"Határozott nemtetszés" - Szilvásy titkárnője hívta a hvg.hu főszerkesztőjét

Hirschler Richárd, a HVG Online főszerkesztője arról számol be , hogy az október 2-án megjelent Topolánszky-interjú után nemcsak Topolánszkyt, hanem a szerkesztőségüket is kereste Sztilvásy György vagy munkatársa: "Igaz, velem személyi titkára, egy hölgy beszélt, aki nagyon udvariasan, ám határozottan adott hangot nemtetszésének, amiért „nehéz helyzetbe” hoztuk a miniszter úr két egykori munkatársát, Alács Tibort és Rákosi Ferencet" - írja Hirschler Richárd. - "Anélkül jelentettük meg az interjút, hogy előzőleg velük konzultáltunk volna. Jeleztem, hogy interjút közöltünk az interjúalany véleményével, de amennyiben a két munkatárs válaszolni akar az interjúban megjelent, őket érintő mondatokra, természetesen helyt adunk nekik. (Mindeddig nem jelentkeztek.)
Ezután hangzott el a kérdés, amelyet jól ismertem még a 80-as évekből, amikor a jobb sorsra érdemes Lakatos Ernő vezette az MSZMP (eszem-nemeszempé, ahogy annak idején aposztrofáltuk) agitprop osztályát. Akkor is mindig megkérdezték, ha nem tetszett nekik valami: a cikk, az interjú milyen körülmények között született? Annak idején erre igazoló jelentésben kellett válaszolni, most azért jobb a helyzet. Amikor a vonal másik végén a hölgy megkérdezte, vajon Topolánszky kezdeményezte-e az interjút, beérte válaszommal: 'Nem, mi kerestük fel, és némi habozás után hajlandó volt nekünk interjút adni.' ">>>>>>

"Nem az a baj Szilvásy úrral, hogy ő maga megbocsáthatatlan bűnöket követett volna el, vagy hagyott volna elkövetni ezekben az ügyekben. Hanem az, hogy nyilvánvaló: reflexei ütköznek az európai politikai és viselkedési kultúrával, s ez a karambol a legkényesebb helyen történik vele - a titkosszolgálatok élén. Ami egyértelműen tovább rontja az amúgy is siralmas állapotban lévő közbizalmat" - írja Foglalt" című kommentárjában Füzes Oszkár.>>>>>

A Népszava szerdai számában a Topolánszky és Szilvásy közötti telefonbeszélgetéssel kapcsolatban Szilvásy álláspontját ismerteti bőségesen: "Nem fenyegettem meg Topolánszky Ákost – jelentette ki tegnap Szilvásy György, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős tárca nélküli miniszter a Magyar Nemzet cikkére reagálva. A lapnak az ifjúsági minisztérium egykori államtitkár-helyettese azt állította, hogy Szilvásy „hivatalos minőségében” felszólította: vonja vissza korábbi kijelentéseit, különben közleményt ad ki arról, hogy egy alapítványon keresztül próbált bűnös módon szert tenni jelentős közpénzekre. Az ügy előzménye, hogy a volt államtitkár-helyettes korábban azt nyilatkozta: ő is „találkozott nehezen megtagadható kérésekkel”, amikor támogatásokról kellett dönteni az akkor Gyurcsány Ferenc vezette tárcánál.
Szilvásy György – aki a kérdéses időben az ifjúsági tárca államtitkára volt – a cáfolaton kívül annak a véleményének is hangot adott, hogy Topolánszky olyan „valótlanságokat állít, melyek úgy hangzanak, mintha azokat a Fidesz politikusai mondták volna.” Azt is mondta, feljelentést tett volna, nem közleményt adott volna ki, ha tudomása lett volna közpénzekkel való visszaélésről."

