Győző titka és büntetése

Hogy apu titkol előlünk valamit, azt már gyerekként éreztem. Egyszer, egy családi összejövetelen, kissé illumináltan azt morogta: úgy szeretnék elmondani valamit, de nem lehet. Nem firtattuk, mi az ő titka, hagytuk, hogy magától árulja el, ha akarja.

Beáta beszél így apjáról, Győzőről. 1994 nyarán a rendőrség őrizetbe vette Győzőt, s a titokra fény derült. Az akkor 42 esztendős, 17 éve házas, kétgyermekes, pécsi férfit azzal gyanúsították, hogy fiatalkorú fiúkkal tart szexuális kapcsolatot, s így elkövette a természet elleni fajtalanság bűntettét.

A büntetőkönyv Győzőre alkalmazott paragrafusát akkor már mind többen támadták, s 1993-ben az Alkotmánybírósághoz is érkezett egy beadvány, ami javasolta, hogy a taláros testület nyilvánítsa alaptörvény-ellenesnek ezt a törvényt. A jogvédők hátrányos megkülönböztetésnek vélték, hogy heteroszexuális kapcsolatot lehet létesíteni 14 évesnél idősebb partnerrel, ám homoszexuális kapcsolat csak 18 évesnél idősebb partnerrel kezdhető. Győző és ügyvédje - az Alkotmánybírósághoz benyújtott beadványra hivatkozva - kérte is az eljárás felfüggesztését, ám a bíróság ezt nem méltányolta, és nyolc hónap börtönre ítélte a férfit. Győző hat hónap után szabadult. Cégénél, ahol középvezető volt, húszévi munkaviszony után felmondtak neki. Azóta vállalkozó.

Győző családja kettéhasadt, amikor a titok napfényre került. Felesége elhagyta, s az asszonynyal tartott a házaspár tizenkét éves fia, Gábor is. A fiú heteroszexuális kapcsolatra vágyott, s rettegett, hogy belőle is kitörnek majd apja ösztönei. Szenvedett attól, hogy naponta megszólták és gúnyolták őket.

- Nézd, ott megy a buzi családja! - bökött valaki feléjük a piacon. - Fogadok, hogy a fia is buzi.

Gábor akkor nyugodott meg, amikor évek múlva bizonyított a lányoknál.

Beáta az apjával maradt.

- Apu, amikor kijött a börtönből, haragudott az egész világra, és ezt velünk is éreztette - mondja az immár 24 éves, tanárnak készülő egyetemista lány. - Mogorva lett és kötözködő. Főleg, hogy anyám és az öcsém elköltöztek. Megértettem anyámat, neki fájt apám kettős élete, és megértettem az öcsémet is, számára apu nem kínált megfelelő apaképet. Én viszont nem mertem egyedül hagyni aput, féltem, hogy összeomlik. No, meg azért is vele maradtam, mert eszembe jutott, hogy milyen remekül nevelt minket, hogyan tudott játszani velünk, mennyit nevettünk, mennyire boldogok voltunk.

Néhány év múlva Győzővel megbékélt a volt felesége és a fia is. Az asszony - bár új házasságban él - gyakran meglátogatja Győzőt, s Gábor is szinte naponta találkozik apjával. A négy ember kapcsolata harmonikus.

- Nekem a feleségem volt az egyetlen nő az életemben - mondja Győző -, és most már ő is marad az egyetlen.

A köpcös férfi beavat sorsába:

- Már hatodikos koromban ráébredtem, hogy a fiúkhoz vonzódom. Csak a fiúkat néztem, az ő testük látványa izgatott. Az első szexuális élményem az volt, hogy egy barátommal simogattuk egymást. Próbálkoztam a lányoknál is - a melegek között akad olyan, akinek borsózik a bőre az undortól, ha egy nő hozzáér, én nem voltam ilyen -, ám a döntő pillanatban nem kívántam meg a nőket. Aztán huszonöt évesen megismertem a későbbi feleségemet, s vele az ágyban is remek volt. Boldogan éltünk, megszülettek a gyermekeink, gyarapodtunk. De hiába akartam hűséges lenni: állandóan a fiúkra gondoltam. Mi, melegek azt szoktuk mondani, hogy a biszexuális ember az nem más, mint egy házasságban élő buzi.

