Felesleges félelem a fényfolyótól
A Fővárosi Önkormányzat a Budapest 2010 program keretében a teljes budapesti szakaszon megvilágítaná a Duna víztükrét és a parti épületeket. Az ötletgazdák szerint a "hol sejtelmes, hol káprázó" megvilágítás célja, hogy a folyó Budapest minden korábbinál markánsabb jelképe legyen. A ma is az interneten lévő elképzelés szerint a kivilágított folyószakasz követendő példát adhat a Duna menti városoknak, és akár az országhatárokon is átnyúlhat. A díszkivilágítást a Duna vízereje látná el energiával.
A projekt tervezőit, úgy tűnik, teljesen hidegen hagyja, hogy világszerte egyre többen hívják fel a figyelmet a fényszennyezés jelenségére, amely emberre és állatra egyaránt veszélyes. Emiatt már több országban (köztük a szomszédos Szlovéniában is) törvények korlátozzák az éjszakai közvilágítást, a terek, épületek díszkivilágítását. A fényszennyezés fő oka a horizont síkja fölé, az égbolt irányába történő éjjeli fénykibocsátás.
A fényszennyezés az embernél visszafogja a melatonin nevű hormon termelését, amely segíti a mély alvást, egyúttal védelmet nyújt a rák kialakulása ellen.
A mesterséges fény káros hatással van az éjszakai állatokra is. Többek között összezavarja a rovarok, denevérek, valamint a költöző madarak tájékozódását, amelyek repülés közben a hold fényét használják iránytűnek. Az éjszakai fény csökkenti az állatok repülési aktivitását, ezáltal elszigeteli a populációt. Ez a folyamat akár egy-egy faj teljes eltűnéséhez is vezethet. Az állatok hosszú távon felismerik az éjjeli műfény zavaró hatásait, és elkerülik az erősen megvilágított helyeket. A teljes kivilágítás tehát az élővilág nagy részét távol tartaná a folyószakasztól. A következményeket súlyosbítaná, hogy a Duna, Közép-Európa egyik legnagyobb madárvonulási útvonala egyben jelentős éjszakázó- és táplálkozóhely.
A fényfolyóterv ellen mintegy negyven zöld-, javarészt természetvédő szervezet tiltakozó levelet adott át a főpolgármester és a környezetvédelmi miniszter részére.
A fényfolyó-elképzelés egyébként a főváros tavaszi pályázati anyagában szerepelt, amellyel az európai kulturális fővárosi címre pályázott. Mint később kiderült, eredménytelenül, a kitüntető címet Pécsnek ítélték, Budapest pályázata dobogós sem lett. Lapunk úgy tudja, a terv egyelőre lekerült a napirendről - annak ellenére, hogy a főváros a fiaskó dacára a pályázatban foglalt projektek megvalósítását ígérte.
Csillagos Égbolt Rezervátum Zselicben - Korlátozó törvény Szlovéniában
Idén augusztusban a Zselicből figyelték a Szent Lőrinc könnyeit, azaz a Perseidák meteorraj érkezését a hazai csillagászok. Azért éppen itt, mert az ország fényszenynyezés-viszonyai miatt a Zselic maradt az eddig még érintetlen területek egyike. Éppen az ilyen akcióknak köszönhetően mindinkább valóság lesz a zselici Csillagos Égbolt Rezervátum - a kezdeményezésről lapunkban is beszámoltunk. Rezervátumon ugyanazt értik a csillagászok, mint a zöldek természetvédelmi területen. Ez olyan hely, ahol a csillagos égboltot az eredeti minőségében szeretnék megőrizni. A közelmúltban a Zselica Szövetség, a MEE Világítástechnikai Társaság (VTT), a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság (DDNPI) és a Magyar Csillagászati Egyesület (MCSE) arra szövetkezett, hogy a Zselici Csillagos Égbolt Rezervátum területén és annak környezetében minimálisra szorítsa a fényszennyezést azért, hogy a Zselic megőrizze kiváló természeti adottságát. Például olyan lámpatesteket helyeznek ki, amelyek csak lefelé világítanak, felfelé nem szór a fényük.
Hasonló célt fogalmazott meg az a két hete hozott szlovén törvény, amely megtiltotta a kültéri világítótestek ég felé irányuló fénykibocsátását. A törvény a településeket gazdaságosabb energiafelhasználásra kötelezi. Csak azokon a helyeken és csak azokban az órákban használható világítás, ahol és amikor az mindenképpen szükséges. A kulturális örökség részét képező épületeket is kevésbé világítják meg. A törvénynek köszönhetően tíz év alatt a kis ország 10 millió euró értékű energiát spórol meg. (Ö. Z.)
