Cigányvadászat Magyarországon 20.
Állatorvosi ló hat halottal
Az ügyben már a kezdet kezdetén kiderült, hogy az eljáró hatóságok (rendőrség, tűzoltóság, egészségügy) és a titkosszolgálatok (NBH, KBH) súlyos, ügydöntő jogszabálysértéseket és hanyagságokat követtek el. Jó magyar szokás szerint (vö.: „következmények nélküli ország”) a legfelsőbb felelősök közül ezért senkit sem vontak büntetőjogilag felelősségre, és alighanem már nem is fognak.
„…az a büntetőeljárás, amely Kiss Árpád Sándor ellen is folyik, nem más, mint a magyar igazságszolgáltatás állatorvosi lova, a maga minden nyűgével, bajával, törvénytelenségével ”-szögezte le védői perbeszéde legelején Bérdi Zsolt, az első rendű vádlott ügyvédje.
A negyedrendű Csontos István védője az ügyészség tevékenységéről nyilatkozott kritikusan: „Részletesen kifejtettem, hogy a vonatkozó jogszabályok szerint mi az ügyészség kötelessége, s ebből mit teljesített, mit nem. Nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy a vád képviselője az igen hosszadalmas vádbeszédében mintegy szándékosan kihagyott fontos, védencemre nézve kedvező bizonyítékokat, míg más bizonyítékokat - így tanúvallomásokat - ugyan megemlített, de csak egy-egy mondatot ragadva ki azokból.
A Büntetőeljárásról szóló törvény szerint az ügyész kötelessége, hogy mind a terheltet terhelő és mentő, mind a büntetőjogi felelősséget súlyosító és enyhítő körülményeket az eljárás minden szakaszában figyelembe vegye. Az Ügyészségről szóló törvény szerint az ügyészek a törvényekben előírtaknak megfelelően, következetesen és méltányosan járnak el, ügyészi kötelezettségeiket legjobb szaktudásuk szerint teljesítik. Ebbe nem fér bele álláspontom szerint az, hogy a vádhatóság nivellálja a védencemre kedvező nagyszámú szakvéleményt, illetve az állításait, alátámasztó vallomásokat. Természetesen bármelyik ügyben - jogszabály alapján persze - jogos elvárás, hogy a vádhatóság bizonyítékokkal támassza alá azt, amit vádiratba foglal, vagy a perbeszédben előad. Ha ez elmarad, nem lehet szó nélkül elmenni mellette.”
Az ítéletben is benne van, hogy a besenyszögi vadász házában, amikor a támadásokhoz használt fegyverek egy részét elrabolták, Kiss Árpádon, öccsén és Pető Zsolton kívül járt valaki (Csontos István akkor még nem csatlakozott a csoporthoz). Már a vádirat rögzítette, hogy ezt a személyt nem tudták a rendőrök kézre keríteni. Hasonlóképpen, a nagycsécsi, két ember halálát okozó gyilkos lövöldözés helyszínén a fent már említett három elkövető cipőtalp-lenyomatain túl egy negyediket (nem Csontosét) is rögzítettek a nyomszakértők. Valaki, vagy valakik tehát immár ötödik éve rejtve maradtak. Merthogy az elkövetők mellett tippadók, felderítők és finanszírozók is tartoztak Perényi 1. cigányvadászaihoz, ahogy azt a csoport szellemi vezére, Kiss Árpád fenyegetésképpen többször is hangoztatta, úgy a negyedrendű vádlott Csontos, mint a sorozatgyilkosság koronatanúja (bár Bérdi ügyvéd szerint inkább korona nélküli koronatanú , Fehérné Nyalka Éva ( a Perényi 1. zenei klub programszervezője,, Kiss Árpád munkaadója és szeretője -T.J.) előtt. Miszori bíró egyébként úgy bánt a mindenkinek Nyafiként bemutatkozó asszonnyal, mint a hímes tojással, aki hiába vonta vissza rendőrségi vallomásait a bíróság előtt, nem tudta megtéveszteni a ravasz tanácselnököt. Sőt inkább egyre mélyebbre ásta szeretőjét és társait a gödörbe. Tudjuk, többet ér egy tanú vádhatóságnak és a bíróságnak, mint egy sokadrendű vádlott, (aki, ha úgy gondolja, hallgathat) ám mégis csak furcsa, hogy egy notórius hazudozó amazon, aki rendőrségi vallomásai szerint legalább ugyanannyit tudott kedvenc munkatársai éjszaki portyáiról, mint a bűnsegédként elmeszelt Csontos István, szabadlábon szövögetheti tovább zavaros álmait. Még csak személyazonosságát sem kell megváltoztatni, Debrecenből sem kell elköltöznie, mint amivel az első napokba neki felkínált, aztán magyarosan meghiúsult vádalku járt volna. (Persze, milyen alapon kérem számon az igazmondást egy megfélemlített, szerelmes asszonytól, amikor egy állami alkalmazott, a katonai titkosszolgálat felesküdött tisztje felettesei parancsára (!) hazudik a független magyar bíróság előtt?!)
