A KSH a nyelvi genocídiumot segíti – 2011-ben is

A Kritika 2003. januári számában „Cigányaink, nyelveik és jogaik” című cikkemben egyebek mellett megírtam, hogy a KSH a 2001. évi népszámláláskor homogenizálta a magyarországi cigányokat, láthatatlanná tette a beásokat és a romani anyanyelvűeket, mivel a hazai kisebbségek anyanyelvi adatainak felsorolásában

„a beás, romani válaszok a táblázatokban egyaránt a cigány megjelölésű adatok között szerepelnek, annak ellenére, hogy más nyelvcsaládba tartoznak” (2001. évi népszámlálás, 4. Nemzetiségi kötődés, 10.). Föltehető, hogy a KSH eljárása az 1993. évi LXXVII. törvény szövegét követi, de ez nem mentség, hiszen ha a cigányt és a beást összevonják, akkor még inkább összevonhatnák a szerbet és a szlovákot (mint szláv nyelveket), vagy összevonhatnák a németet és a románt (mint indoeurópai nyelveket). A KSH ezen eljárása sajnos hozzájárul a beások láthatatlanná tevéséhez (angolul invisibilization, v.ö. Phillipson és Skutnabb-Kangas, 1997: 25). Ily módon a KSH eljárása diszkriminatív: egyes nyelveket összevon a táblázatokban, másokat nem (Kontra, 2003: 25–26).

Szalai Andrea helyesen állapította meg néhány évvel később, hogy „ez csak a probléma egyik oldala. Nemcsak a beás, hanem a romani beszélők is láthatatlanná válnak a KSH által alkalmazott adatkezelési eljárás következtében, hiszen az a két, teljesen különböző nyelv beszélőit egyaránt hol egy harmadik, homogenizáló kategóriába, a »cigányul« beszélők csoportjába sorolja, hol pedig az értelmezhetetlen »cigány (roma, romani, beás)« nyelvi kategória alatt jeleníti meg” (Szalai, 2007: 37).

A 2001. évi népszámlálás szerint 48685-en vallották magukat „cigány anyanyelvűnek”. Valójában ez a szám a cigány anyanyelvűek és a beás anyanyelvűek együttes száma. A beás cigányok beás anyanyelve a románnak egy archaikus nyelvjárása; a beás és a romani (=cigány) az indoeurópai nyelvcsalád külön ágaiba tartoznak. A romani és a beás nyelvek ilyen együttes kezelését 2007-ben a magyar jelentést értékelő strasbourgi szakemberek is kifogásolták a magyar kormánynak A regionális vagy kisebbségi nyelvek európai kartájával kapcsolatos jelentése kapcsán, lásd Application 9. oldal.

A KSH-t ezek a dolgok nem zavarják, 2011-ben is olyan népszámlálási kérdőívet hozott forgalomba, amelyben a 36. kérdésre (Mi az Ön anyanyelve?) az egyik előre megadott válasz „cigány (romani, beás)”. Folytatják tehát a diszkriminációt (mivel egyes nyelveket összevonnak, másokat nem), a homogenizálást (mivel a romani és a beás anyanyelvűek megkülönböztetését lehetetlenné teszik), és ezzel is segítik a romani és beás anyanyelvűeket sújtó nyelvi genocídiumot működtető magyar állam politikáját (v.ö. Kontra, 2009).

A szerző az MTA doktora, egyetemi tanár

HIVATKOZÁSOK

2001. évi népszámlálás, 4. Nemzetiségi kötődés. Budapest, Központi Statisztikai Hivatal, 2002.

Application = Application of the Charter in Hungary. 3rd monitoring cycle. ECRML (2007) 5. Strasboug, 20 June 2007.

Kontra Miklós, 2003: Cigányaink, nyelveik és jogaik. Kritika, 2003. január, 24–26.

Kontra Miklós, 2009: A nyelvi genocídium fogalma és mai magyarországi megvalósulásai/megvalósításai. Kritika, 2009. május, 22–25.

Phillipson, Robert és Skutnabb-Kangas, Tove, 1997: Nyelvi jogok és jogsértések. Valóság, 1997/1, 12–30.

Szalai Andrea, 2007: Egységesség? Változatosság? A cigány kisebbség és a nyelvi sokféleség. In: Bartha Csilla, szerk., Cigány nyelvek és közösségek a Kárpát-medencében, 20–51. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó. (Eredetileg megjelent: Nyelvtudományi Közlemények 103. kötet [2006].)

Top cikkek
1
Érdemes elolvasni

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.