Szolnokon, a Tisza mellett élünk, sokat utazunk, járjuk a világot, így alapvető fontosságúnak tartottuk, hogy a gyerekeink megtanuljanak úszni, ne essenek pánikba, ha például horgászás közben becsusszannak a Holt-Tiszába, vagy a tengerparton átcsapnak a fejük felett a hullámok - mondta a szolnoki Kolláth Gizella. