Csilla negyedéves joghallgató az ELTE-n, és gyakornok az Allen & Overynél, Budapesten. A 2005-ben az év magyar ügyvédi irodájának választott nemzetközi vállalatnak világszerte mintegy ötezer alkalmazottja van. - Szeretek itt dolgozni, és perspektívát is látok a cégnél. Társasági joggal szeretnék foglalkozni - mondja. Csoport- és évfolyamtársai szintén a versenyszféra felé kacsintgatnak - derült ki a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) és a Károli Gáspár Református Egyetem (KRE) múlt heti, Jogállás 2008 állásbörzéjén. - A közigazgatásban sem a fizetések, sem a lehetőségek nem túl biztatók, ügyészségre, bíróságra bekerülni pedig szinte csak "kihalásos úton" lehet - teszi hozzá.

- Ma talán a legnehezebben elérhető szakma a bírói, amelynek szerepe és társadalmi presztízse a rendszerváltás óta folyamatosan nő. Nem ritka, hogy egy-egy fogalmazói helyre, amely még csak az első lépés a bíróvá válás útján, akár kétszázan is jelentkeznek - mondta Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, a börzén rendezett kerekasztal-beszélgetésen. A bírói pályát választóknak nem lesz könnyű dolguk: a jelenleg ítélkezők mintegy háromnegyede a rendszerváltás után végzett, ami azt jelenti, hogy - figyelembe véve a 70 éves nyugdíjkorhatárt -, a következő 30-40 évben még a sikeres szakvizsgával rendelkezők is csak hosszú várakozás után juthatnak bírói székhez. A szakemberek szerint azoknak, akik ügyészi, bírói karrierre vágynak, a beugró summa cum laude eredmény és 2-3 felsőfokú nyelvvizsga

- A '80-as években örömünnepet ültünk, ha valaki elindult a pályán, most az kell mondanom: nem nulla, de fél százaléknál nem nagyobb az esély arra, hogy valaki bekerüljön az ügyészek közé. Tavaly 22 meghirdetett fogalmazói állásra 230 jelentkező volt. Az idén a Fővárosi Főügyészségen a várhatóan megüresedő tíz ügyészi posztra mintegy hatvan titkár áhítozik - mondja Sinku Pál, a Legfőbb Ügyészség kiemelt ügyek főosztályának vezetője. Úgy véli, annak, aki fogalmazó szeretne lenni, a nyelvtudás, a jó eredményű diploma mellett tudományos konferenciákon, pályázatokon is részt kell vennie, és nem nélkülözheti az ügyészségi gyakorlatot. A büntetőjogi ügyek mellett az ügyészeknek egyre több jogosítványuk van a magán- és közjogi területen is, ezért a cégjogtól kezdve a környezetvédelmen, az alapítványokkal kapcsolatos területeken át széles palettáról választva lehet specializálódni.

Az utóbbi időszakban az ügyvédi munkában is gyors és lényeges változások zajlottak. Miközben nyilvánvalóvá vált, hogy a klasszikus polgári peres és büntetőjogi eljárások aránya csökken (jelenleg átlagosan húsz százalékra tehető), a szolgáltató - például gazdasági - jellegűeké jelentősen megnőtt. - A '90-es évek óta 1500-ról tízezerre emelkedett az ügyvédek száma, és évente 3-3,5 ezren végeznek az egyetemeken. Ez a helyzet nem tartható fenn, különösen, ha figyelembe veszzük, hogy a szakma évi 1500 jelöltet vesz fel a hároméves kötelező gyakorlatra, és ezeknek a szerződéseknek jelentős része fiktív. Azaz a szakvizsgáig eljutni szinte automatizmus, és így sok, valójában tapasztalatlan, gyakorlatlan fiatal kerül a munkapiacra - véli Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke. Szerinte nagyon merész vállalkozás ma ügyvédnek menni; ez nem csak komoly befektetést igényel (iroda, bérleti díj, kötelező csatlakozás az e-rendszerhez), de a túlkínálat miatt még egy jól menő iroda sem tudhatja biztosan, lesz-e munkája a következő hónapban.

- Magyarországon egyelőre szokatlan gyakorlat, de ideje megbarátkozni a gondolattal, hogy az ügyvédek egy része nem lesz tulajdonos abban az irodában, ahol dolgozik, hanem nyugati mintára, alkalmazottként keresi majd a kenyerét. Jelenleg az ügyvédek kétharmadának van egyéni praxisa, de ez az arány biztosan csökkenni fog - állítja Bánáti János, hozzátéve: sem félni, sem szégyellni nem kell, ha valaki nem teljesen a maga ura.

A közjegyzői karba évente 40-50-en kerülhetnek be fogalmazóként, három évvel később szakvizsga, majd újabb három éves közjegyző-helyettesi gyakorlat következik. - Az már jó évnek számít, amikor 25-30 hely megüresedik országszerte - mondja Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke. Azzal sem árt tisztában lenni: a kinevezés nem jelenti azt, hogy az ember aranybányára lelt. - Pusztán a hagyatéki ügyek ma már nem tartanak el egy irodát, és egy recesszió felé közelítő gazdaság sem ad annyi munkát a kollégáknak, mint egy dinamikusan növekvő - teszi hozzá.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen (PPKE) 2000-től lehet jogászdiplomát szerezni. - A piac jól fogadta a pályakezdőket. Felméréseink szerint a hallgatók negyede a végzést követően azonnal elhelyezkedik, három hónappal az államvizsga után pedig már négyből három embernek van munkája. Elenyésző azok aránya, akiknek akár fél évet is várniuk kell az első munkahely megszerzésére - tudtuk meg Schanda Balázs dékántól, az intézmény Jog- és Államtudományi Karának tanszékvezetőjétől. Az egyetemen oktató bírók, ügyészek, ügyvédek kapcsolatrendszere is sokat segít a diákoknak.

