Ihrámban a haddzson
A zarándokoknak sietniük kell: ha számuk eléri a királyság által meghatározott kvótát, a hatóságok lezárják a sorompókat. Általában 2,5-3 millió muzulmán érkezik a világ második legnagyobb vallási ünnepére évente. A szaúdiak megszabják, hányan érkezhetnek az egyes országokból. A legtöbben a legnépesebb országokból - Indonézia, Pakisztán, India - jönnek, de a 70 milliós Egyiptom is 70 000 zarándokkal van jelen.
Tavalyi zarándoklatomon Dzsiddából a 80 km-re lévő Mekkába autón mentem. Az út mellett ellenőrző pont van, ahol minden nem szaúdi állampolgárnak megnézik az útlevelét, van-e hivatalos zarándokvízuma. A szent városba csak muzulmánok léphetnek be, a más vallásúakat visszafordítják. Később egy jelzés figyelmeztetett, innentől fogva már szent földön járok, ez az utolsó hely, ahol felvehetem zarándoköltözékemet, az ihrámot, ha azt akarom, hogy érvényes legyen a haddzsom. A fehér ruha felvétele után, mely a lelki tisztaságot és a hívők közötti egyenlőséget szimbolizálja, már tilos turbánt kötni, kalapot, vagy katonasapkát venni. A férfi hívek csak az ihrámban, a két fehér, szegetlen anyagból készült ruhában léphetnek be a "Városok Anyjába". A nők a hagyományos, testet és annak idomait takaró ruhában vannak.
A hatalmas szentélyt övező térre gyalog érkeztem. Itt egyszerre egymillió ember tud imádkozni. A falak mellett csomagmegőrzők vannak, semmit sem lehet bevinni. A mecset közepén áll a fekete szövettel borított Kába szentélye, és annak egyik sarkában található a "Fekete Kő", ami a hagyomány szerint eredetileg fehér volt, de az emberek bűnei befeketítették. Miután kigyönyörködtem magam, elvégeztem a zarándoklat első pontját. Hétszer, az óramutató járásával ellentétes irányban körbejártam a Kábát. A Fekete Kő vonalában lévő szürke márványcsík jelzi, innen kell indulni, és amikor ide visszatértem, befejeződött az első kör (tavváf). Sokakat hordágyon vittek, aki viszont csak tolókocsival tud közlekedni, azokat a mecset két emeletén tolják, melyekre mozgólépcső vezet. A hét kör megtétele után, a Zem-Zem forrás vizéből ittam. Ez nem része a zarándoklatnak, de mindenki megpihen itt, ahol több tucat csapból folyik a víz. A legértékesebb ajándék, amit a hívek az otthon maradtaknak visznek, a Zem-Zem vize.
A második állomás a szajja, azaz a hosszú fedett folyosóval összekötött Szafá és Marvá dombok közötti hétszeri oda-vissza futás. A hagyomány szerint itt futott kétségbeesve Hágár, hogy magának és a fiának Iszmáelnek vizet szerezzen. De megjelent az Úr Angyala, és a Zem-Zem forrást fakasztotta. Így ért végett az Umra.
Az iszlámban kétféle zarándoklat van. A kicsi az umra, a nagy, a haddzs. Az umra csak ebből a két pontból áll, és az év bármelyik részében elvégezhető. Viszont a haddzs idejét az iszlám naptár határozza meg.
Hárommillióan indultunk el az Arafát-hegyére. A Mekkából kivezető háromsávos autópályán hömpölygött a busz és kocsifolyam. Az Arafátról, az iszlám jog, a saria utasítása szerint, csak napnyugta után szabad elindulni. Innen Muzdalifa hegyére mentem a tömeggel. A napi kötelező imák után, kavicsokat gyűjtöttem a Mínában található, sátánt szimbolizáló oszlop megdobálásához. Muzdalifáról csak éjfél után szabad elindulni.
Visszatértünk Mínába, Mekka elővárosába. Itt található az a három, sátánt szimbolizáló oszlop, amit a hívőknek meg kell kövezniük. Legelőször a legnagyobb oszlopot kellett megdobálnom. A három dzsamra fölé felüljárót építettek, így a zarándokok egyszerre alul és felül is kövezhetnek. Minden lejáratánál mentőautók állnak, és még a zarándokoknak osztogatott többnyelvű - urdu, arab, indonéz - újságok karikatúrái is figyelmeztetnek, csak borsó nagyságú köveket szabad használni. Sokáig figyeltem a tömeget, a folyamatosan becsapódó kavicsok morajában. Voltak zarándokcsoportok, ahol a férfiak körbevették a nőket, így vigyáztak rájuk, nehogy egy véletlenül eltévedt kő, vagy egy dobó könyöke, csuklója megsértse őket.
És eljött a feladat, amitől a legjobban féltem. A saria meghatározza, csak egészséges állatot lehet feláldozni, csak féléves lehet a birka, ötéves a teve. Az állat nagyságát a hívő anyagi helyzete határozza meg. Rám egy birka esett, 100 USD-ért. Ennyim nem volt, de egy kedves szaúdi, értékelendő arab tudásomat, meghívott egy birkára. A pénzzel elmentem az áldozati állatokkal foglalkozó bódéhoz. Befizettem az összeget, cserébe kaptam egy igazolást, hogy egy kis szerencsétlent megöltek a nevemben. A zarándoklat ezen része egyben az éjd-ul-adha, vagy áldozati ünnep ideje is. Mindenütt megünnepelik. A haj levágása, egyeseknél leborotválása már gond nélkül ment.
Rutinosan köveztem meg ismét az oszlopokat 7 kaviccsal, de most már a legkisebbel kezdve. Búcsúzóul még egyszer körbejártam a Kábát. Így lettem haddzs, ami a magyar nyelvben török közvetítéssel haddzsi-ként ismert. A saria szerint, ez a legnagyobb titulus, amit ember megszerezhet. Százezrek és milliók spórolnak azért egy életen át, hogy eljuthassanak a szent Mekkába. Az arab világban az élményeket a házak falára festik, mások, a királyság által ajándékozott Koránt őrzik.
