A műemlékvédelem nagyon helyesen tette, hogy védetté nyilvánította a hidat, amely a magyar ipar történetének jelentős tárgya. Az "utólag" szóval nem tudok mit kezdeni, hiszen minden épületet utólag vonnak műemlékvédelem alá, amikor már létezik, esetleg akkor, amikor veszély fenyegeti.

Ugyanebben az írásban szerepel, hogy "... fontos lenne a 80 éves, a forgalom elől egy éve lezárt érdi háromcsuklós ívhíd bontása és egy új szerkezet építése". Teljes rejtély, milyen új szerkezet építésére van szükség Érden? A régi híd mellett már megépült az új, azon átmennek a vonatok. A műemlék régi híd használatára magam is tettem javaslatot (Unokáink sem fogják látni, 2001. június 17., Népszabadság 2001. június 30.), mert meggyőződésem, hogy az új vasúti hídtól független régi híd gyalog- vagy bicikliútként kiválóan használható a mélyben futó vasúti sínek fölötti összeköttetésre. Csak nem kéne éppenséggel pusztulni hagyni!

A szándékos károkozásnak nem ez az első példája a MÁV gyakorlatában. Az ország legnagyobb vállalata számtalan értékes vasútállomást bontott le vagy alakított át Tokajtól Hegyeshalomig, és senki sem volt elég erős ahhoz, hogy lefogja kezüket. Hagyták elrohadni Pesterzsébet egyedülálló art-deco vasútállomását, majd amikor megtudták, hogy az 1998. január 1-jén életbe lépő törvény jóvoltából nagyobb bírságot is kaphatnának, karácsony és szilveszter között szélsebesen lebontották, és még a nyomait is eltüntették. Most éppen a védett Kelenföldi pályaudvart hagyják pusztulni, hátha előbb-utóbb olyan állapotba kerül, hogy megkaphatják rá a bontási engedélyt.

A legendás biatorbágyi vasúti viaduktot - miután újat épített, s a régit használaton kívül helyezte - le akarta bontani a MÁV. Csak az mentette meg, hogy kikerült a tulajdonukból, átvette a helyi önkormányzat.

Előbb-utóbb ki kéne találni, hogyan lehet az ország értékeit megvédeni azoktól, akik feladata a fenntartás, a hasznosítás lenne. Lehet, hogy ez éppen egy szigorú műemléki törvény, és az azt alkalmazó Örökségvédelmi Hivatal dolga (lenne).

Sajnálatos, ha a Népszabadságban a bontó szándék kap pártfogást, a védő pedig kritikai sorokat.

Érték az 1913-ban épült különleges híd, és meg kell védeni törvénnyel, rábeszéléssel, újságcikkel is, ha kell.