Lex Mol az OMV-re szabva
Változatlanul érvényben van az OMV Molnak tett tárgyalási ajánlata. Ezen semmit sem módosított az a csütörtöki bejelentés, hogy a cseh energiaszolgáltató CEZ Group és a magyar olajipari társaság szándéknyilatkozatot írtak alá arról, hogy stratégiai szövetségre lépnének. Thomas Huemer szóvivő világosan fogalmazott, amikor a fejleményeket kommentálta: "a Mol számára a konszolidációhoz vezető legjobb lépés az lenne, ha a magyar vállalat az OMV-vel leülne tárgyalni". Megkeresésünkre a Mol részéről az OMV nyilatkozatát nem kívánták magyarázni.
Időközben az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium internetes oldalán közzétették a hazai, stratégiai vállalatok kiemelt védelmét biztosító törvénymódosítás tervezetét. A lex Mol komoly korlátokat állít a hazai energiacégekben többségi tulajdonra vágyó cégek elé. Legalábbis, ha a javaslatot elfogadják, akkor az OMV elé biztosan. A tervezett szabályok a többségre törő cég közgyűlésének jóváhagyását is kérik nyilvános vételi ajánlat esetén - még az ajánlat benyújtása előtt. Az OMV-nál a felvásárlást az osztrák kormánynak is előzetesen jóvá kellene hagynia, miután a cég állami tulajdonban (is) van. Az viszont kérdéses, hogy az osztrák kormány ilyen nyilvánvalóan barátságtalan lépést tenne uniós partnerével szemben.
A javaslatokban egyértelművé teszik, ha a "célponttá vált társaság" alapszabálya ezt kimondja, akkor az igazgatótanács vagy a felügyelőbizottság a vételi szándékról való tudomásszerzés után nem hozhat olyan döntést - például alaptőke-emelésről vagy sajátrészvény-vásárlásáról -, ami a tulajdonszerzést megzavarná. Ám akkor már nem sértené meg az említett alapszabályi tilalmat a cég, ha a gazdasági társaságokról szóló törvénynek megfelelően összehívott közgyűlésen dönt a lépésekről. Vagyis: igazoltan vásárol most a Mol saját részvényeket, mivel erre van közgyűlési felhatalmazása.
Herczenik Ákos, a Raiffeisen Bank Rt. elemzője szerint a fejleményeket figyelve az OMV-nek a többségi tulajdon megszerzésére már csupán matematikai esélye maradt. Ez is csak azért, mert az említett törvényt is el kell fogadnia a parlamentnek - amire azért még várni kell, ráadásul egyes pontjai csak 2008. január elsejétől lesznek hatályosak. De a Molnak is csak akkor lesz komolyabb pénze újabb sajátrészvény-vásárlásokra, ha lezárják a CEZ-üzletet, azaz legkorábban két hónap múlva. Mindezeket figyelembe véve az OMV-nek napokon belül nyilvános ajánlatot kellene tennie a Mol részvényeire. Ám ez aligha következik be - véli az elemző. Az ugyanis szinte biztos, hogy az osztrák vállalat berkein belül nem számítottak ilyen éles és kemény ellenállásra. Mindenesetre az a részvény-mennyiség, amit jelenleg az OMV felügyel, arra mindenképpen elég, hogy blokkolni tudjon, vagy legalábbis nagyon megnehezítsen a Mol és egy harmadik fél közötti egyesülést.
