Eladó és kiadó üzletek a körúton, vevőre váró áruházak a belvárosban. A kereskedelemben a bevásárlóközpontok megjelenésével kezdődött átalakulás már soha nem zárul le. A Skála-csoport négy pesti áruházépületét, köztük a Corvint és az Otthont árulja. Ugyancsak eladó az Úttörő Áruház, amelynek jövője ugyanolyan bizonytalan, mint a tavaly eladott Divatcsarnoké. A Skála igazgatója szerint azonban a belső kerületek üzleteinek van helye a főváros kereskedelmében.
Korai temetni a belvárosi üzleteket
Három éve zárták be a Divatcsarnokot, azaz a Párisi Nagyáruházat. Az Andrássy úti épület állami tulajdonba került, ezzel végleg ki lehet radírozni a kereskedelmi egységek sorából. A műemlék épületet várhatóan oktatási, vagy kulturális célra hasznosítják, sorsa - legutóbbi információink szerint - még nem dőlt el. Budapest első áruházépülete, az Úttörő Áruház sem biztos, hogy megőrzi eredeti funkcióját. Tulajdonosa, egy ingatlanfejlesztő csoport az épületet és a mögötte lévő tömböt egyben kínálja hasznosításra. Arról nem sikerült tudakozódnunk, hol tart az értékesítés, a cég ugyanis - irodaépületük telefonközpontosának tájékoztatása szerint - ismeretlen helyre költözött. A Kossuth Lajos utcai áruház forgalmát egyébként nem a bevásárlóközpontok tizedelték meg, hanem a belvárosi parkolóhiány, ami más üzleteket is súlyosan érint.
A körúti üzletek sorsába is beleszól a parkolási helyzet. Ha a kiszemelt, vagy ötletszerűen megtetsző bolt közelében nem tud az autós megállni, akkor továbbhajt - esetleg egészen egy parkolóházzal fölszerelt városszéli bevásárlóközpontig. A bevásárlóközpontok öt-hat éve tapasztalható rohamos elterjedésében sokan a körúti kereskedelem végkorszakának kezdetét sejtették. A divattá vált plazázás valóban sok vevőt vont el a hajdan oly népszerű körúti butikoktól és a rendszerváltás előtt a hazaiak körében is felkapott Váci utcától. A klaszszikus áruházakban szintén alaposan megcsappant a forgalom, hiszen a bevásárlóközpontokkal ellentétben csak egy cipőosztály, egy konfekció és egy-egy bútor, műszaki, háztartási részlegük volt. A Skála csoportok anyavállalata, a Skála-Coop Rt. tavasz óta keres vevőt a Corvin áruházra, a júliusban bezárt Otthonra, valamint a már korábban bérbe adott Csepel és Kőbánya áruházra. A társaság vezérigazgatója, Vadász Gusztáv érdeklődésünkre rámutatott: a belvárosi áruházi kereskedelemnek - mint világszerte mindenütt - van jövője. Jelzi ezt, hogy a Blaha Lujza téri épület iránt érdeklődők között többen gondolkoznak az ottani kereskedelem folytatásában. A Corvin épülete nem műemlék, ezért akár gyökeresen is átalakítható. A cég korábban eladott ingatlana, a Párisi Nagyáruház esetében éppen a műemlékvédelmi kötöttségek nehezítették meg az értékesítést. A Corvin 18 900 négyzetméteres területén így is-úgy is jelentős munkálatokba kell majd fogni, a 76 éve épült ház ugyanis műszakilag is teljesen elavult. Felújítása és megszépítése a korábbi nyilatkozatok szerint körülbelül kétmilliárd forintot igényel. A Skála-csoport az eladott épületben, mint bérlő szeretne tovább kereskedni - tudtuk meg.
A júliusban bezárt Otthon áruház ugyancsak új tulajdonosra vár. A Keleti közelében található épületrész teljes területe nincs ötezer négyzetméter. A tulajdonos a lakberendezés és a bútorkereskedelem megélénkülése ellenére sem tudta gazdaságosan működtetni egyetlen, ilyen profilú üzletét. Az 5,5 ezer négyzetméteres Csepel és a 3,3 ezer négyzetméter összterületű kőbányai áruház szintén a budapesti eladólistán szerepel. Az együttvéve több milliárd forintos ingatlanértékesítések bevételét az áruházlánc meglévő üzletei korszerűsítésére fordítja, mivel - némi profiltisztítás után - továbbra is jó üzletet látnak benne a tulajdonosok.
A vásárlói szokások átalakulása a hagyományos áruházak mellett a körúti boltokat rázta meg leginkább. A rendszerváltás előtt a magyarok Bécsbe, valamint a körútra és a Belvárosba jártak vásárolni - emlékeztet Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. Később új kereskedelmi központok jöttek létre úgy, hogy közülük a város határán kívüliek is a budapesti vásárlókra építettek. A bevásárlóközpontok és a hipermarketek számos kiskereskedőnek is helyet adtak, komoly versenyt indítva ezzel a bérleti díjak piacán. Csakhogy amíg az önkormányzatoknak fizetett díjért pusztán a helyiség jár, addig az üzletközpontokban reklámot, és komoly vásárlótömeget is kapnak a kereskedők. A körúton megindult bérlőcserék pozitívuma: a lépcső alatti, sötét hátsó udvarokban üzemelt boltok bezárása. A jó kereskedők már tovább tudtak lépni azokból előnyösebb fekvésű boltokba. A boltosok versenye egyelőre nem érinti a nyitvatartási időt, a körúti üzletsor hétköznap este hatkor, szombaton egykor bezár.