(The Cranberries: Stars - Island)
Tőzegáfonya-csillagok
A popzenének nem szükségszerűen kell híján lennie az őszinte érzelmeknek és a kifinomult intelligenciának ahhoz, hogy komoly sikert érhessen el" - írta egyik kritikusuk bemutatkozó lemezük kapcsán. Az 1993-as, beszédes nevű Everybody Else is Doing It So Why Can\'t We? (Ha mindenki megteheti, mi miért ne tennénk?) elképesztő nemzetközi visszhangja azonnal a popzenei mély vízbe lökte az ír kvartettet. Dolores O\'Riordan és a három limericki fiú azóta további négy stúdiólemezt tett le az asztalra, a legutóbbit (Wake Up and Smell the Coffee) éppen egy évvel ezelőtt.
Most azonban kiadójuk úgy látta, itt az ideje hátrafelé is nézni, és a zenekar elmúlt tíz évéből összeszemezgetett tizennyolc megbízható, rádióbarát popdalt. Kedvesek, ismertek, fülbemászóak, Újdonságképpen pedig hozzájuk csaptak két eddig még meg nem jelent szerzeményt.
(Brad Mehldau: Largo - Warner)
Ez a floridai születésű, harminckét éves fiatal zongorista az elmúlt tíz év talán legígéretesebb tengerentúli tehetsége. Joshua Redman együttesében tűnt fel a kilencvenes évek elején, 1994-ben pedig - Larry Grenadier bőgőssel és Jorge Rossy dobossal - megalapította saját trióját. A The Art of The Trio sorozatban - mely emlékeim szerint hét fejezetet élt meg - így hármasban, ismert standardeket és saját szerzeményeket előadva szinte mindent bemutattak, amit a kortárs kamaradzsesszről tudni érdemes.
Mehldau azonban most elérkezettnek látta az időt, hogy nyisson: korábbi, alapvetően akusztikus és végtelenül lecsupaszított zenei világába fúvósokat, vonósokat, elektronikát és szintetikus ütemeket engedett be. Az új hangszerek értelemszerűen új társakat is hoztak, kellőképpen megváltoztak az arányok, lényegesen könnyedebb lett a hangzás, közérthetőbb a megszólalás.
(Beck: Sea Change - Geffen)
Az amerikai dalszerző-előadó, Beck esetében sosem mehet biztosra az ember: az elmúlt évtizedben gyakorlatilag sosem adott ki egymás után két ugyanolyan jellegű lemezt. Legutóbb ráadásul 1999-ben jelentkezett új anyaggal (Midnite Vultures), azóta jobbára koncertezett, segédkezett mások lemezein, az idei évben meg jobbára ennek a korongnak a megírásával foglalatoskodott.
A Midnite Vultures igazi bulizene volt, funkos, vadul lüktető, ehhez képest a Sea Change rendkívül lelassult, rezignált, melankolikus. Talán a méltán nagy sikerű 1998-as Mutationshöz rokonítható a leginkább, egyszerű szerkezetű dalok, közvetlen megszólalás, amit csak néha bolygat meg különböző effektekkel a Radioheaddel is dolgozó Nigel Godrich producer.
Az előző rejtvény helyes megfejtése: 1. Everyday 2. Richie Sambora 3. New Jersey.
A Universal Music Hungary ajándékát Ács Károly, Kunmadaras; Kálmán András, Karcag és Kocsi Menyhértné, Nagykáta nyerte.