A felelősségüket az ítélet késedelmes írásba foglalása, az iratok határidőn túli felterjesztése, illetve a tárgyalás késedelmes kitűzése miatt állapították meg. A felelősségre vontak közül két bírónak megszűnt a szolgálati viszonya, egyet felfüggesztettek vezetői tisztségéből. Két bíró feddésben részesült, egy pedig egy fizetési fokozattal való visszavetést kapott. Egy bírót felmentettek a bírói tisztségéből. Tavaly három bíró ellen indult büntetőeljárás; ittas járművezetés, közúti baleset gondatlan okozásának vétsége, illetve rágalmazás miatt.

Rendkívül szigorú elvárásokat támasztanak azzal szemben, aki a jelenleg 2800 fős bírói kar tagja akar lenni. A büntetetlen előélet alapkövetelmény. A bírók esetében ez azt jelenti, hogy a leendő munkáltató a teljes bűnügyi nyilvántartásba betekinthet. Azaz adott esetben arra is fény derülhet, hogy a pályázó, mondjuk, húsz évvel ezelőtt szándékos bűncselekmény miatt pénzbüntetést kapott. Ebben az esetben már szóba sem jöhet a bírói pulpitus. Emellett az érintettnek elmeorvosi, pszichológiai és belgyógyászati vizsgálaton kell átesnie, amelynek során a teherbíró, stressztűrő és döntési képességét vizsgálják. Mindez persze nem lehet garancia arra, hogy a bíró pályafutása alatt mindvégig megőrzi feddhetetlenségét. Évente azonban csak elenyésző számban indul bírák ellen fegyelmi vagy büntetőeljárás. Az előbbiről nem lehet, az utóbbiról elvileg lehetne beszélni, gyakorlatilag azonban a bírósági vezetők az esetek többségében csak külön megkeresésre adnak tájékoztatást.

Ami a fegyelmi eljárást illeti: a bíró akkor követ el fegyelmi vétséget, ha a szolgálati viszonyával kapcsolatos kötelezettségeit vétkesen megszegi, illetve, ha az életmódjával, magatartásával a hivatás tekintélyét sérti vagy veszélyezteti. A szolgálati viszonnyal kapcsolatos kötelezettségszegés az esetek többségében azokat az ügyeket foglalja magában, amikor egy-egy bíró a megadott határidőre nem foglalja írásba az ítéletet, nem tűzi ki időben, avagy késve tűzi ki a tárgyalást. Amikor a bírói hivatás tekintélye forog veszélyben, az már azt jelenti, hogy a bíró ellen büntetőeljárás folyik. Büntetőeljárás többnyire gondatlan közlekedési bűncselekmény vagy ittas vezetés miatt indult bírók ellen, de akadt példa szándékos bűncselekmény elkövetésére is; például közokirat-hamisításra.

Az, hogy melyik bíró ellen indult fegyelmi eljárás, s milyen büntetést róttak ki rá, csak az adott személy munkáltatója, illetve kinevezője, valamint a fegyelmi tanács tagjai előtt ismeretes. A fegyelmi eljárás szolgálati titok.

A bírót is megilleti az ártatlanság vélelme. A csekélyebb súlyú fegyelmi vétségeknél az eljárás megindulása után is hivatalában marad. Igaz ez a büntetőügyek miatt indult fegyelmi eljárásokra is, ha gondatlan cselekményekről van szó. Legföljebb az ügy befejezéséig nem ítélkezhet önállóan csak tanácsban, vagy peren kívüli eljárások elintézésére osztják be. Más a helyzet, ha szándékos bűncselekmény elkövetésével vádolják. Ilyenkor általában felfüggesztik tisztségéből, s nem ítélkezhet.

A fegyelmi eljárás tehát szolgálati titok. Azzá a megyei bíróság vagy az ítélőtábla elnöke minősíti. A nyilvánosság ellen szól, hogy a bírókat nem lehet kitenni a vádlottak és egyéb érdekeltek céltáblájának. Milyen tekintéllyel ítélkezhetne például egy életfogytig tartó szabadságvesztés "várományosa" felett úgy egy bíró, ha előtte figyelmeztették vagy megrótták, mert nem tűzte ki időben a tárgyalást.

Arról már megoszlanak a vélemények, hogy mi a teendő azokban az esetekben, amikor a bíró ellen szándékos bűncselekmény gyanúja miatt indul eljárás, s ezért azzal párhuzamosan fegyelmi is indul. Vannak bírósági vezetők, akik ezúttal is a bíróság tekintélyét emlegetik, s nem adnak tájékoztatást, az igen jól hangzó, szolgálati titokká minősített fegyelmi eljárásra hivatkozva. Pedig nincs olyan törvény, amely a büntetőeljárás esetében a titkosságot előírná. Sőt! Egyes, általunk megkérdezett bírók szerint inkább tájékoztatást kellene adni az ilyen esetekről - ez segítene a többiek tekintélyét megőrizni.