Közösségi tudomány a neten
Egyre több tudós építi fel virtuális identitását azzal a céllal, hogy a laikus közönséget tájékoztassa a legérdemlegesebb tudományos hírekről, megvédje az áltudomány művelőitől, illetve megtalálja a hasonlóan gondolkodó kollégákat, vagy ellássa tanítványait a napi eredmények lelkes kommentárjaival.
A Magyarországon is népszerű közösségi hálózathoz, az iwiw-hez hasonló módon a különböző tudományos szakmák képviselői saját hálózatokba szerveződnek, ilyen pl. orvosok számára a Tiromed, amely azt ajánlja az oldalára látogatóknak, hogy ismerőseik megtalálásán túl használják az oldalt önéletrajzuk feltöltése után jövőbeni együttműködő partnerek vagy munka keresésére is.
Egyre több közös szerkesztésű szaktudományos webes enciklopédia, azaz wiki készül, amely arra is lehetőséget ad az adott kutatóközösségnek, hogy az ott megvitatott ötletek, javaslatok a későbbiekben cikkekbe, mutatási protokollokba, projektekbe épüljenek. Ilyen wiki pl. az internet nyújtotta egészségügyi lehetőségeket kutatók számára az EHealth Wiki, vagy a David Rothman blogján összegyűjtött félszáz orvosi wiki.
A tudósok közül is egyre több kap rá webes napló írására. Írnak blogot gyakorló orvosok és tudományos szakírók, önállóan vagy párban, kollégáikkal, több blogja van pl. a Nature szerkesztőségének, van közönségdíjas blog, van legtöbbet idézett blog (Pharyngula, szerzője Paul Z. Myers biológiaprofesszor), van az Amerikai Tudományos Akadémia által megdicsért és tudományos ismeretterjesztő társaság által elismert blog (Loom). A legtöbb tudományos blogot fizikusok és biológusok írják.
A magyar nyelvű tudományos blogok közül egy jövőkutató (jövőnéző) és egy biológuscsapat blogja (Kritikus Biomassza) nyert díjat a HVG által rendezett Golden Blog nevű versenyen, ahol a helyezések a közönségszavazat és a tavalyi nyertesekből álló zsűri ítélete alapján születtek.
Bora Zivkovic a tudományos webnaplók új műfajának egyik prominens képviselője, blogján (A Blog Around The Clock) sok érdekes eszmefuttatás olvasható a blogok tudományos életben betöltött szerepéről.
A Coturnix, azaz Fürj netes nicknéven ismert belgrádi születésű, ma az USA-ban élő kronobiológus szerkesztette a napokban könyv formájában megjelent blogantológiát (The Open Laboratory), amely a 2006-ban írt tudományos blogbejegyzések közül az olvasók által legjobbnak ítélt ötvenet tartalmazza, és ő szervezi az immár másodszor megrendezésre kerülő tudományosblog-konferenciát, ahol a bloggerek személyesen is találkozhatnak.
Tudományos blogból is olyan sok van már, hogy érdemes összegyűjteni az elmúlt időszakok legjobb írásait azok számára, akik nem látogatják végig naponta a blogokat. Ezt teszik a blogkarneválok, pl. a MedIQ nevű blog magyar orvostanhallgató írója rendszeresen készít ilyen összefoglalókat. Ezen a blogon olvashatunk a web 2.0, azaz a felhasználók által alakított web orvostudományban való felhasználási lehetőségeiről vagy arról is, hogyan használható a Second Life nevű hálózati szerepjáték az orvoslásban, tudósképzésben.
Ha nem akarunk időt szánni a számunkra érdekesnek bizonyult netes források rendszeres felkeresésére, igénybe vehetjük az RSS (Really Simple Syndication, igazán egyszerű információmegosztás) csatornákat is, amelyek révén az általunk igényelt időközökben megkapjuk a kiválasztott honlapok, blogok újdonságait. Ez azért is jobb, mint egy e-mailes hírlevél, mert így nem kapunk spameket, kéretlen reklámokat.
Az internet olyan virtuális tudományos közösség létrejöttét is lehetővé teszi, amely kooperatív kutatást végez. A Collaborative Drug Discovery vagy a Synaptic Leap nevű honlap összegyűjti azokat a kutatókat, akik hajlandók az iparilag fejletlen országokban előforduló betegségek, pl. a malária gyógymódjait kutatni.
A gyógyszercégek ezekbe a kutatásokba nem fektetnek pénzt, mert a szegény országok betegei nem tudnák kifizetni a szabadalmi védettség által magasra srófolt árakat. Matthew H. Todd ausztrál kémikus a Science and Engineering című lapnak elmondja, hogy ez az új internetes kezdeményezés lehetővé teszi az azonnali visszajelzést, és a tudósok tanulhatnak egymás hibáiból.
A munkának ez a része a hagyományos publikálás révén elveszne. A Synaptic Leap közreműködői megpróbálnak optimális eljárást találni egy maláriaellenes szer előállítására, és összegyűjtik a malária-genomról rendelkezésre álló valamennyi információt, hogy megtalálhassák azokat a genetikai helyeket, amelyek a jövőbeli gyógyszerek támadáspontjai lehetnek.
Hiszen az együttműködés, ahogy az evolúció matematikai biológiáját művelő Martin Nowak megjegyzi a népszerű webes honlapján és a Nature-ben is publikált cikkében: az emberi fejlődés sikerességének kulcsa.
