A bérbe vett Csontváry-festmény
Ismert tény: múzeumaink kevesebb pénzből gazdálkodnak, mint amennyire szükségük lenne. Vajon annak, hogy a hiányzó források egy részét a múzeumok műtárgyaik bérbeadása révén pótolják, van-e akadálya?
Nincs - állítják a Baranya Megyei Múzeumok Igazgatóságán. A 15 kiállítóhelyet működtető intézmény - fenntartójától, a megyei önkormányzattól - idén 147 millió forintot kap, ami az itt dolgozók bérének 85 százalékát fedezi. További 65 millióhoz jut a jegyek és a művészeti kiadványok eladása, illetve műtárgyak kölcsönzése révén. A pécsi központú múzeum a kilencvenes évek végétől ad bérbe cégeknek képeket és bútorokat. Ebből minden esztendőben milliós bevétele származik, az összeg pontos nagyságát azonban - mivel üzleti titok - Walterné Müller Judit, a múzeum igazgatóhelyettese nem osztotta meg velünk. Megtudtuk: általában két-három vállalkozás bérel néhány tucat műtárgyat a baranyai intézménytől; egyelőre ennyire van igény. Amúgy csak olyan cégeknek adnak bérbe, amelyek szavatolni tudják a műtárgy biztonságát.
A bérlők természetesen csak a baranyai múzeum raktárából válogathatnak, ám a kínálat így is óriási: az intézmény kincseinek 95 százalékát raktárakban őrzik. Pécsett arra is van példa, hogy kiállított képeket vesznek bérbe, igaz, csak egy órára, s anélkül, hogy a kép elmozdulna a helyéről. A házasodó párok közül ugyanis egyre többen a Csontváry Múzeumban mondják ki az igent, s az ünnepi alkalomhoz a Mária kútja vagy a Baalbek a háttér. A megyei múzeum vezetői abban bíznak, hogy ezek az ünnepségek nemcsak közvetlenül hoznak pénzt az intézménynek, de közvetve is, hisz a násznép elviszi Csontváry festményeinek a hírét. Ugyanígy a bérbe adott képek - amelyek cégek tárgyalóit és szalonjait díszítik - reklámozzák a múzeumot, véli Walterné Müller Judit.
A műtárgykölcsönzés másutt kevésbé vált szokássá, mint Pécsen. Sőt van, ahol nem is gondolják jogszerűnek ezt a gyakorlatot. Dám László, a nyíregyházi Jósa András Múzeum igazgatója szerint egy 1963-as jogszabály mindmáig tiltja a múzeumi műkincsek bérbeadását.
A szegedi Móra Ferenc Múzeum szakértői nem jogi szempontból tartják aggályosnak a műkincskölcsönzést, úgy vélik, a magánszféra nem tudja garantálni a műtárgyvédelmet. A szegedi múzeum így csak a közszféra számára ad műtárgyakat - ingyen, tartós letétbe. Kapott már képet a megyeháza, a megyei rendőr-főkapitányság és a Szegedi Egyetem.
A debreceni Déri Múzeum is csak közintézményeknek adott eddig kölcsön festményeket - ugyancsak ingyen. Nem zárkózna el a kölcsönzéstől Debrecen legismertebb műgyűjtője, Antal Péter, az Antal-Lusztig kollekció tulajdonosa sem, ám mint tőle megtudtuk, eddig nem keresték a vállalkozások ilyen ügyben. A budapesti KOGART magángalériában viszont már egy ideje működik az a lehetőség, hogy a KOGART baráti kör bejegyzett tagjai három hónapra hazavihetnek egy-egy alkotást a negyedévente megrendezett kortárs kiállításról.
Nem tartja "ördögtől való ötletnek" a műtárgykölcsönzés gondolatát a Fejér Megyei Múzeumot 16 éve irányító Fülöp Gyula sem. Ő elsősorban azt várná a bérbevevőktől, hogy a kölcsönzött képek restaurálását vállalják magukra.
A vajai Vay Ádám múzeum festményeket helyezett ki egy pénzintézethez, amely cserébe a múzeum kiállításait támogatja. A Szolnok Megyei Múzeum képeiből az egyik bank tárgyalójában minikiállítás nyílt, viszonzásképpen a pénzintézet rendezvényeket szponzorált. Horváth László, a múzeum igazgatója megjegyezte, hogy Hollandiában már bevált gyakorlat a műtárgykölcsönzés, ott a közgyűjtemények folyamatosan bérbe adnak képeket cégeknek és magánszemélyeknek. A szolnoki igazgató elképzelhetőnek tartja, hogy ez a gyakorlat nálunk is elfogadottá válik.
A Mátészalkai Szatmári Múzeum sajátos módját választotta a műtárgykölcsönzésnek. Tudni kell, hogy ez az intézmény a gazdája Közép-Európa legnagyobb szekér-, kocsi- és hintógyűjteményének, s mivel volt igény az egyik hintó bérlésére, az intézmény elkészíttette a jármű másolatát, s a hasonmást adja kölcsönbe.
Budapesten a Fővárosi Képtár a 3000 darabos festménygyűjteményének kiállításon nem szereplő darabjaiból helyez ki képeket például a Városházára. A Budapesti Történeti Múzeum festményeket és bútorokat ad letétbe, s cserébe olykor a restaurálási költségek fedezését kéri. Nagy nemzeti múzeumaink közül a Szépművészeti és a Nemzeti Galéria is helyez letétbe értékes műveket raktáraiból, elsősorban közintézményekbe, minisztériumokba vagy egyetemekhez - természetesen ingyen. A Magyar Nemzeti Galériától 1500 festmény és szobor van jelenleg letétben, mondja Földes Mária, az MNG regisztrációs osztályának vezetője. Bérletben körülbelül 50 alkotásuk lehet, többnyire bankoknál, amelyekre amúgy egyre inkább jellemző, hogy saját gyűjteményt vásárolnak. Bevételt jelentenek még filmforgatásokhoz kölcsönzött műtárgyak - A Hídember felvételeihez például festményeket adtak bérbe.
Több cég tulajdonosát, vezetőjét is megkérdeztük: látnak-e jövőt a múzeumi műkincsek bérlésében? A kérdezettek általában meglepődtek, eddig nem is hallottak erről a lehetőségről. Többen úgy vélték, hogy egy rangos kép a tárgyalójukban azt sugallná: a cég jól áll, és fontos számára a kultúra.
A műtárgyak bérbeadásánál nagyon fontos a biztonság, ám abszolút védelem nincs. Ezt igazolja az a néhány éve történt eset, amikor a Balatoni Nemzeti Park fenékpusztai vendégházában megsemmisült Somogyi Győző festőművész Herman Ottó-alkotása. Az Orbán-kormány kisgazda irányítású környezetvédelmi tárcájának a politikai államtitkára tartotta Fenékpusztán a születésnapi buliját, amelyen a meghívottak féktelen jókedvükben leakasztották a képet a falról, majd az udvari szalonnasütőnél célba lőttek rá. A hatóságok által felelősségre vont államtitkársági kabinetfőnök százezer forintos pénzbírságot kapott, majd ugyanő 800 ezer forintért megrendelte Somogyi Győzőtől a kép újbóli megfestését.