Formai hibák, bírói bizonyosság
Éppen a Budapest Környéki Törvényszék tanácsvezető bírája volt az, aki szisztematikus következetességgel és gyilkos iróniával mutatott rá a hatóságok (rendőrök tűzoltók, mentők) elképesztő baklövéseire, szakmai inkompetenciájára. A pert végig kísérők számára ezért is volt több mint meglepő a Miszori bíró által az ítélet indokolásában levont következtetés: „… szükségesek és felhasználhatók azok a bizonyítékok, melyek a formai hibák (kiemelés tőlem -T. J.) ellenére kerültek begyűjtésre. Az ilyen hibákkal terhelt bizonyítékok nem sértik a vádlottak jogait, formai és nem tartalmi hibák. Az összes feltárt bizonyíték alapján bírói bizonyossággal (kiemelés tőlem-T. J.) megállapítható, hogy a vádlottak voltak, akik elkövették a cselekményeket.”
A védők nem hatódtak meg a bírói bizonyosságtól, ők éppen ellenkezőleg látták: a nyomozás anomáliai, a bizonyítási eljárás megannyi törvénytelensége miatt védenceik teljes, illetve részbeni felmentését kérték. Az ügyész az ítélet után Csontos István vonatkozásában súlyosbításért fellebbezett.
Miszori László az ügyészi vádat ítéletében a különös kegyetlenséggel és bűnszervezetben való elkövetéssel fejelte meg. Ez utóbbi minősítés kizárja, hogy az elkövetők feltételesen szabadlábra bocsáthatók legyenek. A különös kegyetlenség minősítést a tanácsvezető szerint az alapozta meg, hogy a gyújtópalackokkal támadó tettesek a legszörnyűbb kínokkal járó tűzhalált szánták áldozataiknak, s nem rajtuk múlott, hogy ez nem következett be. Az egymás szándékát ismerő, azt erősítő tettesek a sorozatgyilkosságokat – szemben az ügyész minősítésével - bűnszervezetben követték el, végső céljuk az volt, hogy a senkinek sem ártó áldozatokkal sokkolják, a többségi magyarokkal szemben uszítsák cigányságot, kvázi polgárháborús helyzetet idézzenek elő. Sem nyomozás nem térképezte fel, sem pedig az ügyészség nem tartotta lényegesnek tisztázni az elkövetők szélsőjobboldali, félkatonai szervezetekkel való kapcsolatrendszerét. Ez a fajta hozzáállás, a szélsőséges, kivált neonáci ideológiák szerepének negligálása, elhazudása, de legalább is elmismásolása általános gyakorlat a mai magyar igazságszolgáltatásban. Holott a társaira valló negyedrendű vádlott – akinek feltáró nyilatkozata nélkül aligha lehetett volna ítéletet hozni - a napnál világosabban elmondta, hogy az első rendű vádlott kapcsolatban állt az illegálisan működő újhungarista Magyar Nemzeti Arcvonallal (MNA). Erről például, ki tudja miért, szó sincs a vádiratban. Elég lett volna a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozóinak és az ügyésznek tanulmányozni az interneten fellelhető újhungarista-neonáci honlapokat, például jövőnk. info portált, és egyértelművé vált volna számukra, hogy az MNA-sok katonai kiképző táborai, bakancsos „túrázásai”, „bográcsozásai” kísértetien hasonlítnak Kiss Árpád és társai szabadidős életvitelére, annak ideológia gyökereire. Igaz, a debreceni fiatalemberek egy idő után ráuntak az öncélú gyakorlatozásra, a virtuális akciózásra, és élesben támadtak. Jellemzően ezeknek a kriptonáciknak a jellemtelen gyávaságára, hogy természetesen olyan szerencsétlen és védtelen szemeltek ki, támadtak meg orvul, akiknek az ellenállásától nem kellett tartaniuk. Szó sem volt tehát arról, amit az elméletgyártó „szakértők” és vádirat a nyomán a média is visszaböfögött, vagyis, hogy azért támadtak becsületes, védtelen cigányokra, hogy ez által is fokozzák a cigányság megbotránkoztatását. Egyfenét.
Miszori tanácsvezető indokolásában kifejtette, a bűnszervezetben együttműködő tettesek megbüntetése mellett ugyanolyan fontos cél, hogy az ítélet a jövőben mindenkit visszatartson attól, hogy akár csak eszébe jusson, ilyen, rasszista indíttatású cselekmények elkövetése. Tehát, amit a jogvédő szervezetek mindannyiszor hiányoltak, immár kimondásra is került, mindazonáltal, hogy aljas indok minősítés azt már amúgy is magában foglalta.
