Közvetítés a Vénuszról
Csakhogy jelenleg a Vénuszt inkább pokolbéli körülmények jellemzik: szén-dioxidból álló vastag légkörének köszönhetően felszínén a légnyomás akkora, mint a Földön egy kilométerrel a tengerfelszín alatt, az üvegházhatás eredményeként a hőmérséklet 450 fok, a felhők kénsavat és sósavat tartalmaznak, s nem kizárt, hogy hegycsúcsain hó helyett ólom "havazik". Ha sikerül megfejteni, hogyan alakulhatott sorsa ennyire eltérően, valószínűleg a Föld működését is jobban megértjük.
A Vénusz vizsgálatát viszont igencsak megnehezítik ezek az extrém körülmények, valamint az, hogy az egész bolygó összefüggő felhőtakaróba burkolózik. Így látványos fényképek nem is várhatók a Venus Expresstől, amely elsősorban a légkör vizsgálatára koncentrál. Sikerült például villámlások jelenlétét egyértelműen kimutatnia. Másik eredménye a bolygó déli sarka fölötti állandósult ciklon megfigyelése, mely két, egymás körül keringő központi örvényből áll. Az egyenlítő területe is igen aktív, itt húsz-harminc kilométer átmérőjű konvekciós cellákra tagozódik a felgomolygó forró levegő. Az északi és déli közepes szélességek felhőit állandó, 400 km/órás sebességű szél kergeti körbe a bolygó körül.
A legfelső, száz km feletti légrétegek viszont a Nap mozgását követik, s csillagunk kétszer olyan erősen süt itt, mint a Földön. Mivel a bolygónak nincs mágneses tere, az erős napszél közvetlenül kölcsönhatásba lép az atmoszférával és kis részét magával ragadja. Az űrszonda megfigyelése szerint az elszökő részecskék elsősorban hidrogén- és oxigénionok, vagyis a víz alkotórészei - talán a szinte teljesen száraz bolygó további száradását okozva? Az ESA további másfél évvel meghosszabbítja a Venus Express küldetését, melynek további feladatai közé tartozik az aktív vulkánok felkutatása, amelyek komolyan befolyásolhatják a légkör fejlődését. Bár sokat sikerült előrelépni jelenségeinek megértésében, továbbra is keressük a választ: pontosan hogyan, mikor és miért vált bolygószomszédunk klímakatasztrófa áldozatává?