Wass Albertről

 Várkonyi Tibor írja a Népszavában Ágoston Vilmos "A kisajátított tér. A nemzeti képzelet Doru Munteanu és Wass Albert műveiben" című művéről:

"Végre néhány hónapja megjelent az első alaposan elemző, filológusi precizitással megírt munka Wass Albertről. Tudósi alapossággal, elfogulatlan elemzéssel, amit persze a jobboldal vezető publicistáinak indulataival megpróbál majd ízekre szedni, kimutatni állítólagos elfogultságát, annak ellenére, hogy a könyv tényekhez ragaszkodik. Ágoston Vilmos írta, Erdélyből áttelepült író, kutató, esszéista, aki a megvilágosodás első éveiben – nem véletlenül – az időközben gyökeresen átvedlett Magyar Nemzet kulturális rovatában találta meg a helyét, Diurnusszal együtt. A kötetnek (A kisajátított tér. A nemzeti képzelet Doru Munteanu és Wass Albert műveiben. Az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítványának kiadása) egyetlen hibája van. Az, hogy kiválósága és időszerűsége ellenére úgyszólván föllelhetetlen. Sem a hegyeket fölhalmozó áruházakban, sem a kisebb boltokban nem tudnak róla. Konokságom és a szerző barátsága vezetett rá, hogy megleljem a CEU közelében, egy viszonylag eldugott, gazdag készletű üzletben. Jó, hogy a Közép-európai Egyetem diákjai hozzáférhetnek, de rossz, hogy a politika és az irodalom iránt érdeklődő értelmiségi hírét hallotta csupán, ha az egyáltalán eljutott hozzá."
Érdekes kérdés, hogy a mai "polgári" körökben az efféle elemzés miért nem népszerű. Például ez lehet az oka:
"Több regényrészlet idézésével okadatolja Ágoston Vilmos azt is, hogy Wass Albert kemény antiszemita volt" - idézi fel Várkonyi Tibor. - "Idézi a Kapu 2005-ös számában posztumusz megjelent Így lett belőlem 'antiszemita', belső idézőjelbe tett cikkét, amelyben elregéli, hogyan lett Havas Emil, egy „zsidógyerek” vezető tengerentúli lapnál újságíró. A történet szerint bement a kolozsvári román egyetemisták törzskávéházába, ahol állítólag szembeköpte az elnököt, a diákok elverték őt, és terjedt a hír szerte a világban, hogy Romániában üldözik a zsidót. Két nap múlva ez a Havas megkapta repülőjegyét, és a neves The New York Times szerkesztőségében már várta az állás. Különbül ma sem találhatná ki néhány itthoni heti magazin és weblap."
Az izgatott Wass-rajongók minderről nem igazán beszélnek. Talán nem is értik, hogy az ilyesmi Európában önmagában is diszkvalifikálhat egy "írófejedelmet". Szoborállító hevületükben azt képzelik, a grófnak a háború utáni népbírósági elítélése a fő "baj" vele. A „háborús bűnösség” vádját azonban, írja Várkonyi Tibor, Ágoston Vilmos nagy körültekintéssel, óvatosan és fönntartással kezeli.
"Nem tartja ugyanis eléggé bizonyítottnak, nem azért, mert román népbíróság mondta ki a verdiktet. Az volt a bírói eljárás alapja, hogy Wass Albert állítólag kémkedés gyanújával följelentett két zsidó nőt és egy románt, akiket aztán halálra gyötörtek, végül meggyilkoltak. Ágoston Vilmos abban nem kételkedik, milyen kegyetlenek voltak az Észak-Erdélybe bevonult magyar csendőrök és katonák, de semmivel sem kegyetlenebbek Antonescu marsall vasgárdistáinál. Arra azonban kutatásai szerint nincs hiteles adat, hogy valóban Wass Albert lett volna a följelentő: lehetett az édesapja, az öreg gróf is, de annak sincs kétségbevonhatatlan nyoma. Ágoston nem veti el teljesen a változatot, de végzetesen terhelőként sem hajlandó elfogadni. Éppen ettől a tárgyilagosságtól kiváló és hézagpótló az esszékötet. Hitelesebb portrét ábrázol Wass Albertről, mint a jobboldal valamennyi apoteózisa, ­napi politikai célokat szolgáló mennybe­menesztése. " Várkonyi Tibor cikke a Népszava Szép Szó mellékletében>>>>>
A Népszabadság Hétvége mellékletében november 17-én jelent meg Hovanyecz László beszélgetése Ágoston Vilmossal>>>>>

A Fidesz tudatosan építkezik?

A meghirdetett Fidesz-programot értékeli Csizmadia Ervin a Méltányosság Politikaelemző Központ honlapján:
"...megtörtént a fordítottja annak, ami például a polgári értékekkel történt. 1998-ban az akkori MSZP még teljesen érzéketlen volt a polgári baloldal értékeire, ám néhány évvel később nagy öntudattal kezdte polgári baloldalként meghatározni önmagát. Ma valami hasonlót látunk a méltányosság fogalmával: a jobboldal jószerivel differencia specifikumként alkalmazza a méltányos jobboldal kifejezést, amely nyilvánvalóan a méltánytalan baloldal popularizált ellentétpárja....


"Fogalma se volt róla", kik azok a gárdisták...

Szánalmas és szomorú - értékelte a Népszavában Mészáros Tamás egy jobboldali közéleti szereplő újabb lebukását.
"Annak a Fidesz-képviselőnek, aki a 2004. december 5-i népszavazás évfordulóján Szekszárdon beszédet mondott, „fogalma se volt róla”, hogy a rendezvényt a gárda biztosítja. Csak akkor értesült erről, amikor a helyszínre ért, és „nem tehetett mást”, mint hogy odaállt a mikrofonhoz. Fellépése után rögtön távozott; úgy érezte, kellemetlen helyzetbe hozták. Hiszen nem ért igazán egyet a gárda céljaival, bár különben sem tudja, mi minden hangzott el a Várban, az első csapat avatásán."
(...)
"Ugyanígy járt a kerepesi plébános, aki szintén elnézte a naptárt, mikor azt hitte, hogy manapság a templomban kell meghirdetni a következő gárdafellépést. Őt csak felkérték, úgy, mint máskor, tenne közhírré egy rendezvényt. Nem is érti, mi váltotta ki a tiltakozásokat. Mindenesetre „legközelebb jobban meggondolom, mit hirdetek ki”, mondja engedékenyen."