Ahol nincs közös igazság, ott gyűlölet, rombolás, háború van

Ágoston Vilmos Kisajátított tér (A nemzeti képzelet Doru Munteanu és Wass Albert műveiben, EÖKiK, Budapest) című tanulmányát méltatja a Népszavában Fejtő Ferenc, a lap tiszteletbeli főszerkesztője.
"A tanulmány abban is különbözik az egymásnak ellentmondó csoportok nemzeti konfrontációjáról szóló legtöbb eddigi munkától, hogy nem az egymással szemben álló felek között keresi azt, hogy kié az igazság. „Mintha az igazságot egyedül birtokolni lehetne”, „ám de az igazság igen elvont és bonyolult fogalom”. A jog ugyanis szerinte nem az „igazságra” épül, hanem általában az alkura, a kompromisszumra, amelyet a társadalmi erők vagy a hatalmak kialakítanak egy bizonyos időben. Szerinte az igazság alapjában véve egy megegyezésen alapuló fikció: a felek „időről időre megegyeznek bizonyos alaptények elfogadásában”. De mi történik, ha a felek nem egyeztetnek, nem óhajtanak egyeztetni? „Akkor nincs igazság” – feleli Ágoston. „Akkor gyűlölet van, rombolás, terrorizmus, háború.” Ezért a szerző hangsúlyozza, hogy az ellentmondó nézetekben nem az érdekli, hogy kinek van igaza, hanem hogy mi a közös. A konfliktus elkerülésének módja nem az, ha elméletileg kimutatjuk, hogy miben térnek el egymástól a különböző „ideológiai igazságok”. A konfliktusokban mindig az érvelés szimmetriája az, ami mindkét oldalról elvezet a kirobbanáshoz. Más utat már egyik sem tud elképzelni, mint a saját igazának győzelmét a másik fölött. És ezt a tételét a erdélyi román és magyar irodalmi példákkal bizonyítja. A román irodalmi alkotások bemutatása mellett behatóan elemzi Wass Albert írói munkásságát is. Ez tanulmányának egyik legeredetibb része, amelyben bebizonyítja, hogy nem egy ártatlanul szenvedő, szenvedélyes kommunistaellenes, nagy magyar íróról van szó, akit méltatlanul hallgattak el több mint negyven éven át a magyar kommunisták és az „igazságtalanul antiszemitázó zsidók”, hanem rámutat az író újabb kultuszának a társadalmi gyökereire is.">>>>>"Bizonyára nem így gondolta..."

Szunyogh Szabolcs, a Köznevelés főszerkesztője tért vissza a Semjén-botrányra a Népszavában: "A jobboldal egyik vezető politikusa elmondott egy bravúros beszédet Weisz bácsi és Schwarz néni védelmében, mely bravúros beszédnek a pajeszra vonatkozó csattanóját („ha van konjunktúra, van pajesz, ha nincs konjunktúra, nincs pajesz”) én nagyjából úgy fordítottam le magamnak, hogy hát ezek a helyezkedők most jól le lettek leplezve."
Szunyogh Szabolcs ezzel kapcsolatban a szavakról és - talán nem is sejtett - következményeikről írja meg gondolatait.
Felidézi nagyapja öccsének, Pálóczi Horváth Lajosnak a Mit jelent Magyarnak lenni? című cikkét, ami 1935-ben a Heves Megyei Lapokban jelent meg. Abban a régi cikkben "talán kicsit sokszor fordul elő a „magyar” jelző, de ezt egyrészt tudjuk be a kornak, másrészt pedig valójában semmi ez a jelzős szerkezet a cikk többi részében olvasható kirohanásokhoz képest, mert a többit mai eszünkkel tiszta faji uszításnak kell neveznünk" - írja Szunyogh Szabolcs, majd hozzáteszi: - "Ő bizonyára nem így gondolta, legalábbis remélem, mert nagyon szerettem gyerekkoromban. Mindenesetre nem mond semmit arról, mit kellene tenni a más fajúakkal, ő csak megvédeni próbálja magát és minden más „magyar lelkiségűt és magyar fajút” a „germán, a szláv és a sémi” veszélytől."
A szerző nemrég Horváth Ágnes egészségügyi miniszter asszonnyal szervezett beszélgetésen vett részt a Liberálisok Házában. A közelben tüntető jobboldaliak részéről „mocskosgyilkosozták” a résztvevőket, őt magát valaki arról "tájékoztatta, hogy "milyen az orra és melyik közel-keleti országba hordja el magát".
Szunyogh Szabolcs írása így zárul: "Egész biztos vagyok abban, hogy nagyapám öccse nem is képzelte 35-ben, hogy ezekből az ő mondataiból (is) mi lesz 44-ben. És ezek? Ezek a mostani barátaink? Az időpontról nyilván fogalmuk sincs. És a többi részletről?" >>>>>

Törvényt módosítana a Fidesz - fizessenek a miniszterek

A Napi Gazdaság szerdán számításokat közölt arról, fizetésük mekkora  részétől kellene megválniuk a kormány tagjainak, ha elfogadnák a  2006. évi költségvetésről szóló törvényjavaslathoz Varga Mihály  által benyújtott módosító javaslatot.
A Fidesz alelnöke által kedden benyújtott javaslat kapcsán a lap megjegyzi: "a kormány tagjai kollektíven egy havi illetményüknek  megfelelő összeget buknának el", ha a kormányzati szektor éves  hiánya 0,5 százalékponttal meghaladja a hiány tervezett mértékét.
Akár hathavi fizetésnek is búcsút kellene viszont mondaniuk  akkor, ha a deficit 1,5 százalékponttal lépné túl a tervezettet. A  fizetési kötelezettséget az Állami Számvevőszék állapítaná meg, és  azt a Magyar Államkincstárba kellene befizetniük a kormánytagoknak -  olvasható a cikkben.
Ha a "régóta szorgalmazott fideszes ötlet alapján" született  módosító javaslat már hatályba lépett volna, "tavaly hathavi  büntetést kellett volna kiróni a miniszterekre, így - a mostani  kormánystruktúrával számolva - összesen 103,6 millió forinttal hizlalták volna a kincstár számláját" - írta a szerdai Napi Gazdaság.

