha mégis pozitívnak bizonyul a drogteszt, az milyen következményeket von maga után a munkáltató és a munkavállaló esetében. A hatályos törvények szerint a kábítószerrel összefüggő cselekmények általában bűncselekmények. A munkaadónak kötelessége-e a pozitív teszteredményt jelenteni a rendőrségnek? Kirúgja-e alkalmazottját?
Az ombudsman szerint elengedhetetlenül szükséges a megfelelő és mindenki által hozzáférhető munkahelyi alkohol- és drogpolitika kialakítása, amelybe a felvilágosítás mellett integrálni kell az esetleges, szúrópróbaszerű tesztelést, mivel annak egyedüli, elrettentő célú bevezetése szakértők szerint bizonyítottan hatástalan.
