- A jelenlegi közúthálózat-fejlesztési tervek között nem szerepel, így nem tudni, hogy egyáltalán megépül-e valaha a 71-es főút badacsonyi elkerülő szakaszának még hiányzó két része - tudtuk meg Kalmár Koppánytól, a Közlekedés-fejlesztési Koordinációs Központ kommunikációs főosztályának vezetőjétől.

Aki kocsival Badacsonytomajból észak felé, Tapolca irányába indul, néhány kilométer után meglepve tapasztalja, hogy az erős rázkódás után egyszer csak egy széles, kiváló minőségű aszfalttal borított útszakaszra ér. Alig 2,3 kilométer után azonban egy kereszteződésben betontömbök teszik lehetetlenné a továbbhaladást - az út alig száz méterrel odébb hirtelen véget ér.

A 71-es főút hat kilométeresre tervezett badacsonyi elkerülő szakaszából ugyanis eddig csak a középső rész ké-szült el. Ennek már öt éve. Az utat akkor a Széchenyi Plusz program keretében a Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő Zrt. jogelődje építette meg, 1,5 milliárd forintból.

A folytatás azonban elmaradt, amelynek a legfőbb oka az volt, hogy a keleti és a nyugati szakaszok esetében nem sikerült megegyezni a nyomvonalban. A keleti részen a badacsonytomaji lakosok tiltakoztak amiatt, hogy túl közel haladna a házaikhoz az elkerülő, a nyugati részen pedig a Balaton-felvidéki Nemzeti Park nem járult hozzá, hogy felüljáró épülhessen a vasúti sín fölé. Így aztán az elkerülő csonkán maradt, a középső rész nyugati vége a semmibe vezet.

Jász-Nagykun-Szolnok megyében, Jászberénynél van egy olyan út, amely hirtelen a semmibe torkollik: a 31-es számú főút elkerülő szakasza egyelőre legfeljebb a negyedét teszi ki annak a körgyűrűnek, amely később a város köré épül majd. Ezt a néhány kilométeres délnyugati kerülőt viszont kevesen használják, hiszen csak azoknak segít, akik délről nyugatra, vagy fordítva közlekednek. Az elkerülő út második - délkeleti - szakaszának építéséről már döntés született, a munkák várhatóan még az idén elkezdődnek. Ennek befejezése után már csak az északra tartóknak vagy az onnan érezőknek kell áthajtaniuk Jászberényen. Igaz, azt nem tudni meddig, mivel egyelőre nincs pénz a körgyűrű teljes befejezésére.

Van úgy, hogy a pénzhiány a szomszédnál jelentkezik, de nálunk is érződik a hatása. Zalában például a 2004-es megépítése óta betontuskók zárják el az M70-es gyorsforgalmi út utolsó egy kilométeres szakaszát - ami az új tornyiszentmiklósi magyar-szlovén határátkelőhöz vezet -, mivel az útnak egyelőre nincs folytatása a szlovén oldalon. Ez a helyzet sok gondot okoz a térségben, mivel az utolsó rész, illetve a határátkelő forgalomba helyezéséig a kamionok csak Tornyiszentmiklóson, Lovászin, Lentin és Rédicsen áthaladva - jelentős zaj- és légszennyezést okozva - juthatnak el Szlovéniába. Nem kell azonban már sokáig elviselniük a kamionáradatot az érintett települések lakóinak. A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-től kapott tájékoztatás szerint ugyanis a szlovénok augusztusra elkészülnek a magyar határ és a Maribor között vezető autópályájukkal, s azt még a nyáron összekapcsolják az M70-essel. A szlovén-magyar határon átvezető teljes szakaszt várhatóan szeptembertől vehetik birtokba az autósok.

Máshol nem a pénzzel van gond, hanem a lakossági tiltakozás akadályozza egy útépítés befejezését. Erre példa Hajdú-Biharban a Debrecent elkerülő 354-es számú út esete. Ennek az első, négy kilométeres szakasza már két évvel ezelőtt - az M35-ös autópályával egy időben - elkészült, ám a második, csaknem tizenkét kilométeres szakasz építése várhatóan csak 2009-ben indul. A késedelem oka, hogy a tervezett út mellett található Bocskai-kert lakosai kifogásolták a készülő út nyomvonalát. Az ügyben idén februárban született jogerős bírósági ítélet szerint viszont a tervezett út nyomvonala megfelelő, így a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. megkezdhette a beruházás újraindításának előkészítését.

Az autópálya-építéseknél egyébként nemritkán keletkeznek ideiglenesen semmibe vezető aszfaltos utak. Ennek tipikus példája a Fonyód és Csisztafürdő közötti pár kilométeres földút, amelynek a portalanítását már évtizedek óta tervezik az érintett települések.

Az M7-es somogyi szakaszának az építésekor ebből az összekötő útból aszfaltborítással és híddal együtt elkészült egy pár száz méteres rész. Bár a vadonatúj, kiváló minőségű kétsávos útszakaszon kihelyezték a 60 kilométeres sebességkorlátozó táblát, ám ez kissé abszurdnak hat, hiszen a beton hamar elfogy a kerekek alól, és utána legfeljebb 15 kilométeres sebességgel araszolhatnak tovább az autósok a hepehupás földúton.

Nemcsak utak, de hidak is vezethetnek a semmibe. Persze csak képletesen. A 2002-ben átadott szekszárdi Szent László-híd ugyan összeköti a Duna két partját, ám a reméltnél egyelőre jóval kisebb forgalmat bonyolít le, mivel a hídra vezető utak közül néhány még hiányzik. A híd Szekszárdnál eléri ugyan a
6-os főutat, onnan azonban Dombóvár felé szinte lehetetlen a tranzitforgalom a sok kistelepülés miatt. A Dunától keletre a Budapestet Bajával összekötő 51-es főútig, mindössze néhány kilométeren át vezet jó minőségű út. De aki Soltvadkert felé az 54-es, vagy Szeged felé az 55-ös főúton akar továbbhaladni, annak Sükösd felé kerülnie kell. Tervek már a híd építésekor is voltak, de pénz híján hat évig egy kapavágás sem történt. 2010-ig talán megépül egy körülbelül tíz kilométeres átkötő szakasz az 54-es útra Fajsz és Érsekhalma között.

Akadnak olyan utak is, amelyekre ugyan nagy szükség lenne, de eddig még egy méter sem készült el belőlük. Hiányzik például a Csongrád megyei Felgyőt és Tömörkényt összekötő útszakasz, ami azért nagy probléma, mert e két község között épült egy óriási regionális hulladékkezelő az Európai Unió támogatásával. Míg a létesítményre sikerült pályázati támogatást szerezni, addig az oda vezető út építésére nem. Nyugatról és északról ugyan megközelíthető a telep, délről és keletről azonban még hoszszú ideig vagy kerülni kell mintegy 15 kilométert, vagy egy nagyon rossz minőségű földúton megtenni 4,5 kilométert.

Betontömbökkel elzárt szakasz - így néz ki a 71-es főút badacsonyi elkerülő szakaszának vége