A kötelező betétdíj szisztémája német eredetű, ott három éve működik az államilag elrendelt visszaváltás rendszere. A betétdíj a német felfogás szerint kikényszeríti, hogy a kiürült italcsomagolást a vásárló ne a kukába rakja, hanem visszavigye az üzletbe. Hogy az "üvegbetétért" cserébe viszszakapott göngyöleggel az ipar és a kereskedelem mit kezd, az nem függ magától a betétdíjtól (tehát a gyártók továbbra is maguk döntik el, hogy egyszer vagy többször használatos palackokba töltik-e a termékeiket).

Németországban a szabályozás bevált, annyiban mindenképpen, hogy csökkent a csomagolási hulladék menynyisége. Magyarország mégsem veszi át a német modellt, mivel az "aránytalanul nagy terhet" róna az iparra (sokba kerülne a visszavétel és esetleg az újratöltés infrastruktúrája). Természetesen a jelenlegi megoldás, vagyis a szemetelés és a szelektív gyűjtés is sokba kerül, csakhogy itt a terheket az adófizetők és az önkormányzatok viselik. A kötelező betétdíjjal ez a teher részben áthárult volna a hulladéktermelés fő (ipari) felelőseire - de ezt talán még az sem gondolta komolyan, aki az ötletet felvetette.