"Nem hiszek abban, hogy lehet két Magyarország. Nem hiszek abban, hogy lehet beszélni tisztességesen nemzetről és köztársaságról, amikor alapvetően elkülönülnek a polgárok (...) identitásuk alapján" - mondta Gyurcsány Ferenc. Hozzátette: ugyanakkor osztja azoknak a véleményét, akik szerint az integráció több mint roma és nem roma gyerekek egy osztályban tanítása. Ehhez támogató pedagógiai módszerek, jelentős szakmai segítség szükséges. Az integráció nem egymás mellett élés, hanem az együttélés megtanulása - hangsúlyozta.

A miniszterelnök azt mondta, hogy olyan országot szeretne, ahol romának lenni nem egyenlő a mellőzöttséggel és szegénységgel.

Gyurcsány Ferenc szerint ma Magyarországon romának lenni többszörös életnehézséget jelent. A romaság és szegénység ma szorosabban karol egymásba, mint az országban általában.

"A napnál is világosabb, hogy összetartozunk, egy a hazánk" - fogalmazott a kormányfő, aki szerint nem elég azonos jogokról és lehetőségekről beszélni, ezeket meg is kell teremteni.

Az elmúlt időszak intézkedéseit áttekintve felidézte, hogy a közoktatási törvényben megjelent az elkülönítés tilalma, s a 2007 szeptemberében indult tanévtől új szabályokat alakítottak ki a közoktatásban a körzethatárokra vonatkozóan.

Megteremtették a feltételeit a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodába, iskolai előkészítő évfolyamra járásának. 2003 óta forrásokat biztosítanak arra, hogy az eltérő hátterű gyermekeket hatékonyan lehessen egymás mellett nevelni.

Arató Gergely, az oktatási tárca államtitkára azt mondta, hogy az integráció támogatása és a szegregáció elutasítása demokratikus minimum. Azt jelenti, nem tűrhetjük, hogy bármilyen indokkal, érvvel, hátsó gondolattal magyarországi diákok jelentős részét rosszabb sorsba, rosszabb körülmények közé kényszerítsék, azért mert roma származásúak.

Az az iskola, amely vállalja az integrációt, nyitott, s minden diák számára jobb szolgáltatásokat, jó pedagógiai módszereket tud kínálni - vélte.

Kállai Ernő, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok biztosa szerint nem azt kell bizonygatni, hogy szükséges az integráció, hanem azt kell elmagyarázni, hogy miért van rá szükség. Álláspontja szerint az integráció a társadalomról szól.

A magyar társadalom ugyanis kezd elöregedni, csökken a népességszám, s egyre nagyobb arányban van jelen az a populáció, amely alacsony iskolai végzettsége miatt nem tud a munkaerőpiacra belépni - mondta.

Teleki László (MSZP) országgyűlési képviselő kifejtette: fontos, hogy a politika még többet tegyen a magyarországi romák oktatási helyzetének megváltoztatásáért. A kérdéssel szakmai és politikai síkon egyaránt kiemelten kell foglalkozni - mutatott rá.

Közölte: rövid, közép és hosszú távon képzési, átképzési programokra van szükség.

(MTI)