Ahogy az előre borítékolható volt, a politikai pártok a maguk szájíze szerint értelmezték az ítéletet, és igyekeznek kampánycélokra felhasználni az ügy nyomozása során elkövetett jogsértéseket. Az egykori Katonai Biztonsági Hivatal (KBH)- amelynek a negyedrendű Csontos István a besúgója volt, és amelynek a tisztje – Csontos kapcsolata - felettesei parancsára hazudott a bíróságon - gyászos, és mint kiderült bűnös szerepét tisztázandó- augusztus közepén még legalábbis- parlamenti tényfeltáró bizottságot is felállítanak a pártok. Hogy kik lapulnak még, és miért nem árulták el a kilétüket mindezidáig a cigányvadászok, természetesen nem tudom. Mindazonáltal tippeket én is tudnék adni az esetleges tippadókról, eszmei és anyagi támogatókról.
Számokba fojtva
2008. szeptember 4. - Nyíradony
2008. szeptember 28. - Tarnabod
2008. december 15. - Alsózsolca
2009. február 23. - Tatárszentgyörgy
Hetvennyolc lövés, tizenegy Molotov-koktél, hat halott (köztük egy négyéves kisfiú) és öt sebesült.
A Budapest Környéki Törvényszék 2013.augusztus 6-án kihirdetett, elsőfokú, nem jogerős ítélete szerint:
I. rendű Kiss Árpád Sándor vádlott
bűnös
- előre kitervelten, aljas indokból, különös kegyetlenséggel, több emberen, részben tizennegyedik életévét be nem töltött személy ellen elkövetett emberölés bűntettében,
- 2 rendbeli fegyveresen, csoportosan elkövetett rablás bűntettében,
- lőfegyverrel, lőszerrel való visszaélés bűntettében és
- haditechnikai eszközzel való visszaélés bűntettében,
ezért a bíróság - mint bűnszervezetben elkövetőt - életfogytig tartó fegyházbüntetésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte, azzal, hogy a vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható.
II. rendű Kiss István Zoltán vádlott
bűnös
- előre kitervelten, aljas indokból, különös kegyetlenséggel, több emberen, részben tizennegyedik életévét be nem töltött személy ellen elkövetett emberölés bűntettében,
- 2 rendbeli fegyveresen, csoportosan elkövetett rablás bűntettében,
- lőfegyverrel, lőszerrel való visszaélés bűntettében és
- haditechnikai eszközzel való visszaélés bűntettében,
ezért a bíróság - mint bűnszervezetben elkövetőt - életfogytig tartó fegyházbüntetésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte, azzal, hogy a vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható.
III. rendű Pető Zsolt István vádlott
bűnös
- előre kitervelten, aljas indokból, különös kegyetlenséggel, több emberen, részben tizennegyedik életévét be nem töltött személy ellen elkövetett emberölés bűntettében,
- 2 rendbeli fegyveresen, csoportosan elkövetett rablás bűntettében,
- lőfegyverrel, lőszerrel való visszaélés bűntettében és
- haditechnikai eszközzel való visszaélés bűntettében,
ezért a bíróság - mint bűnszervezetben elkövetőt - életfogytig tartó fegyházbüntetésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte, azzal, hogy a vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható.
IV. rendű Csontos István Csaba vádlott
bűnös
- előre kitervelten, aljas indokból, különös kegyetlenséggel, több emberen, részben tizennegyedik életévét be nem töltött személy ellen elkövetett emberölés bűntettében, mint bűnsegéd, bezért a bíróság - mint bűnszervezetben elkövetőt – 13 év fegyházbüntetésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte, azzal, hogy a vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható.
A tárgyalás-sorozat 2011. március 25. napján kezdődött, a határozat kihirdetéséig 865 nap telt el.
A bíróság az ügyben összesen 217 tanút és 42 szakértőt hallgatott meg. Az eljárás során a bíróság elmeorvos, pszichológus, műszaki, nyomszakértő, orvosszakértő, fegyver-, informatikus-, fizikus szakértő, hemogenetikus, tűzvédelmi, vegyész, távközlési, geológus és fotó-videó szakértő segítségét vette igénybe.
A büntetőtanács 167 tárgyalási napon tárgyalt és négy alkalommal tartott helyszíni szemlét.
A bírósági eljárás folyamán 1010 különböző irat keletkezett, ezek közül csak a tárgyalási jegyzőkönyvek 5567 oldal terjedelműek.
Az eljárás során 107. 218.263 Ft bűnügyi költség keletkezett, ebből köteles az I. rendű vádlott 35 millió Ft-ot, II. rendű vádlott 32 millió Ft-ot, III. rendű vádlott 31 millió Ft-ot és IV. rendű vádlott 6 millió Ft-ot az államnak megfizetni.