A Zuschlag-ügy zalai szálait keresi a Fidesz ifjúsági tagozata

A Fidesz ifjúsági tagozata választ vár arra, hogy a Zuschlag-ügyben  meggyanúsított Őri András, a Fiatal Baloldal (Fib) volt Zala megyei  elnöke közreműködhetett-e abban, hogy esetleg Zalában is "történtek  pénzmozgások", és "támogattak az MSZP-hez kötődő civil  szervezeteket".
Erről Marton Viktor, a Fidesz ifjúsági tagozatának zalaegerszegi elnöke nyilatkozott a szerdai Magyar Nemzetben.
A politikus emlékeztetett arra, hogy a Zuschlag-ügy hét  gyanúsítottja közül a nyomozó hatóság háromról véli, hogy  bűnszövetkezetben, különösen nagy kárt okozó csalást követett el.  Mint hozzátette: ebből a három gyanúsítottból kettőt már  letartóztattak, a harmadik személy, Őri András, a Fiatal Baloldal  (Fib) volt Zala megyei elnöke viszont szabadlábon védekezhet.
A politikus szerint a Fidesz ifjúsági tagozata választ vár  arra, hogy Őri András - aki a Zuschlag-ügyben érintett egyik  alapítvány, a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon bejegyzett Együtt a  Harmadik Évezredért Alapítvány kuratóriumi elnöke, s e posztján  éppen Zuschlag János utóda - közreműködése folytán "Zalában is  történtek-e pénzmozgások, és támogattak-e az MSZP-hez kötődő civil  szervezeteket, vagy felhasználtak-e e megyében bejegyzett  alapítványokat, egyesületeket":
Azt is szeretnék tudni, hogy kik vettek részt a  sportminisztériumban a megbeszéléseken, s "volt-e köztük zalai  MSZP-s fiatal baloldali politikus" - tette hozzá Marton Viktor.
A Magyar Nemzet megkereste az MSZP Zala megyei szervezetét, ahol  annyit mondtak: Őri a fővárosban tartózkodik.
A lap idézi Őri András egyik nemrégiben adott nyilatkozatát is,  amelyben az érintett elmondta, hogy MSZP-s tagságát már korábban  felfüggesztette, s kész az ügyészség rendelkezésére állni; ügye azonban "a zalai baloldali politikai szervezetek egyikét sem érinti".

VIDÉKI LAPOKBÓL

Olajper Békésben - több százmilliós a kár, de nincs bizonyíték

A Békés megyei Hír6 portál beszámolója szerint a Bács-Kiskun Megyei Bíróság szeptember 27-ei első fokú, nem jogerős ítéletében bizonyítékok hiányában felmentette a hűtlen kezelés vádja alól a Körös Volán három volt vezetőjét, Kneifel István vezérigazgatót, Csuka Zsigmond személyszállítási vezérigazgató-helyettest, valamint Szabó Gábort, a jogi iroda vezetőjét, noha vádbeszédében az ügyész előzőleg letöltendő szabadságvesztést kért a vádlottakra. Az ügyészség vádiratában több százmillió forintos kárt rótt a vádlottak terhére azzal, hogy állítólagosan megszegték a cég vagyonkezelési szabályzatát. A nem jogerős ítélet után a vád és a védelem is háromnapos gondolkodási időt kért. S ahogy várni lehetett, mindkét oldal fellebbezett. A vádlottak nem bizonyítottság, hanem bűncselekmény hiányában kérik felmentésüket, míg az ügyészség a felmentő ítélet helyett szabadságvesztést kér. Jogerősen majd a Szegedi Ítélőtábla dönt az ügyben.
Részletek >>>>

Rendőrök vertek meg két cigány fiatalt?

A Dunántúli Napló szerint egy mohácsi benzinkútnál történt eseményeket vizsgál a rendőrség. Egy cigány fiatalember szerint egy kisebb  közlekedési baleset után erőszakkal "vonta kérdőre" három rendőr őt és barátnőjét. A rendőrök szerint viszont a cigány fiatalember lökdösődött, ők csak "visszatolták". A szemtanúk információi döntőek lehetnek, a Dunántúli Naplónak azonban a tanúk nem nyilatkoztak. A nyomozást mindenesetre meghosszabbították.>>>>>

Pályázatra várnak a szekszárdi borászok

Ötven termelő kétszázhúsz hektárral, 17 millió forinttal alakította meg  tavaly a Szekszárdi Pinceszövetkezet Kft.-t, hogy közös feldolgozót  építhessenek, pályázat híján azonban hiába reménykednek - írta a  szerdai Tolnai Népújság.
A tanulmánytervek már elkészültek az épületre és a technológiára is, a szekszárdi önkormányzat is megszavazta a  szükséges terület biztosítását, az agrártárca azonban késik az  Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap pályázatának kiírásával - mondta Takács István, a szövetkezet ügyvezetője.