Teret hódít a feketepiac
Az európai csúcstartó 27 százalékos áfaszint miatt Magyarországon különösen megéri az adózatlan termék forgalmazása, mivel az ilyen áruk nepperei 30 százalékkal olcsóbban tudják teríteni portékájukat. A Népszabadság ágazati vezetők megkérdezésével készített összesítése szerint csak az élelmiszer esetében évi 500 milliárd forintos piacról van szó, amely a legális, tavaly 2100 milliárdos kiskereskedelmi forgalom negyede.
A legfertőzöttebb ágazat a zöldség-gyümölcs kereskedelem. Mártonffy Béla, a FruitVeb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke úgy látja: évek óta 35-40 százalék az adózatlan termékek aránya, amely a legális, 600 milliárdos éves forgalmat alapul véve bőven 200 milliárd forint feketeáru-forgalmat jelent. Mártonffy Béla szerint a magyar termelők a magas belföldi adószint miatt sem tudnak labdába rúgni a legnagyobb konkurensek, a lengyel gazdák mellett. Lengyelországban ugyanis mindössze öt százalék a zöldség-gyümölcs ágazat áfaterhe.
Az immáron iparszerűvé vált áfacsalás a hazai középvállalkozások létét veszélyezteti a malomiparban – mondja Lakatos Zoltán, a Magyar Gabonaszövetség elnöke. A gabonaágazatban a fordított áfa bevezetése óta érezhető, hogy az ügyeskedők átálltak a liszt adómentes forgalmazására. Az elnök úgy becsüli: ma az éves szinten 900 ezer tonnás lisztpiac 15 százaléka feketeáru, ami óvatos becsléssel 7-10 milliárd forint körüli forgalmat jelent.
A dömpingáron terített adózatlan liszt Lakatos Zoltán szerint azért a középvállalkozásokat hozza nehéz helyzetbe, mivel a feketepiaci alapanyag hangsúlyos jelenléte lenyomja a pékáruk végfogyasztói árát. Míg a nagy multinacionális vállalkozások az anyacég segítségével át tudják vészelni a nyomott áron terítő illegális konkurencia támasztotta versenyt, addig a középvállalkozásoknak nincs ilyen lehetőségük, illetve az adóhivatal nagyobb figyelmet fordít ezekre a cégekre, mint például a mikrovállalkozásokra, így ha akarnának, sem tudnának szürke-fekete eredetű alapanyagot vásárolni.
A tejágazatban elsősorban a külföldről behozott tartós (UHT) tejek jelentik a problémát – hangsúlyozta Istvánfalvi Miklós, a Tej Terméktanács elnöke, aki szerint hozzávetőlegesen a behozott termékek harmada után nem fizetnek adót. Az Ernst & Young adótanácsadó tanulmánya szerint az ágazatban évi 11 milliárd forint adót nem fizetnek be a feketézők, így – a tejre vonatkozó 18 százalékos áfakulccsal számolva – 60 milliárdra tehető az ilyen eredetű áru éves mennyisége.
Hasonló az arány a húsoknál. Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke a tőkehúsnál 35, míg a feldolgozott árunál 25-30 százalék közé becsülte az adózatlan termék piaci részarányát. Az Ernst & Young tanulmánya szerint a húsnál 22 milliárd forint adót kerülnek el a feketézők, ami legalább 80 milliárd forint értékű forgalmat jelent évente.
Egyértelműen romlott a helyzet a dohánypiacon az új trafikrendszer bevezetése óta. Piaci szakértők szerint a korábban ötszázalékos feketeáruarány megközelíti a tízszázalékos szintet, ami annyit jelent, hogy a tavaly 328 milliárdos (ám még az idénre beharangozott áremelésekkel együtt várhatóan 350 milliárd felé növő) dohánypiacon legalább 30 milliárd forint értékű portéka megy át a cigarettacsempészek kezén.
Az alkoholok esetében korábban 20-30 százalék közé becsülték a hamisított, illetve otthon pancsolt, majd forgalomba hozott szeszek piaci részarányát – ez mai értéken 70-90 milliárd forint körüli forgalmat jelent. Ám azóta, hogy a kormány adómentessé tette az otthoni pálinkafőzést, lehetetlen megbecsülni, mekkora a feketepiac – mondja Halász Róbert, a Magyar Szeszipari Szövetség főtitkára.
A teljes hazai fekete- és szürkegazdaság méretére a Központi Statisztikai Hivatalnak (KSH) van becslése – ha nem is a legfrissebb. A KSH utoljára 2005-ben becsülte meg a szürke- és feketegazdaság, illetve kifejezetten a bűnözésből (prostitúcióból és drogból) származó jövedelmek nemzetgazdasági arányát. E szerint Magyarországon a GDP 14,6 százaléka származik az árnyékgazdaságból, amely a 2012-es GDP-adattal kalkulálva 4200 milliárd forintos forgalmat jelent.
