Sokáig maradó kerti vendégek
A kertben nem csak a növényeknek lehet helyet hagyni. Bármekkora is legyen a ház körüli zöld terület, érdemes tárgyakkal megtörni a monoton zöldet, vagy pótolni az éppen elvirágzott növények színeit. Azt azért nem szabad elfelejteni, hogy a kert a növények otthona, ám az épített tárgyak vagy az egyszerűen felállítható díszek mellett szól: velük kevesebb a baj, nem kell különleges teleltetésükről gondoskodni. A nyári szabadság igazán alkalmas a fejtörésre, az esetleges tárgyak kiválasztására. Ez lehet szobor (akár kerti törpe is), ülőalkalmatosság, szökőkút, tó (csobogóval vagy anélkül), madáritató, mediterrán hangulatú hatalmas agyagkorsó, kőedény, és szinte a végtelenségig sorolhatnánk a lehetőségeket. Napról napra változik, bővül a barkácsáruházak és a nagyobb kertészeti árudák díszválasztéka. Szinte minden kapható.
Az ügyesebbeknek nem érdemes vagyonokat fizetni a készen megvásárolható tárgyakért. Akinek nem szakmája, vagy éppen nincs különleges kertépítő érzéke, legegyszerűbb, ha valamilyen katalógusból, netán kertészeti albumból dolgozik. Ilyenkor nem szégyen a koppintás! Egyébként úgysem sikerül a kerttervező munkáját pontosan lemásolni. A tárgyak kiválasztásakor, elhelyezésekor szerencsésebb helyzetben van, akinek kéznél van a számítógép és a digitális fényképezőgép. Nincs is szükség különleges programokra. A fényképezőgéphez kapott egyszerű szoftverrel és a számítógépben meglévő rajzoló segítségével a kertről készített fotóra varázsolható az új tárgy, és ha szükség van rá, akkor az átfestéshez a szín is kipróbálható.
Magyarországon sokáig jóformán a giccs szinonimája volt a kerti törpe: igényes kertben nem üthetett tanyát. Mára mintha megváltozott volna a helyzet. A százötven éves figura számtalan új változata közül már könynyebb olyat választani, amelyiket nem tartják kínosnak az ismerősök sem. Az egyre szélesebb kínálat persze nem nélkülözi most sem a vadhajtásokat. A törpét nem kell feltétlen közszemlére állítani. Elbújhat egy kúszó boróka alatt, vagy meghúzódhat egy félreeső zugban. Igen jól mutatnak a törpék a nyáron is megrakott és látogatott madáretetők környezetében. Törpe készül kőből, betonból, fából, műanyagból. Aki törpét nem akar, egész állatkertet telepíthet a kertjébe: vaddisznó, szarvas éppúgy kapható, mint flamingó vagy gólya.
Absztrakt vagy valós szobor is talál magának helyet a kertben. A szobrot, nagyobb kőfejet, vízköpőt hangsúlyozhatják, ha növényekkel vagy sziklákkal, görgetegkövekkel veszik körül. A pontos hely megtalálásakor el kell azt is dönteni, hogy a kert fő- vagy mellékszereplőjéről lesz szó. A törpék és szobrok elhelyezésekor, ha biztosan viszont akarják látni őket, figyelni kell rögzítésükre. Remélhetőleg elveszi a tolvajok kedvét, ha mázsás betontalpra ültetik őket. Nem nehéz elkészíteni. Egy nagyobbacska lavórban is megkeverhető a barkácsáruházban zsákonként pár száz forintért vásárolt készbeton. Elég egy diszkrét lyukat ásni a törpe vagy szobor alá, beleönteni a betont és beledugni egy hosszú csavart vagy meghajlított betonvasat, amihez lehet rögzíteni a tárgyat.
A kerti bútorok kiválasztásához, beillesztéséhez csak nagy vonalakban lehet tanácsot adni. Négy személyre számítva szűk tízezer forintból megúszható a műanyag garnitúra beszerzése, de szerepel a katalógusokban egymillió forintos, nemes fából készült kombináció is.
Nem csak műanyagból, fából, fémből készülhetnek ülőalkalmasságok. A kőpadok, kőasztalok egyfajta méltóságot árasztanak. Ha nem csak dísznek szánják a kerti ülőkét, akkor olyan félárnyékos helyet kell neki találni, ahonnan messzebbre ellátni. Lehet a pad köré pergolát, minisövényt építeni, vagy éppen illatos növényekből néhány cserépre valót elhelyezni. Kakukkfű, levendula, ánizs, menta: megannyi olyan növény található, amelynek közelségében kellemes perceket lehet eltölteni. Persze az lenne a legjobb, ha ezek hatalmas bokorként környékeznék a padot, fotelt. Ám hazánkban ritkán növekednek azzá. Sebaj: ha egy nagyobb agyagkorsó belsejébe megfordított cserepekből magasítót építenek, akkor az erre helyezett, kisebb növények is óriásnak látszanak. Igen dekoratív kertdísz lehet az ilyen módon felépített növénytartóba bujtatott virágzó futónövény is.
A sziklakert növénytani szempontból akkor lehet valósághű, ha anyaga és a rá ültetett növényei természethűek. Ez egyébként - valljuk be - csak a hegymászóknak és a botanikusoknak lehet kedves, hiszen senki nem akar a kertjébe kopár hegyoldalt. Ezért kompromiszszumokra kell törekedni, és a sziklakertbe szárazságtűrő növényeket kell telepíteni. Sok szép, változatos levélzetű van belőlük. Az ilyen sziklakert tulajdonképpen egy megemelt ágyás, amiben sok a kő. A sziklakert nem olcsó mulatság, egy nagyobb szikla több tízezer forintba kerül. A családi autót jócskán megterheli, ha a kirándulásokon gyűjtik össze a nagyobb sziklákat. De ha ezt a módszert választják, akkor természethű, nagy és egységes formavilágú szikladarabokat kell választani. A mutatós sziklakert legalább 50-80 négyzetméter alapterületű és néhány méter szintkülönbségű. Az ilyenen már egy kis ösvény is elfér. Ennél azonban sokkal kisebbeket is össze lehet hozni. Ha csak néhány nagyobb szikla alkotja az élőhelyet, akkor ezeket úgy kell elhelyezni, hogy közöttük 30-50 centis lapos, termőfölddel feltölthető részek legyenek. Ide ültethetők a varjúhájak, kövirózsák, különböző gyepesedő szegfűk. Közvetlenül a sziklák mellé való a szálkás zöldhúr, zöld cipruska, pireneusi kőtörőfű, kaukázusi ördögszem - hogy csak néhányat említsünk a sziklák mellett rendkívül jól mutató növények közül. A bátrabbak próbálkozhatnak a télálló kaktuszokkal is.
A következő héten a házilagos növényszaporításról írunk.