Győző nem akart állandó kapcsolatot sorstársaival, nem akart kilépni a családjából, ezért futó liezonokban vezette le addig elfojtott testi vágyait. Időnként elsétált a vasútállomáshoz és a négytornyú bazilika előtti térre - ezek a helyek ugyanis a pécsi meleg férfiak találkahelyei -, s ott megismerkedett fiatalemberekkel, akik gyakran pénzért árulták magukat. Csakhogy Győző egyik ilyen ismerősét a rendőrség elkapta lopásért, s a nyomozók olyan kitartóan faggatták a pár hónap híján tizennyolc éves fiút, amíg ő beszélni nem kezdett pénzért kínált homoszexuális szolgáltatásairól. Mivel a fiú fiatalkorú volt, partnereit - így Győzőt is - bíróság elé állították.

Miután a börtön Győző válásához vezetett, a férfi nem keresett magának új asszonyt. Lába sűrűn visszavitte őt a már említett két vadászterületre. Két éve Győző egyik meleg barátja összetörte a férfi autóját. Az illető azt ígérte, hogy megjavíttatja a kocsit, később azonban inkább feljelentette Győzőt, hogy 18 évesnél fiatalabb fiúkkal tart kapcsolatot. Győzőt megint letartóztatták, és öt hónapig fogva tartották.

A bírósági eljárás ezúttal nem jutott el az ítéletig, mivel az Alkotmánybíróság a közelmúltban kimondta: a homoszexuális embereket diszkriminálja a büntető törvénykönyv 199 paragrafusa, mivel a beleegyezési korhatár tekintetében különbséget tesz a heteroszexuális és a homoszexuális ember között, holott az alkotmány minden embernek egyenlő jogokat biztosít.

- Sosem követtem el senki ellen erőszakot - érvel Győző -, mindig a partnereim beleegyezésével létesítettem szexuális kapcsolatot. Igaz, voltak köztük 17 évesek, de ők nemhogy tiltakoztak, inkább ajánlkoztak. Nem- egyszer úgy, hogy tizennyolcnál idősebbnek hazudták magukat. Csak hát a 199. paragrafus nem engedte, hogy egy nagykorú éljen ezzel az ajánlattal. Az Alkotmánybíróság kilenc évig elhúzta a döntést, ez idő alatt engem kétszer lecsuktak. És én még olcsón megúsztam, mert volt olyan meleg, akit hasonló okok miatt csuktak be, s ő öngyilkos lett, mert nem tudta magát túltenni az eljárás megaláztatásain.

Amúgy Győző és ügyvédje a két évvel ezelőtti letartóztatása után is igyekezett rávenni a rendőrséget, az ügyészséget és a bíróságot, hogy függesszék fel a büntetőeljárást az Alkotmánybíróság döntéséig. Ezúttal is süket fülekre találtak.

- Úgy beszéltek velem, mint egy veszedelmes bűnözővel - panaszolja Győző indulattal. - Megfenyegettek, hogy meg fogok dögleni a börtönben, mert rosszabb vagyok, mint egy gyilkos. Amikor arra hivatkoztam, hogy más városokban már felfüggesztik az enyémhez hasonló eljárásokat, akkor azt mondták, hogy azokban a városokban nyilván a bírók is homokosok. Képembe vágták nemegyszer, hogy a buzikra semmi szüksége a világnak. Érvelhettem neki, hogy Marco Polo, Michelangelo, Kolumbusz, Shakespeare, Csajkovszkij is meleg volt, s ők tettek annyit az emberiségért, mint sok heteroszexuális. Kiröhögtek. Mellesleg, régi igazság: azok ítélnek el minket legkeményebben, akik felfedezik magukban a homoszexuális vonzódás tüneteit, ettől megrettennek, s látens vágyaik miatt rajtunk állnak bosszút.

Győző abban bízik, hogy a társadalom homoszexuálisok iránt táplált előítéletességén az Alkotmánybíróság döntése enyhít valamelyest. Bár azt ő is tudja, hogy könnyebb megváltoztatni egy bírósági ítéletet, mint leszámolni egy örökletes előítélettel.

Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.