Megalakult szombaton az erőszak, a gyűlölet és kirekesztés ellen létrehozott Magyar Demokratikus Charta. A melegfelvonuláson történtek miatt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök meghirdette a Magyar Chartát, majd szeptember 6-án, szombaton megalakult a Magyar Demokratikus Charta. Csatlakozási szándékukat eddig úgy háromszázan jelezték, ám a Művészetek Palotájában ennél kevesebben voltak jelen.
Álmom az unalmas jogállam - mondja Fleck Zoltán jogszociológus
A demokráciát a Gyurcsány-kormány szellemisége veszélyezteti, ezért az "állampolgárok ma leginkább saját kormányuk abszurd intézkedései miatt szorulnak ön- és ellenzéki védelemre" - állítja közleményében a KDNP. A párt álláspontja szerint a korábbi chartának jelentős szerepe volt abban, hogy az ország "neoliberális zsákutcába került". A most alakuló mozgalom utóvédharcot folytat a "bukott miniszterelnök kártékony tevékenységének védelmében", miközben fantomokkal riogat, és igyekszik befeketíteni azt a politikai erőt, amely "már bizonyította, hogy képes igazságos és rendezett világot teremteni". A Munkáspárt 2006 elnöke, Fratanolo János levélben tudatta a kormányfővel: támogatják a kezdeményezést, és üdvözlik a "már-már fasiszta szélsőjobb" elleni szervezett fellépést. Fratanolo tudatja, hogy a párt teljes tagsága részt kíván venni a charta munkájában.
Ott volt viszont a kormányfő, aki azonban nem szólalt fel, és újságírók kérdéseire sem kívánt válaszolni. Úgy tudjuk, a szervezők most tudatosan nem kívántak nagyobb kört egybehívni.
Az alapítók között van - több ismert szocialista politikus és a párthoz kötődő közéleti személyiség mellett - Göncz Árpád egykori köztársasági elnök, Bauer Tamás volt, illetve Béki Gabriella és Eörsi Mátyás jelenlegi SZDSZ-es képviselő, a jogvédő Furmann Imre, az MDF korábbi alelnöke és egykori párttársa, Debreczeni József közíró, a kisgazda Mizsei Béla, valamint Horváth Aladár, a Roma Polgárjogi Alapítvány, illetve Kolompár Orbán, az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat vezetője. A mozgalomhoz csatlakozott Kertész Ákos és Závada Pál író, továbbá Somló Tamás zenész is.
- A veszély nagyobb, mint tizennyolc éve bármikor: a radikális szélsőjobb egyenruhában masíroz, egyre több a fegyveres atrocitás, a másság kirekesztése, a tojásdobálás, sőt a kődobálás is - ezzel magyarázta szenvedélyes felszólalásában a "magyar demokratáknak, a demokrata magyaroknak" az egyik szervező, Vitányi Iván szocialista politikus, hogy miért kellett életre hívni a chartát. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a nemzet értékeit és érdekeit sértő jelenségek ellen együttműködésre van szükség.
- A Magyar Gárda akciói termékeny talajra hullottak, mert sokan viszolyognak a cigányságtól - ez Mizsei Béla egykori kisgazda képviselő álláspontja. Szerinte a megoldás az, hogy a romákat "ki kell művelni, és a vezetőik regulázzák meg őket".
Ungváry Rudolf történész nem hiszi, hogy chartákkal és aláírásokkal túl sokat lehetne elérni. Az sem tetszik neki különösebben, hogy a miniszterelnök kezdeményez egy efféle mozgalmat, és zavarja, hogy olyanokkal van együtt, akik nem szövetségesei, de az még jobban zavarná, ha nem lehetne itt. Kijelentette: a sok rossz választás közül szerinte ma talán ez az egyik legkevésbé rossz, hiszen a magyar politikai élet a velejéig hazuggá vált, és együtt kell élni nyílt antiszemitákkal és nyilasokkal, akik persze magukat nem vallják annak.
Fleck Zoltán jogszociológus azt mondta: "Álmom az unalmas jogállam, amely a mindennapok része, és nem kell harcolni érte". Ám ha ez a jogállam gyenge - tette hozzá -, időről időre fel kell mutatni a toleranciát és az emberi méltóságot, és oda kell állni a jogállami intézmények mellé.
