Watson és a feketék
Az egy hónapja történt eset Watson egyik kijelentését követte, melyet legújabb könyve londoni bemutatóján tett, s melynek lényege az volt, hogy a feketék kevésbé értelmesek, mint a fehérek. A tudós azt fejtegette, hogy Afrika kilátásai azért rosszak, mert - mint mondta - "a Nyugat abból indul ki segélyezési és fejlesztési politikájában, hogy az afrikaiak intelligenciája megfelel a miénknek, holott minden vizsgálat ellentmond ennek". Watson szerint "a következő tíz évben fel fogják fedezni az ezekért a különbségekért felelős géneket". A felháborodás óriási volt, kutatók és tudományos intézmények sora jelezte tiltakozását, a londoni Tudományos Múzeum pedig lemondta a tudós épp esedékes előadását.
Lehetséges volna, hogy épp a mai tudományosság egyik legfontosabb alapkövének tekinthető DNS titkának egyetlen még élő megfejtője vált volna rasszistává? Vagy a joggal felháborító kijelentés csupán egy 79 éves ember elméjének hanyatlását mutatná?
Nézzünk egy kicsit a magyar sajtóban szinte figyelmet sem kapott hír mögé. Nos, a neves szerző, akinek első bestsellerré vált könyve épp a világot alapvetően megváltoztató felismerés történetét elbeszélő Kettős spirál volt, nem először háborította fel környezetét. Korábbi elszólásai a tudományos körökön kívül kevés hullámot vertek, s hozzánk ezekből még kevesebb jutott el. Pedig azok sem voltak kevésbé hitelrontóak. Tíz éve arról értekezett, hogy egy szülőnek joga van elvetetnie magzatát, ha az embrióban megtalálják a homoszexualitásra hajlamosító gént. Egy más alkalommal a kövér nőknek a soványabbaknál izgalmasabb szexuális életéről, valamint az emiatt boldogtalanabb soványabbak nagyobb karriervágyáról elmélkedett, amihez más csak az társult, amikor a színes bőrűeknek a napfény hatására a fehéreknél felfokozottabb libidóját fejtegette. Ez utóbbi megjegyzésével egy kaliforniai egyetemen 2000 novemberében tartott előadásán hökkentette meg hallgatóságát: "Ezért tartanak latin szeretőket. Nem véletlenül nem hallani angol szeretőkről. Csak angol betegről."
Látható tehát, hogy Watsonnak, akinek neve igazgatóként két évig fémjelezte az ember génkészletét feltérképező Humán Genom projekt 1990-es hivatalos indítását is, finoman szólva régi hajlama az emberek megbotránkoztatása. A New Scientist október végi számában vele készített interjújában, melynek a lap "A bosszantás licence" címet adta, azt ecseteli, miért nem félt soha kimondani, amit gondolt. Óvakodj az unalmasoktól című legújabb könyve kapcsán itt Watson egyebek mellett a vele egykor jó kapcsolatban lévő Szilárd Leót hozza fel egyik példaképeként. A nukleáris láncreakció felfedezője rendszerint három lépéssel a többiek előtt járt gondolataiban, amivel mindig idegesítette a többieket - állítja Watson. Saját korábbi kijelentéseiről viszont mifelénk jól ismert magyarázattal azt állítja, a tartalmukat kiemelték szövegkörnyezetükből és ettől váltak vitathatókká. Watson ebben a beszélgetésben magát libertariánusnak, vagyis szocialista anarchistának nevezi. Bár nem értene egyet azzal az anyával, aki elvetetné "meleg" génekkel bíró magzatát, de mindenkinek megengedné, hogy azt tegye, amit akar, márpedig ugye - így Watson - "egy szülő sem szeretné, ha nem lennének unokái". Azt azonban nem szeretné, ha az állam döntene az emberek helyett. A Nobel-díjas tudós szóhasználata, saját maga szerint is kétségtelenül kissé hányaveti, ám a politikailag kifogástalan megnyilatkozások nyomasztják. Mint mondja, nem a Nobel-díj védelmében mondja, amit mond, ilyen volt azelőtt is.
Most mindenesetre túllőtt a célon, jegyzi meg kérdésemre Hargittai István akadémikus, akinek a közelmúltban egy amerikai kiadó gondozásában jelent meg angolul DNS-doktor című könyve a Nobel-díjas tudóssal folytatott beszélgetéseiből. A genetika mindenhatósága és az összes ember egyenlő képességekkel születik két véglete közül Watson láthatólag túlhangsúlyozza az előbbit, bár mint a magyar vegyészprofesszor megjegyzi, világhírű beszélgetőtársa mindig óvakodott attól, hogy rasszizmussal vádolják. Ezt látszik bizonyítani, hogy a brit tudós a londoni Királyi Társaság előtt megkövette mindazokat, akiket most megsértett s cáfolta, hogy Afrikát genetikailag alsóbbrendűnek tartja. Mint mondta, "egy ilyen nézetnek nincs tudományos alapja".
Hargittai István szerint Watson egész egyszerűen új könyve bemutatókörútján, afféle marketingfogásként ragadtatta el magát.
Akárhogy is, a dolog megtörtént és lehet, hogy Watson könyvét még gyorsabban elkapkodják, mint egyébként, ám nem hiszem, hogy az anyagi előnyök kiegyenlíthetnék a számlát. Sic transit gloria mundi.
Nimbuszromboló Nobel-díjasok
Nemcsak Watson az egyetlen Nobel-díjas tudós, akinek későbbi ténykedése és megnyilatkozásai lerombolták egykori nimbuszát. William Shockleyt a tranzisztor társfelfedezőjét például a tudományos élet szinte kiközösítette, amikor arról értekezett, hogy némelyik rassz genetikailag alsóbbrendű és százas IQ alatt mindenkinek juttatást kellene fizetni, ha beleegyezik a sterilizálásába. Kary Mullis módszere, a polimeráz láncreakció, mely gyors és egyszerű lehetősséget teremtett a DNS-molekula másolására, s így széles körű alkalmazására a klinikai diagnosztizálástól a bűnüldözésig, szintén Nobel-díjat hozott a számára. Ám később drogfogyasztása és olyan tudományellenes kijelentései miatt, mint hogy nem a HIV okozza az AIDS-t, a partvonalra került. Linus Pauling, a kémiai és béke Nobel-díjas tudós élete végén szinte monomániásan és persze hasztalan igyekezett bebizonyítani, hogy a C-vitamin a kulcsa a legtöbb betegség, így a rák gyógyításának. Fritz Haber, az ammóniaszintézisért Nobel-díjat kapott német vegyész karrierjét jócskán beárnyékolja, hogy az ő javaslatára vetették be az első világháborús frontokon a mérges gázokat, sőt személyesen vezette az yperni klórtámadást is. S bár zsidó származása miatt 1933-ban Angliába emigrált, a sors iróniája, hogy a nácik az általa kifejlesztett Zyklon B-t használták a gázkamrák tömeggyilkosságaihoz, ahol egyebek mellett Haber jó néhány rokona is elpusztult.
