Kitért arra, hogy "az önzés és a bizalmatlanság zsákutcájába tévedt ember" nem tud többek között a környezetvédelem és az éghajlati változások kérdéseire válaszolni, majd hozzátette: "van teremtő és gondviselő Isten, aki szabaddá tud tenni bennünket bűneink csapdájából".

A bíboros a szertartás elején rámutatott, hogy a magyar társadalomnak meg kell becsülnie az időseket, elesetteket, szegényeket, betegeket, "mert felelősek vagyunk nemzetünkért". Csak így felelhetünk meg a mai kor kihívásainak, ahogy Szent István király is megfelelt az akkori idők követelményeinek - tette hozzá.

Szentbeszédében Majnek Antal munkácsi megyéspüspök hangsúlyozta: "Szent István szabadon, önként vette fel a kereszténységet. Felelősséget vállalt népéért, és mert független országot alapítani." Az első magyar királyról szólva megjegyezte, hogy ő az "életével megvalósította Isten imádatát, az iránta mutatott hálaadást".

Györffy György történész kutatási eredményeit tolmácsolva a püspök kijelentette, hogy Szent István király nem volt könyörtelen ítélkező, de nem volt állandóan imádkozó ember sem. Utalt arra is, hogy néhány ellene lázadó törzsfő megmaradhatott birtokain leverése után is.

A püspök meghúzta a párhuzamot a magyarság és a zsidóság története között abban a tekintetben, hogy mindkét népet megőrizte Isten vándorlásaik során, majd utána alapíthattak államot. Arra is felhívta a figyelmet, hogy akkor, amikor az ország megtartotta a Szent István által írt Intelmekben foglaltakat, az ország sorsa jobbra fordult, míg amikor eltávolodott attól, "jöttek a bajok, nyomorúságok".

Majnek Antal szólt a Magyarországon tapasztalható demográfiai válságról, a munkanélküliek körében fellépő létbizonytalanságról, és az általános "morális romlásról". Ez ellen véleménye szerint úgy lehet fellépni, ha mindenki külön-külön is megújul az Istenben való hitben, mert "Isten nélkül nem lehet országot építeni és megtartani".

Az egyéni hitbeli meggyőződésre példaként hozta fel azt az 1924-es olimpián szereplő skót sportolót, aki még Churchill akkori brit miniszterelnök külön kérésére sem volt hajlandó vasárnap - az Úr napján - rajthoz állni a 100 méteres síkfutás döntőjében, mondván, hogy "Isten parancsolata előrébb való, mint a nemzet dicsősége". Kiemelte, hogy ez a sportoló nem kötött kompromisszumot, "a végsőkig teljesítette Isten akaratát".

Az ország jobb boldogulása érdekében ugyanilyen hitre van szükség, mert "a megtért emberek közösségéből származhat Magyarország felemelkedése" - fogalmazott.

A szentmisét Erdő Péter bíboros mutatta be a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) tagjaival.

Az eseményen részt vett Sólyom László köztársasági elnök, Boross Péter volt miniszterelnök, Harrach Péter, az országgyűlés alelnöke, Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke, Antall Józsefné, a néhai kormányfő özvegye, Csepregi András, az Oktatási és Kulturális Minisztérium Egyházi Kapcsolatok Titkárságának vezetője, valamint Dávid Ibolya, az MDF elnöke. Ezen kívül jelen volt a politikai élet, a diplomáciai testület és az egyházak számos képviselője.

A szentmisét követő hagyományos Szent Jobb-körmenet, amelyben az egyházi intézmények, szerzetesrendek, lovagrendek képviselői mellett az idén is hívők sokasága vonult, az elmúlt évekhez hasonlóan a Zrínyi utca - Október 6. utca - József Attila utca - Nádor utca - Október 6. utca - Zrínyi utca útvonalon haladt.

A körmenet történetében először a vonuló tömeg rózsafüzért énekelt.(MTI)