Szabad szó a vörös csillag

Szabad az ötágú vörös csillag, Vajnai Attila a szólásszabadság jegyében viselheti e híres, de Magyarországon üldözött jelképet. Vajnai ügyében precedens értékű ítéletet hozott az Emberi Jogok Európai Bírósága. Mint a strasbourgi székhelyű testület kedden nyilvánosságra hozott döntéséből kiderül: az ötágú vörös csillag sokjelentésű jelkép, nem lehet egyértelműen olyan önkényuralmi szimbólumnak tekinteni, mint a horogkeresztet vagy a nyilaskeresztet.

Üdvözlik a strasbourgi emberi jogi bíróság döntését a vörös csillag használatáról a Magyar Szocialista Párt európai parlamenti delegációjának tagjai, Herczog Edit és Hegyi Gyula. Az MSZP két európai parlamenti képviselője emlékeztetett arra, hogy a vörös csillag régi munkásmozgalmi jelkép, amelyet ma is sok demokratikus baloldali párt használ. A strasbourgi ítélet meglátásuk szerint "világossá teszi, hogy a nácizmus és a baloldali eszmék összemosása ellentétes az európai jogállamiság értékeivel". Megfogalmazásuk szerint a nácizmus jelképeit egész Európában tiltják, mert a gyűlöletre uszítanak, míg "a hagyományos baloldali jelképeket csak egy időre tudták elorozni a demokratikus mozgalmaktól a sztálini típusú diktatúrák". Arra is felhívták a figyelmet, hogy a vörös csillag több évszázados jelkép, még Ady Endre is az emberi felszabadulás szimbólumaként köszöntötte. (MTI)
A legfőbb európai emberi jogi fórum megállapította: Magyarország megsértette az Európai Emberi Jogi Egyezmény 10. cikkelyét, azaz a szólásszabadság jogát azzal, hogy a politikai rendezvényeken vörös csillagot hordó kommunista politikus ellen – önkényuralmi jelképek tiltott viselete miatt – büntetőeljárást indított.

Emberi jogi szakértők szerint Vajnai komoly jogi-erkölcsi győzelmet szerzett az Emberi Jogok Európai Bírósága (ECHR) egyhangú döntésével. A kommunista politikus ellen közel fél tucat ügyben indult eljárás önkényuralmi jelképek viselése miatt, legutóbb 120 ezer forint pénzbírságra ítélték az egyszer már próbára bocsátott, s a bíróság előtt akkor is vörös csillaggal megjelenő férfit. Strasbourgba egy 2003-as ügyét hozta el, akkor még a Munkáspárt alelnökeként egy demonstráción viselt vörös csillagot. 

Az ECHR ítéletéből egyértelműen kirajzolódik: a vörös csillagot nemcsak a kommunista diktatúrákkal lehet azonosítani, a vörös csillag egyben a nagyobb társadalmi igazságért küzdő nemzetközi munkásosztály és legitim baloldali pártok jelképe is. Miután e jelkép valamennyi jelentését lehetetlenség egyértelműen elválasztani egymástól, a magyar büntető-törvénykönyv a szólásszabadságot sértő módon tiltja annak puszta viselését. Az ECHR szerint a magyar btk. vonatkozó része objektívan sújtja a vörös csillag viselőit, nem tesz különbséget a többpárti demokráciát elfogadók, illetve a kommunista puccsra szövetkezők között. Strasbourg elismeri, hogy a vörös csillag az egykori kommunista diktatúrák miatt sokak érzékenységét sértheti, de a jelkép sokrétű jelentése miatt a vörös csillag viselésének korlátozása a szólásszabadság korlátozásának minősül.

Nem köteles közvetlenül, az ítélet alapján megváltoztatni Magyarország az önkényuralmi jelképek használatát szabályozó büntetőjogi tényállást azért, mert az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) szerint megsértették Vajnai Attila munkáspárti politikus szabad véleménynyilvánításhoz való jogát - mondta Lövétei István alkotmányjogász, hozzátéve: hosszú távon azonban hozzá kell igazítani a magyar szabályozást az egyezményben foglaltakhoz. Lövétei említett egy másik, a mostanihoz hasonló példát is: az egyezményhez való csatlakozásunk után egy-két évvel egy rendőrtiszt az EJEB-hez fordult, hogy a bíróság állapítsa meg, sérti az emberi jogait az, hogy nem lehet politikai párt tagja. Az EJEB kimondta, hogy valóban sérti a jogait ez a tilalom, de a mai napig benne van az alkotmányban az, hogy rendőr és katona nem lehet politikai párt tagja. (MTI)
Az egykori szocialista országok közül egyedül Magyarországon számít bűncselekménynek a vörös csillag hordása. Lettországban is mindössze szabálysértésnek tekintik. A legtöbb európai állam viszont szigorúan tiltja a náci önkényuralmi jelképek viseletét, ezzel is különbséget téve a vörös csillag és a horogkereszt szimbolikája között.

Emberi jogi szakértők szerint az ECHR-ítélete nyomán elkerülhetetlen a magyar btk. módosítása, vagyis az önkényuralmi jelképeket tiltó passzust úgy kell megváltoztatni, hogy a vörös csillag ne a horogkeresztével, a nyilaskeresztével vagy az SS-jelvényével azonos elbírálás alá kerüljön. Magyarországon voltak már ilyen kísérletek, de ezek rendre elbuktak – a többi között az Alkotmánybíróság állásfoglalása miatt, amely a vörös csillagot a többi tiltott önkényuralmi jelkép közé sorolta.

A politikailag kényes vörös-csillag-ügyben a magyar kormány fellebbezhet az ECHR Nagy Tanácsához, de ennek sikerét szakértők az egyhangú ítélet miatt nagyon valószínűtlennek tartják. Mindenképpen érdekes lesz a budapesti szocialista kormány reakciója az ECHR-ítéletére, miután a jelenlegi miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc annak idején aláírta azt a petíciót, amely kezdeményezte, hogy a vörös csillagot vegyék ki az önkényuralmi jelképek közül. A magyar kormányzati lépéseket egyébként az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága is később számon kérheti.

Berlin

Vajnai Attila és a vörös csillag
Vajnai Attila és a vörös csillag
Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.