A közlekedési minisztérium jelenleg 38 vasúti mellékvonalon nem tartja indokoltnak a vonatjáratok fenntartását a kevés utas, a szerelvények rossz kihasználtsága miatt. Korábban úgy döntöttek a tárcánál: a 38 vonal közül 26-nál 2008 végéig, 12-nél pedig csak május utolsó napjáig rendelik meg a vonatok indítását a MÁV-tól. Mindezek alapján úgy tűnt, hogy az idén május végén 12 vonalon inthetnek búcsút a vonatoknak. Szabó Pál, a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium új vezetője azonban a közelmúltban bejelentette: a tárca 2008 év végéig megrendeli a vasúti személyszállítást azon a 12 vonalon is, ahol a jelenlegi menetrend csak május végéig érvényes. A döntést azzal indokolta, hogy a kormányzati struktúraváltozás miatt nem maradt elég idő az egyeztetésre az önkormányzatokkal, szakszervezetekkel.

Noha a döntés szerint az utolsó pillanatban több mint féléves haladékot kapott a 12 vonal, ezekben a körzetekben több település is akad, ahol nem tulajdonítanak különösebb jelentőséget az átmenetinek tekintett megmenekülésnek - a lassú, ritkán járó vonatokról ugyanis már rég lemondtak.

Gömze Sándor, Tiszalök polgármestere például azt mondta: ma már nincs nagy szükség a 65 kilométer hosszú Tiszalök-Ohat-Pusztakócs szakaszra, ezen a vonalon ugyanis már alig van személy- és teherszállítás. Az is igaz viszont - tette hozzá -, hogy ezt a vonalat a MÁV elhanyagolta, nem fejlesztette, és szerinte ennek a következménye volt az utazóközönség lemorzsolódása. Ma már a tiszadobiakat sem érintené különösebben fájdalmasan ennek a vonalnak a megszüntetése. Huszti Jánosné, a település jegyzője szerint ugyanis őket már akkor leszoktatták a vonatról, amikor a Volán járatszámot csökkentett, így nem volt mivel eljutniuk a falutól négy kilométerre épült állomásra. A Kocsord-alsó- Csenger szárnyvonal kapcsán Jakab Zsigmond kocsordi polgármester úgy fogalmazott: egy kisbusszal ki lehetne váltani a vonatot.

A megszüntetésre ítélt, de haladékot kapott Pécs-Pécsvárad járathoz sem ragaszkodnak ma már az érintett települések. Ez elsősorban annak tudható be: a vonatok 42 perc alatt teszik meg a 23 kilométeres utat, mivel a sínek állapota néhol csak 15 kilométeres sebességet enged meg. Így ezen a vonalon már népszerűbbek a gyorsabb - ráadásul olcsóbb és sűrűbben közlekedő - távolsági buszok. Hasonló a helyzet a Börgönd-Sárbogárd szárnyvonalnál is: mivel a sínek jórészt a 63-as főúttal párhuzamosan haladnak, a buszközlekedés a legtöbb érintett faluban már évekkel ezelőtt átvette a vezető szerepet a vasúttól. Virág Miklós, Sárkeresztúr polgármestere szerint a falubeliek 95 százaléka busszal jár Székesfehérvárra és Sárbogárdra, egy-egy vonatra még munkanapokon is csak három-négy utas száll fel. Kossa Lajos abai polgármester azt mondta: demonstrálni nem fognak a vasútért, ahhoz ragaszkodnak, hogy a vonal esetleges bezárása után vonatpótló buszjáratokat állítsanak forgalomba.

Van, ahol nem fogadják ilyen beletörődéssel a vonalbezárásokat. A Balatonmáriafürdő és Somogyszob között közlekedő vonatokért például "harcot indítanának" az érintett települések. Bencze Imre, Segesd polgármestere azt mondta: csaknem negyvenezer ember él a szakasz mentén lévő településeken, így nem szabad megszünteti ezt a vonalat. Eller János, Somogyszob polgármestere szerint a vonat életbevágóan fontos számukra, mert a Balaton déli partján vezető vasúti fővonalhoz tartók, a munkába járó ingázók számára az autóbuszok nem jelentenek megfelelő alternatívát. Éppen ezért - tette hozzá - amellett, hogy örülnek a vonalnak adott haladéknak, már most azért aggódnak: mi lesz a vonallal jövőre.

A somogyszobi polgármester szerint erre a kérdésre egyelőre nehéz választ adni. Nem tudni pontosan, mi lesz a sorsuk azoknak a kis forgalmú vonalaknak, amelyeken csak az év végéig érvényes a menetrend. A közlekedési minisztériumtól kapott tájékoztatás alapján jelenleg annyi tudható: a tárca folyamatosan egyeztet az érintett településekkel a hogyan továbbról. Ott, ahol ragaszkodnak a vonathoz, megoldás lehet a térségi vasút létrehozása: ennek keretében az üzemeltetést esetleg vállaló magánvállalkozások, esetleg egymással összefogó önkormányzatok - bizonyos esetekben állami kompenzáció mellett - működtetnék a vonatokat. A tárca tájékoztatása szerint várhatóan még az év közepén kiírják az első olyan pályázatot, amelynek során egyes mellékvonalak üzemeltetési jogát lehet megszerezni. Addig azonban több jogszabályt módosítanának: például azt, hogy a térségi vasutak működtetésében az önkormányzatok hogyan járulhatnak hozzá egyes mellékvonalak működtetéséhez.

A módosításokra valóban szükség lehet. Kaszai János, Vésztő polgármestere, a Vasutas Települések Szövetségének alapító elnöke ugyanis érdeklődésünkre azt mondta: a Dél-Alföldön az érintett önkormányzatok tárgyaltak egy magánbefektetővel, aki hajlandó lenne működtetni a meglévő hálózatot. A jogszabály rugalmatlansága miatt azonban - tette hozzá -, ezt egyelőre nem teheti meg: a remélt térségi vasút ugyanis nem lehet hoszszabb 400 kilométernél, és nem terjedhet ki többre három megyénél.

A vasúti mellékvonalak sorsáról információink szerint május végén vagy június elején országos tanácskozást tart a Vasutas Települések Szövetsége. Erre terveik szerint meghívják Szabó Pál minisztert, valamint az önkormányzati szövetségek és a szakszervezetek képviselőit.

Haladékot kapott a Balatonmáriafürdő-Somogyszob vonal