Debrecenben tíz nagyobb alapterületű, bőséges választékú kínai ruházati üzlet működik, a magyar kereskedők által üzemeltetett ruhaboltok száma viszont folyamatosan csökken. Kupás Zoltán, a Hajdú-Bihar megyei kereskedelmi és iparkamara piaci és vásározó kollégiumának vezetője szerint a vásárlók tisztában vannak vele, hogy a kínai termékek minősége nem a legjobb, viszont a távol-keleti áruk az olcsóság tekintetében verhetetlenek. Kupás nem tagadta, hogy ő is gyakran vásárol ilyen gyermekruházati cikkeket és cipőket. Mert bár a kínai ruha hamarabb tönkremegy, ám mire ez megtörténik, addigra a gyerek ki is növi, így nem éri kár a családot.

Orosházán is népszerűek a kínai üzletek, s immár kínai vállalkozás működik a város legnagyobb áruházában is. A főtéri nagyáruházban mindig sok a vásárló. Amikor a közelmúltban ott jártunk, az első emeleti divatáruüzlet mindkét pénztáránál 15-20 vásárló állt sorban. Csizmadia Éva épp egy kabátot vásárolt a lányának, kétezer forintért. A fiatalasszony félórát várt a sorban, de azt mondta, hogy megérte, mert sehol nem tudott volna ennyiért ilyen minőségű kabáthoz jutni. Csizmadia Éva szerint egyébként a Békés megyei város hat kínai boltja az évekkel ezelőtt megszűnt KGST-piac funkcióját tölti be, de lényegesen kényelmesebb annál. Az ugyancsak az orosházi áruházban vásárló Pusztainé Nagy Erzsébet ehhez hozzátette: a távol-keleti termékek köztudottan nem időtállóak, de ha az ember vesz - mondjuk - három kínai cipőt, akkor az a három mégiscsak tovább bírja, mint az ugyanannyi pénzért kapott egy pár "európai" lábbeli.

Pécsett 480 ruházati üzlet működik, közülük 37 van kínai kézben, emellett a vásártéren is találunk néhány kínai árut kínáló sátrat. Amúgy tíz éve a kínai kereskedők a vásárban kezdték pécsi karrierjüket, ám mostanra már övék a belváros több patinás üzlete, ezért a távol-keleti kereskedők egyre inkább felhagynak a vásártéri árusítással. Áprilistól egy kínai kft. bérli a Konzum Áruház két emeletét. A négyezer négyzetméteres áruházat többen is bérbe akarták venni, ám a kínai pályázó húsz százalékkal többet kínált, mint a második legerősebb ajánlattevő, így öt évig az övé a Konzum.

Az áruházat bérbe vevő kft. vezetője, a 31 éves He Zhe Qiang tizedik éve él Pécsett, s bevándorlóként tartózkodik hazánkban. A magyarul kiválóan beszélő férfinak, valamint népes rokonságának csaknem nyolcvan boltja van a Dél-Dunántúlon. A pécsi ismerősei és üzletfelei által csak Csabinak titulált He Zhe Qiang jól érzi magát nálunk, s nem titkolja, hogy ő és családja Magyarországon akar élni. Boltjainak magyar alkalmazottjai dicsérik kínai főnöküket, és azt mondják, hogy munkaadójuk példásan szerény, tisztelettudó és kedélyes ember.

Azt egyébként, hogy pontosan hány kínai vállalkozó telepedett le egy-egy megyében, szinte senki sem tudja. Arra vonatkozólag sincs adat (se a statisztikai hivatalnál, se a kereskedelmi kamaránál), hogy a lakosság a ruházati cikkekre költött pénzének hány százalékát hagyja a kínai boltokban. A már fentebb megszólaló debreceni Kupás Zoltán állítja, hogy a hajdúságiak a ruháik 80 százalékát multik és a kínaiak boltjaiban veszik. Ám annak megbecslésére, hogy ezen belül mennyi áru fogy a kínai üzletekben, a kollégiumvezető nem vállalkozott. Baranyában sincs adat a kínai üzletek forgalmáról, ám a megye magyar kereskedői szerint minden valószínűség szerint az eladott áruk 15-20 százaléka kínai üzletekben kínált termék.

A kínai üzletek szaporodását a vásárlók általában nem kifogásolják. Szekszárdon ugyan 2003-ban az egyik kínai áruház megnyitásának napján tíz-tizenöt - önmagát nemzeti elkötelezettségűnek mondó - helybéli tüntetett az új üzlet ellen, ám később a demonstrálók némelyike is be-betért vásárolni az áruit olcsón kínáló boltba.

A helybéli kereskedők - természetesen - mindenütt aggódnak a kínaiak expanziója miatt. Szilágyi Péter, a Hajdú-Bihar megyei iparkamara kereskedelmi tagozatának alelnöke úgy látja, hogy itt volna az ideje a piac megfelelő újraszabályozásának, mert az új piaci szereplők - főképp a multik és a távol-keleti vállalkozások - "egyre jobban bezavarnak". Ugyanezt szorgalmazta kilencven mohácsi kereskedő, aki néhány hónapja petíciót küldött a Duna-parti város képviselő-testületének. Az aláírók azt várták, hogy az önkormányzat valamilyen módon közvetítse az ország politikai vezetőinek a mohácsi vállalkozók félelmét a kínai vetélytársak terjeszkedése miatt. (Mohácson egyébként 12 kínai ruházati üzlet működik, s a helybéli kereskedők úgy érzik, hogy ezek a boltok legalább kétannyi mohácsi vállalkozót tettek tönkre.) A közgyűlés meg is tárgyalta a beadványt, és továbbította a parlamenti képviselőknek a kereskedők szorongását. Ennél többet nem tehettek a mohácsi városatyák. Arra még senki sem mondott EU-konform, a liberalizált üzleti életet nem sértő ötletet, hogy a kínai térnyerést miképp kellene megfékezni.

De talán felesleges is ezen rágódni. Amikor He Zhe Qiang kibérelte a pécsi Konzumot, akkor azt nyilatkozta, hogy nem kell tartanunk a kínaiak további terjeszkedésétől, mert lassan mindenütt épp annyi kínai üzlet van, amennyit a piac elbír. A jelek azt mutatják, hogy Pécsett már több is van, mint amennyi indokolt, hiszen - a kiszivárgott hírek szerint - két-három kínai bolt hamarosan bezárni kényszerül Pécs központjában.

Néhány termék ára a helyi kereskedők és a kínaiak üzleteiben, Pécs belvárosában (Ft)

Forrás: Népszabadság

Orosházán a cukrászdából is kínai üzlet lett