Az Országgyűlés kulturális bizottsága elhalasztotta keddre tervezett vitáját a kötött könyvárról szóló törvénytervezetről. A gyakorlat a százötven céget tömörítő Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) versenyszabályzatában szerepelt korábban. Két éve azonban a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) által indított eljárásban a Versenytanács megállapította, hogy ez "súlyos és indokolatlan korlátozása a versenynek, a tulajdonnal való rendelkezésnek és a szerződési szabadságnak" - és megtiltotta a szabályzat alkalmazását. Az MKKE bírósághoz fordult, de egy törvénytervezetet is elkészített, amelynek elfogadása esetén a GVH már nem emelhet kifogást. Ilyen előzmények után nem meglepő, hogy a törvényjavaslatot a GVH és a gazdasági tárca is hevesen ellenzi.

A kötött ár a könyvpiac kis részére lenne érvényes. A hazai könyvforgalom 98 százalékában a kiadók bizományba adják a kereskedőknek könyveiket, ezek árát is ők határozzák meg. A kereskedők csak a forgalom mintegy 2 százalékában vásárolják meg előre az új könyveket (bestsellereket, kurrens kiadványokat). A kötött ár azt jelenti, hogy a könyvek tulajdonosává vált kereskedő is köteles a kiadó által meghatározott árat kérni - fél évig.

A könyvszakma így akarja megakadályozni, hogy a plázák és a nagy tőkeerejű cégek "kiszivattyúzzák" a piacról a gyorsan fogyó, nagy példányszámú kiadványokat - például Ken Follet műveit vagy a Harry Pottereket -, és dömpingárakkal versenyképtelenné tegyék a könyves kis- és középvállalkozásokat. Mindezt azonban a Versenytanács a szabad verseny megsértésének, a vásárlók megkárosításának tekinti. Más ellenzők szerint a kötött ár csak a "nagyok" hasznát növelné. - Nem hatósági árrendszert, hanem egy olyan, százéves európai gyakorlatot akarunk törvénybe iktatni, amelyhez komoly társadalmi-kulturális érdekek fűződnek - mondja Zentai Péter László, a MKKE igazgatója. Hozzátéve: szerinte a GVH leegyszerűsítve láttatja a könyv mint sajátos áru szerepét - ami ellen persze tiltakozik a hivatal.

A kötött könyvár törvénybe iktatása először a Fidesz-kormány idején merült föl. Szünet után 2006-ban Bozóki András levélben értesítette a GVH-t, hogy lesz törvény, erről később Hiller István is pártolóan nyilatkozott. Most azonban, hogy a könyves egyesülés elkészítette a tervezetet, már jóval csendesebb a tárca. Pető Iván (SZDSZ), a kulturális bizottság elnöke érdeklődésünkre elmondta, az illetékes államtitkárral abban állapodtak meg, elhalasztják a dokumentum vitáját az egypárti kormány létrejötte utánra, nehogy az eddig SZDSZ által vezetett gazdasági tárca álláspontja "pártszínezetet" kapjon. Halász János (Fidesz) bizottsági alelnök lapunknak megjegyezte: a kötött könyvár törvénybe iktatásáról több kérdés is fölmerül, ezért tartanak nyílt vitaülést június elején. Ám a kulturális törvénykezésben most nem ezt tartja a legsürgetőbb feladatnak.

Mellesleg Németországban a nagykoalíciós Bundestag ellenszavazat nélkül hozott erről törvényt korábban.