Kiraboltak két holland médiaművészt. Többhavi munkájuk lett oda, amikor három hete egy budaörsi kamionparkolóban kilopták a kocsijukból a laptopjaikat, kameráikat és fényképezőgépeiket.

Ilvy Njiokiktjien és Ilja Tersteeg Johannesburgból autóznak Hollandia felé, és öndokumentációt gyűjtenek a legkülönbözőbb emberektől. Akivel útközben találkoznak, fényképezőgépet adnak a kezébe, és megkérik, fotózná le az életét.

Az adathordozókkal most elveszett az út Kairótól Budapestig tartó szakaszának öszszes képe, szövege. 2500 eurós jutalmat ajánlanak annak, aki segít visszaszerezni a felszerelést.

Picture your life. Nagyjából annyit tesz: az életed képei. Ez a két holland művész öndokumentációs projektjének címe. A legkülönbözőbb nemzetiségű, nyelvű, nemű, társadalmi helyzetű embereket keresik föl útjukon, hogy a kezükbe nyomják a fényképezőgépet: tessék, itt van, készítsd el életed képeit. Aztán a rengeteg fotóból az alannyal együtt kiválasztanak hetet, és megírják az életképekhez a történetet is.

Ilvy Njiokiktjien fotográfus fél éven át Dél-Afrikában kapott munkát. Megbízatása lejárta után jutott eszébe, hogy a húsz országon - többek között Szváziföldön, Ruandán, Etiópián, Szírián, Egyiptomon - keresztülvezető hazautat - kihasználják. Európában Törökország, Görögország, Macedónia és Szerbia után értek Magyarországra. Azt tervezték, megpihennek, hiszen a 30 ezer kilométeres útból már csak ötezer volt hátra Utrechtig. Első éjszakájukat egy budaörsi kamionparkolóban töltötték. A terepjárójuk tetején sátoroztak, ahogyan az elmúlt hónapokban mindig. Reggelre eltűnt a kocsiból a teljes fölszerelésük: két laptop, egy kamera és négy fényképezőgép, velük együtt pedig a bennük tárolt nagyjából tízezer kép. Eddigi munkájuk.

A Budaörsi Rendőrkapitányságon nem ment simán a feljelentés: időbe telt angolul beszélő munkatársat keríteni. Kiderült, hogy három nap, mire nyomozót rendelnek az ügyhöz. És legalább két hét, mire elkezdenek dolgozni rajta.

Ilja Tersteeg elkeseredetten mesélte, milyen megdöbbentő éppen Európában kiszolgáltatottá válni. A Kilimandzsáró tövében egy hétig vártak a kamerára, amit egy teherhordóra bíztak, és megérte: sértetlenül visszakapták, tele csodálatos képekkel. Ruandában találkoztak egy régi légióssal, aki kilencven kilométert biciklizett oda-vissza a fotómasinával, csak hogy ő is fotózhasson. Akikkel együtt dolgoztak, megtiszteltetésnek érezték, hogy részt vehetnek a programban. Sokan közülük életükben először láttak fényképezőgépet. De egyiküknek sem jutott eszébe, hogy meglépjen a rá bízott géppel.

Az utat nem szervezték, mindenütt helyben kerítettek tolmácsot, és hamarosan előbukkantak a helyi sztorik. Az afrikaiak és közel-keletiek, akikkel találkoztak, komolyan vették a feladatot, amit két olyan idegen bízott rájuk, akinek a nyelvét sem értették. Európába érve azonban már nem arattak akkora sikert a poros terepjáróval, és nem estek hanyatt az emberek attól sem, hogy valaki fényképezőt nyom a kezükbe. Gyanakvóbbak voltak és érdektelenebbek. Mégis váratlanul érte a párost, hogy pont itt, "szinte otthon" rabolták ki őket.

Az persze érthető, hogy a módszer miért működött jobban Afrikában. Csupa traumatizált embert találtak. Akadt olyan egykori családapa, aki a falujából egyedüliként élte túl a pár évvel ezelőtti vérengzéseket, és most mindennap ellátogat a felesége és gyerekei múmiáihoz. Amit a hollandok csináltak, egyfajta pszichoterápia: idegenként léptek olyan helyzetekbe, amelyeket a szereplők önmaguk nem tudnak feloldani. Segítő kezet és kíváncsi szemet ajánlottak azoknak, akik korábban a reprezentáció morzsáját sem élvezték. Most megmutathatták, amit fontosnak tartottak. Anélkül, hogy minden lépésüket idegen szemek figyelték volna. Az újdonsült fényképészek maguk dönthették el, mit mutatnak meg, és mit nem. Aztán elmesélték az életüket az ismeretleneknek.

Most Ilvy és Ilja is terápia előtt áll. A képeik elvesztek, és elillant velük a lelkesedésük. A Picture your life projekt nyilvános végeredménye egy honlap, egy kiállítás és egy kiadvány lett volna. Reménykednek benne, hogy a 2500 eurós kitűzött jutalom csábító ajánlat lesz a megtalálónak.

Akárhogy is, ha megkerülnek a képek, ha nem, most rajtuk a sor, hogy elkészítsék a saját szerencsétlenségükről a maguk fotóit. Hogy aztán újra kézbe tudják venni mindazt, ami megmaradt.

Ilvy Njiokiktjien a sivatagban