- Még nem volt lehetőségem átadni a felvételeket a pusztításról - kommentálta Medvegyev újságírók előtt a német vezető kijelentését, amely szerint Grúzia területi integritása továbbra sem vonható kétségbe, és a dél-kaukázusi ország előtt nincs elzárva az út, hogy a NATO tagjelöltjévé váljon.

Formálisan sem Merkel, sem Medvegyev nem ellenzi, hogy a jövőben más országok kéksisakosai is megjelenjenek a térségben, ahol jelenleg Oroszország erői tartanak békefenntartói szolgálatot. Ugyanakkor az orosz elnök szerint az abház és oszét lakosság kizárólag az orosz erőket tekinti a béke garanciájának. Tbiliszi régóta követelte a békefenntartók "nemzetköziesítését", mivel Oroszország nem kívülálló fél, hanem része a konfliktusnak. Az elmúlt tíz évben a két térség összesen 160 ezer fősre becsült lakosságának java orosz állampolgárságot kapott. Medvegyev közvetve megerősítette ezt a grúz érvet, kijelentve, hogy Oroszország olyan döntést fogad el, amely egyértelműen tükrözi a két nép - abházok és oszétok - szándékát, nem említve meg a grúz érdekeket.

A német kancellár szerint egyeztetések után lehetséges, hogy nemzetközi békefenntartók jelenjenek meg a térségben. Merkel túlzónak minősítette az orosz reakciót a grúz hadműveletekre, Medvegyev adekvátnak és a későbbiekben is követendőnek nevezte az észak-kaukázusi 58. orosz hadsereg beavatkozását.

Élesen eltérnek az álláspontok az amerikai rakétaelhárító rendszer cseh- és lengyelországi tervezett telepítése kapcsán is. Míg Merkel szerint ez az Iránból indított rakétatámadásoktól védené meg a kontinenst, Medvegyev az állítást mesének minősítve kijelentette, hogy a rendszer Oroszország ellen irányul, és növeli a bizalmatlanságot. - Ez szomorú, de nem tragikus esemény a sűrűn lakott Európa számára, de folytatjuk a tárgyalásokat - mondta az elnök, aki a "sűrűn lakott" jelzővel talán elődje, a jelenleg kormányfőként tevékenykedő Vlagyimir Putyin korábbi kijelentésére utalt, amely szerint a tervezett objektumok megvalósítása esetén Moszkva kénytelen volna azokra stratégiai atomfegyvereit irányítani.

A kérdésnek az adott aktualitást, hogy Washington és Varsó pénteken parafálta a megállapodást, amelynek értelmében az Egyesült Államok 2012-ig tíz elfogórakétát telepít Lengyelországba. Moszkva úgy látja, hogy az időzítés összefügg a dél-oszétiai eseményekkel, amelyek kiváltója orosz vélemények szerint az amerikai támogatást élvező grúz vezetés volt, amely pénteken az amerikai külügyminiszterrel tárgyalt.

Mikhail Szaakasvili grúz elnök pénteken aláírta azt a tűzszüneti megállapodást, amely véget vet a Grúzia és Oroszország közötti harci cselekményeknek. A grúz államfő ezt Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter társaságában jelentette be a tbiliszi elnöki palota előtt. Egyben élesen bírálta az orosz felet, mert szerinte az orosz hadsereg még mindig megszállva tartja Grúzia területének egy jelentős részét. (Az orosz védelmi minisztériumtól ugyanakkor Nyikolaj Uvarov bejelentette, hogy az orosz békefenntartók száma növekedni fog, megerősítve páncélozott nehézfegyverzettel és tankokkal.)

Washington pénteken jelezte, hogy az oszét helyzet miatt nem vesznek részt az Oroszországgal közösen tervezett hadgyakorlaton a Japán-tengeren. Ugyanakkor tegnap a dél-oszétiai konfliktusban aktív közvetítői szerepet vállaló Franciaország haditengerészete nem hivatalos látogatásra Vlagyivosztokba érkezett.