Könnyű, de legalább világelső
A magas minőségű magyar pehelypaplan presztízstermék. Mire egy téli paplan eljut a külföldi vásárlóhoz, ára már 600-800 dollár körül van. Ehhez képest például a Kínából származó áruért mindössze 200-300 dollárt kérhetnek - mondta lapunknak Kovács Péter, a Hungária Tollfeldolgozó Kft. ügyvezető igazgatója. Az Egyesült Államokba és több európai országba is szállító cég vezetője szerint a két paplan (még akkor is, ha mindkét esetben pehelypaplanról beszélnek) nem is ugyanaz. Azt a pehely minőséget ugyanis, amit Magyarországon elérnek, az ázsiai országban nem tudják produkálni. Marjai Judit, a többi között a Corinthia Grand Hotel Royalba is ágyneműket szállító Judit Paplan Kft. ügyvezetője is úgy véli: a magyar pehelypaplanokat nem nagyon lehet összevetni a világ más részein készültekkel. Az is megtörténik, hogy a külföldről származó ágyneműt pehelypaplanként reklámozzák, majd az áruismertetőből kiderül, hogy a töltőanyag 30-40 százaléka alacsonyabb minőségű toll. Azaz nem is lenne szabad pehelypaplanként forgalmazni. Belföldön egy kétméteres, körülbelül egy kilogramm pehelyből készült paplan ára 40-45 ezer forint. Egyedi megrendelés és méret esetében az ár a 100 ezer forintot is elérheti. Kovács Péter szerint az itthon értékesített árut is inkább a külföldiek vásárolják.
Bár a kézzel tépett magyar lúdtoll minősége elismerten a legjobb a világon, piaci pozícióit igen nehezen tudja tartani. Több termelő például egy kínai mezőgazdasági kiállításon próbál árujának állandó vevőt találni a napokban, ám mint megjegyezték, ez nem lesz könnyű, hiszen az ázsiai ország nagytermelő, bár az ottani minőség nem a legjobb. Éppen ezért a lehetőséget abban látják, hogy a luxus kategóriát kínálják Kínában, amire lehet igény.
A hazai ágazat gondjait jól mutatja, hogy a víziszárnyas- tolltermelés az idén 3000-3200 tonna között alakul, míg tíz évvel ezelőtt még elérte a 4300-at. Ezzel együtt a baromfiágazat egész évi kivitelének 10-12 százalékát a toll adja - állítja Varga Ferenc, a Magyar Tolltermék Tanács elnöke, a Hortobágyi Lúdtenyésztő Zrt. vezérigazgatója. A visszaesés elsősorban a lúdtenyésztés csökkenésének a következménye. A 2000-es évektől kezdődően a hazai baromfi-feldolgozó ipar jó néhány szereplője nehéz helyzetbe került, többen tönkre is mentek. Míg 2000 és 2003 között évente átlagosan csaknem 4,9 millió hús- és pecsenyeludat neveltek az országban, 2004 és 2007 között már csak 2,59 milliót. A termelés költségei a lúdtelepekre vonatkozó új előírások miatt megnövekedtek, míg az egyéb bevételek, támogatások elmaradtak. Így az összességében elérhető árbevétel csökkent.
A fehér, kézzel tépett, legjobb minőségű tollat nagyüzemi szinten csak Magyarországon állítják elő, mivel nálunk megtalálhatók azok a fajták, amelyek károsodás nélkül kibírják a kézzel tépést. Az extra minőség előállításához megvan a szabad tartásos legeltetés lehetősége és a tépőszakemberek hozzáértése - mondta Varga Ferenc. Mindezek miatt a magyar toll és pehely nagysága, töltőereje (rugalmassága) jobb a többinél. A hazai minőségű áru ezért 10-15 százalékkal drágább a világ más részeiről származóknál. Varga Ferenc szerint most egy kilogramm, második, harmadik vagy negyedik kézi tépésből származó libatoll ára 3200-3300 forint. (Az első tépésből származó gyengébb minőségű.)
Az árulibát - amelyet 230-240 napig nevelnek - jellemzően négyszer tépik, s ez idő alatt 50-55 dekagramm tollat ad. Így az egy szárnyas után keletkező árbevétel egyharmadát adja a toll, míg a többi a húsból származik. A törzsállományba tartozó víziszárnyasokat rendszerint 5-6 évig is nevelik és így
18-20 alkalommal is téphetik.