- Tapasztalataink szerint elsősorban a multinacionális cégek veszik fel előszeretettel a frissen kikerülő jogi diplomásokat. Sokan a gyors karrierlehetőség miatt választják ezt az utat, vállalva az esetleges átképzést egy későbbi vezető pozíció reményében - tudtuk meg Monekné Tomor Anitától, a főként bölcsészek és jogi végzettségűek toborzásával, közvetítésével, kölcsönzésével foglalkozó Workstreet Consulting Személyzeti Tanácsadó Kft. cégvezetőjétől. A fiatal jogászok egy része tanácsadóknál, pénzintézeteknél, biztosítóknál, ingatlanirodáknál, állami intézményeknél, nagyvállalatoknál - akár gyógyszercégeknél - vállalnak munkát. Sokan igyekeznek a hároméves szakvizsgához szükséges gyakorlatot a közszférában megszerezni, - például az APEH jó lehetőséget nyújt számukra -, de a szakvizsgát követően gyakran előfordul, hogy valódi anyagi és szakmai perspektíva híján pályaelhagyóvá válnak. Kevesen vannak azok a szerencsések, akik családi vagy egyéb kapcsolatoknak köszönhetően rögtön ügyvédi irodákban, esetleg bíróságon tudnak elhelyezkedni, de a túlképzés miatt sajnos egyre jellemzőbb, hogy akár középfokú végzettséggel is ellátható munkát vállalnak - meséli tapasztalatait Monekné Tomor Anita. Szakmai karriervágyakkal külföldre menni csak annak érdemes, akinek a biztos nyelvtudás mellett kitűnő kapcsolati tőkéje is van.

Sokan azt sem tudják, merre vegyék az irányt

Az ELTE is a múlt héten rendezte meg jogi állásbörzéjét, a Jogerőt, amelyen az ügyvédi irodák színe-java részt vett, ám kevés volt az olyan fiatal, aki konkrét céllal, esetleg önéletrajzával a hóna alatt sétált el az Egyetem térre.

- Akad joghallgató, aki valóban munkát keres, le is adja az önéletrajzát egy-egy standon, ám nem ez a jellemző. A túlképzés ellenére kevés a komoly érdeklődő a börzén, a megjelentek között pedig bőven akadtak, akik, bár szerettek volna információt gyűjteni, olyan alapvető ismeretekkel sem rendelkeztek, hogy milyen potenciális munkáltatók működnek azon a jogterületen, amely őket érdekli - mondja dr. Cselédi Zsolt, az Oppenheim Ügyvédi Iroda egyik vezető partnere.

Az Oppenheim harmincöt jogászt foglalkoztat, akik elsősorban közép- és nagyvállalati ügyfelekkel állnak kapcsolatban. Az iroda - akárcsak tavaly - az idén is álláslehetőségeket kínált a joghallgatóknak. A tavalyi börzén tíz komolyabb érdeklődő közül végül egy jelentkezőt vettek fel. - Olyan hallgatókat keresünk, akiknek készségei és képességei túlmutatnak az egyetemi anyag puszta elsajátításán. Munkatársaink folyamatos képzésére sok időt és pénzt fordítunk, nagyon nem mindegy, kit alkalmazunk - mondja dr. Cselédi.

Az ügyvédi irodákban a nyári szakmai gyakorlat során a leendő ügyvédjelölt betekintést nyerhet az iroda működésébe, és el tudja dönteni, valóban azon a szakterületen szeretne-e majd dolgozni. - Az Oppenheimnél is vannak másod- és harmadéves egyetemista gyakornokok, akik egy-két hónap alatt rengeteg információt gyűjthetnek az iroda működéséről és az ott folyó munka természetéről. Többször is megtörtént, hogy nyári gyakorlatos hallgató friss diplomásként hozzánk csatlakozott - meséli az ügyvéd.

A hallgatók jó része nem tudja, hogy az egyetem elvégzése után mit akar kezdeni a diplomával. Cselédi szerint sokan azért végeznek jogot, mert jó alapdiplomaként tekintenek rá, ám még a jogi pálya iránt elhivatott hallgatók nagy része sem tudja ötödévre, melyik terület érdekli igazán: bíróságon, ügyészségen, a vállalati szférában vagy egy ügyvédi irodánál szeretne tevékenykedni. - Az idei börzén sem tolongtak a fiatal jogászok. Annak ellenére, hogy sok munkáltató igényes állásokat kínált, jó fizetéssel, a szakmai fejlődés lehetőségével, nem volt nagy az érdeklődés. Pedig a hallgatók értékes tapasztalatot szerezhettek volna, hiszen a kötetlen beszélgetések során arra is alkalmuk nyílt, hogy összehasonlítsák az ügyvédi irodákat.

(V. N.)

Regisztráció az ELTE jogi karának rendezvényén