Kiver a kvíz

Vetélkedőket nézegetünk; kvázi vetélkedőket, persze, mert manapság már nincsen olyan, hogy szimplán, aggyal eljutunk a végéig (vagy nem), hanem most már küzdeni kell, meg másikat kihívni, továbbá jókor azt mondani, a 6-os. Szín kell ide, promó, pompás stúdió és a szétesésig laza műsorvezető, hogy korunk gombamód szaporodó Norbi-fanjait míves csomagolással nyűgözzük le, konyhába kiszólásra biztatván: gyere má', mer' kezdődik az a kvízizé.

És akkor két nő tanakodni kezd, hány kormány is volt (van) Magyarországon. Várjá'... Volt az meg az a, az a, na: az a Hóbagoly, tudod - mire a műsorvezető (ki lehetne más, mint Balázs, az úgy vicces, mint kidumálós műsort is vezető Balázs, a Balázs Balázs) a közönséggel együtt mosolyra nyitja száját, hehe, Hóbagoly, ez jó, Hóbagoly, hehe. Hogy aztán súlyos dilemmák után megszülessék a válasz: 6! Vagy 7? 5? A plafont nézzük, tűnődünk: ha e két nő bekerült A széfbe, milyen lehetett a mustra? Kicsit sci-fi? S hát: rtlklubilag mekkora kegyetlenség olyan kérdéseket föltenni napi kétmillió tévénéző szeme láttára, mint hogy hány ember alkotja a Laokoón-csoportot? Szegény férfi próbálja is maga elé képzelni - társa összetett Beavis & Butt-headként röhögcsél -, hogy a Laokoón-csoportban nem egy, nem kettő, nem három az ember, hanem több, illetve nem, inkább három vagy csak kettő?, és van valami állat is, ugye, Balázs? Ó, igen, viszont esetleg egyszerűbbet kellene kérdezni; olyat, hogy mi a neve a Győzike-shownak, s első válaszlehetőségként adjuk meg, mondjuk, a Győzike-show-t. De még ennél is egyszerűbb lenne, ha vetélkedőző tévéinket az anno méltatlanul bukott Áll az alku! uralná, mert e formátum végképp mentesítette az "amennyire tudok, annyit nyerek" avítt játékfilozófiát; legyen a 9-es bőrönd, mondta a nyitogatásoktól ideges műkörmös, s olykor igen: a 9-esben ott lapult a pénz, a megérdemelt pénz. A pénz, amely gondolkodás nélkül lök stúdióba boldogot és boldogtalant.

Például azt a férfit, aki az MTV Az örökösében egyfolytában bólogat: így van, így van, miközben (Gundel Takács) Gábor műsorvezető épp olyan sztorival mutatja be, amely meg sem történt vele. Játékostársánál, Lászlónál derül ki, hogy nem is (bólogató) Mihály volt az a pincér, akit egykor csónakkal vittek a már elindult tengerjáró után, hanem; ám Mihály már a bemelegítésnek szánt igaz-hamis után kiesik, ekként a továbbiakban nem törjük a fejünket azon: ez meg hogy' került ide. Törjük máson: például, hogy mikor haltak ki a dinoszauruszok? Mi a lógesztenye? S kinek a tanítványa volt Platón? Alig van, ki azonnal rávágja (G. T. G.), azonban miért is várnánk el, hogy csapatostul zengjék: krétakor, növény és Szókratész, amikor a legtöbb feladványra tipp a válasz? ("Apollón és -ra végződő nő? Barbara! Nem? Ja, ja: Cassandra!")

A széf a "sminkem jó?, akkor kérdezz, Balázs!"-féle agylágyítás, ahol fájnak a válaszok. Az örökös se parádé; álrevüs díszletben kényszeredett laza-tréfás attitűddel zajlik a harc a szellemi minimumért, ám itt legalább akad ember, aki tudással és logikával viszi el az ötmilliót, aki tudja, hogy Nagy Sándor lova volt Bukephalosz vagy aki azt mondja: az öt Puskin-műből A kapitány lánya a regény.

Időnként fölcsillan a remény. De hát.

Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.