A Vásárhelyi-tervhez kapcsolódó látványos beruházásokból egészen pontosan semmi sem készült el. Legközelebb a tiszaroffi és a cigándi tározó áll a befejezéshez - Kóthay László vízügyi szakállamtitkártól tudjuk, hogy valamikor idén őszszel tervezik átadni ezt a két létesítményt. Elkészült viszont egy-két kisebb jelentőségű elem, mint a kósdi töltés, a Csongrád alatti partfal vagy éppen a tiszadobi nyári gát. Azt tehát nem mondhatjuk, hogy semmit sem csinálhatott az ágazat, azt viszont igen, hogy jóval kevesebbet, mint amennyit a terv meghirdetésekor a kormányzat beígért. Az elmélet és a gyakorlat közti ordító különbséget azonban nem a vízügyeseken kell számon kérni. Napjainkban az átadott autópálya-kilométerek számítanak könnyen kommunikálható értéknek, s nem a víztározók, partfal-megerősítések.

A Tisza az 1970-es nagy árvízi rekordot 1999-ben 65 centiméterrel, majd ezt a csúcsot 2000-ben további 67-tel múlta felül Szolnoknál úgy, hogy közben a vízhozam alig változott (a meder viszont folyamatosan feltöltődött hordalékkal). Mivel a gátak nem emelhetők az égig, más megoldás kell. Az előkészítő tanulmányokból az derült ki, hogy a Tisza rendkívüli árvizeinek levezetésére a tározásos árapasztó rendszer a legalkalmasabb. Az Orbán-kormány által kidolgozott, majd a Medgyessy-kabinet által továbbfejlesztett, és lapunkban többször is ismertetett Vásárhelyi-koncepció lényege, hogy a hullámteret visszaadják a Tiszának. Az úgynevezett nyári gátakat megbontják, eltüntetik az árvíz útjában álló cserjéket, itt-ott az erdőket is, meg a lerakódott iszap egy részét. A víz nem engedhető ugyan ki a Tisza 16 ezer négyzetkilométernyi egykori árterületére, de szabályozottan, a négyszáz település egymillió lakóját nem veszélyeztetve kivezethető az úgynevezett mentett oldalra, a töltéseken túli vésztározókba. A tározók a leginkább árvízveszélyes pontokon csapolnák meg a nagy vízhozamokat, belvizes, mezőgazdaságilag nem túl értékes területekre vezetve a víztöbbletet.

A tervezés során eredetileg 30 tározóval számoltak; ezek száma hamar 14-re szűkült. 2003-ban úgy terveztek, hogy abban az évben 5,5 milliárd forintot fordítanak a programra, 2004-ben nyolcmilliárdot, 2005-ben és 2006-ban pedig 15-15 milliárd forintot. Ennyi pénz azonban nem érkezett. 2004 elején például azért nem, mert a megszorító intézkedések részeként közel hárommilliárdot elvontak a vízügytől. 2005 elején Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter azt mondta, hogy több mint húszmilliárd forint jut abban az évben tározók építésére - valójában az összeg fele jutott. Azt is elárulta, hogy a Tisza mentén kiépített 1200 kilométernyi védvonal 53 százaléka felel meg a százévente előforduló, úgynevezett mértékadó árvíznek.

2006-ban már azt írtuk, hogy az első szakaszban hat tározó épül, amelyek összesen 700 millió köbméternyi víz befogadására lesznek alkalmasak. A hat tározó teljes területe 240 négyzetkilométer, a legkisebb 25, a legnagyobb 300 millió köbméteres lesz. Ha a hat tározó megépül, akkor a különlegesen nagy vízszintek negyven-hatvan centiméterrel csökkenthetők. Azt a vágyálmot is közöltük, hogy a második ütem építése 2008-ban indul: az újabb hat-nyolc tározó teljes befogadóképessége további 800 millió köbméter lenne. Tény viszont: az idei árvizet egyetlen tározóba sem tudták volna kivezetni.

A komplex vidékfejlesztési programnak mondott terv mára árvízvédelmi beruházássá szelídült. 2004-2007 között a költségvetés 27,2 milliárd forintot adott árvízvédelmi fejlesztésekre. Erre az évre mindössze 6,9 milliárd jut. Ha igazak a hírek, hogy az egyik uniós programban 150 milliárd forint szolgálja az árvízvédelmi fejlesztéseket, akkor alapvetően változik a helyzet - majd 2013-ban.

A Vásárhelyi-tervvel kapcsolatban azonban azt látjuk, hogy a kormány évről évre jóval nagyobb összeg befektetésével biztatott, mint amennyit valóban felhasználhattak a tározóépítők.

2003. február
(kormányszóvivői tájékoztató)

Kórodi Mária környezetvédelmi miniszter: Az Európa-terv legnagyobb vidékfejlesztési programjaként megindul a Vásárhelyi-terv. A Tisza völgyét érintő vidékfejlesztési, árvízvédelmi és környezetvédelmi komplex program folyó áron 170 milliárd forint értékű fejlesztést tartalmaz. Ilyen nagyságú infrastrukturális beruházás az elmúlt 150 évben nem volt.

2005. október, parlament

Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter: "az ígérethez híven jó néhány helyen elkészülnek a Vásárhelyi-terv fejlesztései, másoknál egy fél esztendőn belül, a többieknél a következő esztendő végéig. Ezek alapján bátran állítható, hogy a terv végrehajtása és ezzel az árvízi biztonság megteremtése a Tisza-völgyben nemcsak terv, hanem tény. A kormány tartja a szavát."

2007. október
(Kossuth Rádió)

Fodor Gábor környezetvédelmi miniszter: nincs pénz az eredeti programra, amely csontvázként hullott ki a szekrényből, amikor átvette a tárcát. Amennyit lehetett átcsoportosítottak a tárca költségvetéséből, hogy lendületet kaphasson a terv, igaz annak a szaktárca csak az árvízvédelmi részéért felel.