A mondás, amely szerint az ember az egészsége érdekében akár egészségtelen dolgokra is vállalkozik, állítólag Woody Allentől származik, de aligha sorolható a vicc kategóriába. A vitaminok és a többi táplálékkiegészítő szedését nyilvánvalóan az egészségmegőrzés szándéka indokolja, ám a fölöslegesen és ésszerűtlenül beszedett bogyók olykor nem csökkentik, hanem inkább növelik a megbetegedés kockázatát. Ezt támasztotta alá a Mayo Clinic Proceedings januári számában megjelent tanulmány is, amely szerint a béta-karotint szedő dohányosoknál kimutathatóan, mintegy tíz százalékkal megnő a tüdőrák kockázata (holott a vitamint kifejezetten a rák megelőzése végett fogyasztják). Hasonló következtetésre jutottak azok a kutatók is, akik egy évvel ezelőtt a Journal of the American Medical Association lapban tették közzé eredményeiket. Mint megállapították, az antioxidáns hatású vitaminok (E-vitamin, A-vitamin és béta-karotin) egyes vizsgálatok szerint 4-16 százalékkal növelik a halálozás kockázatát.

Bár ez utóbbi, a legtekintélyesebb világlapokat is körbejáró hír hatalmas szakmai vitát indított el, a diskurzus során még az antioxidáns-fogyasztás pártolóitól is elhangzottak elgondolkodtató (és a reklámokban vagy a vitaminos dobozok oldalán soha nem szereplő) információk. Például az, hogy a vitaminpótlás akár a vitaminszegény állapot kialakulásához is hozzájárulhat (a nagy dózisú, szintetikus E-vitamin bevétele megakadályozza, hogy a szervezet kivonja a táplálékból az egyébként sokkal könynyebben felszívódó és hasznosuló természetes E-vitamint, a gamma-tokoferolt, és a K-vitamin felszívódását is gátolhatja).

Az is kiderült, hogy a vitaminkészítmények ellenőrzése meglehetősen hézagos: gyakori a szennyezettség - egy célvizsgálatban az egészségügyi határértéket tízszeresen meghaladó ólomtartalmat mértek egy nőknek szánt készítményben -, a pontatlan dózisbeállítás (vagyis a túl-, illetve aluladagolás) pedig mindennaposnak számít. Komoly aggodalomra ad okot, hogy a magyar fogyasztóvédelmi hatóság legutóbbi, 50 véletlenszerűen kiválasztott étrend-kiegészítőt érintő vizsgálatában mindössze hét termék adagolását találta megfelelőnek.

A legfontosabb kifogás azonban nem is az összetétellel, hanem a szintetikus készítmények felszívódásával kapcsolatos. A gyümölcsökben, zöldségekben megtalálható vitaminok kémiailag azonosak ugyan a tablettás változattal, ám az előbbiek mellé a természet "odacsomagolja" azokat a vivőanyagokat (olajat, más vitaminokat, ásványi anyagokat), amelyek segítik a felszívódást. Ezek nélkül a tabletta formájában beszedett vitamin nemcsak hatástalan, de akár ártalmas is lehet.

Hogy a fogyasztók a vitaminkategóriában gondolkodás nélkül beszednek szinte bármit, amit a reklámok és az életmód-magazinok egészségesnek deklarálnak, az szakértők szerint nagymértékben a C-vitamin sikerének köszönhető. A C-vitamin a legelterjedtebb étrend-kiegészítő a világon, és többnyire eredményesen is alkalmazzák - ami a részletesen dokumentált hatásmechanizmus mellett azzal is összefügg, hogy egy vízben oldódó, kis kockázatú hatóanyagról van szó. De még ez is okozhat problémákat, például túladagolás esetén. A legtöbb "bolti" vitamin hatásmechanizmusáról ugyanakkor jóval kevesebbet tudunk. Jellemző példa a szintén széles körben használt B12 vitaminé, amelynek injekciós változatáról ezt írják a tájékoztatóban: "Ellenőrzött klinikai vizsgálatot nem végeztek, de a szakirodalom mindeddig semmiféle magzatkárosító hatásról nem tesz említést."

Mint Szabó Franciska, az Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYI) munkatársa kifejtette, a magyar piacra többféle engedélyezési eljárással is bekerülhetnek a hivatalosan étrendkiegészítőnek nevezett készítmények. Egy részüket gyógyszerként, illetve gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítményként az OGYI engedélyezte, a többit (ahol a gyártó nem igényelt ilyen minősítést) az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) regisztrálja. Az OGYI ugyanakkor - az európai gyakorlatnak megfelelően - nem végez önálló vizsgálatot, beéri a gyártó dokumentációjával.

Az EU-tagság óta lényegesen könnyebb piacra vinni ezeket a készítményeket: ami egy tagállamban engedélyt kapott, azt nálunk már nem vizsgálják. Talán a független vizsgálatok hiányából is adódik, hogy a mesterséges vitaminkészítmények felszívódásáról és hatásáról a közvélemény csak hézagos, ellentmondásos információkkal rendelkezik, miközben a reklámokban egymást érik az ellenőrizhetetlen - például a rákellenes, a potencianövelő vagy a testtömegcsökkentő hatásra utaló - állítások.

Erre hívja fel a figyelmet a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) friss tanulmánya is, amelyből kiderül: egyre több eljárást kénytelenek indítani az étrend-kiegészítőkkel kapcsolatos megtévesztő tájékoztatások miatt. Mihálovits András, a hivatal szóvivője lapunknak elmondta: tavaly a GVH 72, marasztaló határozattal zárult eljárásából 15 volt olyan, ami az egészségre ható termékekkel (vitaminokkal, ásványi anyagokkal, roborálószerekkel) kapcsolatos tájékoztatási gyakorlatot érintette.

Nem mind arany... Bármit beszedünk, ami a reklámok és életmódmagazinok szerint egészséges