Az újfasizmus visszaszorításához vár segítséget a charta résztvevőitől Horváth Aladár, a Roma Polgárjogi Alapítvány elnöke, aki Mizsei kérésére "megregulázta magát", és igyekezett visszafogott lenni a magyar politikusokkal és értelmiséggel szemben. Szerinte a gettók kriminalizált világa felerősíti a faji ellentéteket. A jogvédő most azt üzeni mindenkinek: álljanak ki együtt, utasítsák el az erőszakot, mondják ki, hogy jogállamot akarnak.
A charta felhívása
Magyarországon immár közel két évtizede demokrácia van. Mi, magyarok - történelmünkben először - szabadok vagyunk, a szabadság rendjében élünk. A magyar demokrácia azonban ingatag, szabadságunkat veszély fenyegeti. Mi, a Magyar Demokratikus Charta részesei azért jöttünk össze, hogy figyelmeztessünk erre a veszélyre, és kezdeményezzük az elhárítását. Az elmúlt két évtizedben megtanultuk, hogy a demokráciához nem elég, a törvények rögzítik a választás, a vállalkozás, a véleménynyilvánítás szabadságát. A demokrácia csak akkor működőképes, ha a nemzeti politikai közösség minden tagja a közösség tagjaként fogadja el a többieket. Akkor, ha a nemzet dolgaiban másként gondolkodókat, más jövőképet követőket politikai vetélytársnak, nem pedig kiküszöbölendő ellenségnek tekinti. Csak ha verseny és partneri viszony érvényesül a sokaknak mintát adó politikai szférában, akkor számíthatunk arra, hogy a másik elfogadása életünk minden területén elterjed és uralkodóvá válik. Az elmúlt években ennek ellenkezőjét tapasztaljuk: az antidemokratikus politikai erők újra meg újra magukkal azonosítják a nemzetet, és megtagadják politikai vetélytársaiktól a nemzeti ügy képviseletének legitim voltát, idegen érdekek követőiként állítva be őket. A kirekesztés járványként terjed a társadalomban, s egyes csoportok újra meg újra elvitatják a kisebbséghez tartozóktól, a másként gondolkodóktól, más nézetet vallóktól, más életmódot követőktől, más szenvedélyektől hódolóktól a jogot, hogy egyenrangú polgárokként a nemzeti közösség tagjai lehessenek. A mindennapi kirekesztést, rasszizmust és a terjedő erőszakos fellépést megtévedt polgártársaink szemében a politikai kirekesztés legitimálja. Amit évek óta tapasztalunk, az a nemzeti közösség visszafordíthatatlan szétesésével fenyeget. Akinek drága a magyarok szabadsága, aki híve a magyar demokráciának, annak szembe kell szegülnie ezzel a veszéllyel. Ennek jegyében újjá alakítjuk a Demokratikus Chartát. Figyelmeztetünk, tiltakozunk, szembeszegülünk, hogy együttes erővel megvédhessük a magyarok szabadságát, a fiatal magyar demokráciát.
"Ahol a kormányt akarják destabilizálni, a demokráciát akarják destabilizálni. Akik pedig "több mint kormányváltásról" beszélnek, előbb-utóbb korlátozzák a demokráciát, ellehetetlenítik a demokratikus intézményrendszert, kiközösítik politikai ellenfeleiket, és azon vannak, hogy jó ideig ne is legyen ismét kormányváltás." Bauer Tamás közgazdász, volt szabad demokrata politikus magyarázta így, hogy miért csatlakozott a chartához. Végezetül - nyilván egykori párttársainak üzenve - kijelentette: kizárt, hogy a demokrácia hívei a több mint kormányváltókkal akár csak taktikai szövetséget is kössenek.
A charta megalakítását a Fidesz a kezdetektől ellenezte, a kormányfő kezdeményezését az SZDSZ is fenntartásokkal fogadta, de pénteken Fodor Gábor civil kezdeményezésként üdvözölte. Szombaton bejelentették: a charta első nagyobb rendezvényét szeptember 20-ára szervezik. Vagyis: az MTV ostromának második évfordulóját követően alig néhány nappal kívánnak békés demonstrációt tartani.
