Kállay Oszkár, a Belgiumi Magyarok Szövetségének elnöke igencsak felháborodott, amikor meglátta a plakátot, amelyen egy parkban ücsörgő, derűsen a kamerába mosolygó család és a „Hungary”, azaz Magyarország felirat együtt reklámozott egy hétvégi, brüsszeli hangversenyt. A Flamand Rádiózenekar (VRO) ezúttal Ligeti György és Bartók Béla műveiből adott elő – egyébként nagy sikerrel. – Felháborító szemétség! Biztos vagyok, hogy ez nem véletlen, hanem egy valaki áll mögötte, hogy befeketítsenek bennünket, és ezzel a nem éppen legdicsőségesebben viselkedő etnikai társasággal összemossák a magyar nemzetet! Nagyon sokunkat felháborított a plakát! – mondja megkeresésünkre Kállay.

A kép egy roma családot ábrázol. Ám Robák Ferenc brüsszeli magyar nagykövet, akinek Kállay szólt, úgy véli: ez sem biztos. – Szerintem ez akár egy berber família is lehet, a képről pedig úgy látom, Anderlechtben (Brüsszel az ismert futballcsapattal azonos nevű kerületében) készült. De tegyük fel, hogy romák vannak rajta. Magyarázatot kérve észrevételeztük a flamand kormánynál, hogy mi köze szerintük Ligetinek és Bartóknak a cigányokhoz, a cigányzenéhez. A flamandok elismerték, hogy semmi, de a fotós művészi szabadságára hivatkoztak. Úgy látom, mindkét oldalról sokat kell még dolgoznunk rajta, hogy túllépjünk a sémákon – mondta a NOL-nak a nagykövet.

A fotóst a flamand zenekar kérte fel, s a botrányt észlelve kérésünkre nem adta meg a nevét, elérhetőségét. – Ebben a képben az öröm, az ifjúság kifejeződése ragadott meg bennünket. Álmunkban nem gondoltuk volna, hogy ez lesz belőle. Megdöbbentünk, hogy milyen heves indulatokat keltett a plakát. Egy fiatal fotós hölgy jegyzi, aki egy tizenegy képből álló sorozatot készített a koncertjeinkhez. Elárulom: egyiknek sincs közvetlenül köze a konkrét témához, mindegyikük brüsszeli életkép. Beethovent például lépcsőn ülő emberek egy csoportja reklámozza, az orosz tematikájú hangversenyünket pedig háztetők – magyarázza Véronique Bossaert, a VRO kommunikációs igazgatója. – Akkor miért írták rá a képre: Hungary? – kérdeztük. – Pusztán azért, mert nem feltételezhetjük, hogy Ligetit és Bartókot az érdeklődők rögtön országhoz tudják kapcsolni – így a válasz.

Petőcz György, a Brüsszeli Magyar Kulturális Intézet igazgatója, aki maga is telefonhívások és email-üzenetek kereszttüzébe került, az interneten olvasható, "Malőr” című írásban a felháborodás mélyebb okait boncolgatja. "Ne áltassuk magunkat: nem a plakát hamis volta, tartalmi tévedése zavar. Nem az a bajunk, hogy egy hamis állítást helyez Magyarország, s a magyar Ligeti és Bartók mellé... A minket irritáló fénykép egészen mást, valami Európán kívüliséget, elmaradottat, reménytelenül nem-modernt sugall. Olyasmit, amivel nem akarunk azonosulni a külföld felé. S egyszersmind olyant, amitől befelé nagyon is tartunk és félünk. Ez a vidám cigány csapat, itt Brüsszelben, valószínűleg szegényen, de sorsukkal tulajdonképpen megelégedve, heverészve a déli nap fényében, nos éppen ez az, amitől menekülni szeretnénk” – írja Petőcz, mindamellett leszögezve: "a BMKI reakciója a plakát-ügyre nem a romáktól és roma problematikától való elfordulás lesz. Éppen ellenkezőleg... Nagy örömmel hívunk meg a jövőben is magukat romáknak valló művészeket, ezzel is felvéve a harcot az ostoba beidegződések ellen.”

Mohácsi Viktória, az Európai Parlament roma képviselője az ügy pozitív oldalát nézi. – Úgy gondolom, hogy a kultúrák közötti párbeszéd európai évében nagyon jól megfér egymás mellett Bartók, Ligeti, a romák és a Flamand Rádiózenekar. Megjegyzem a céljukat elérték a plakátkészítők, mindenki erről az eseményről beszél – mondja.

Brüsszel

A botrányos plakát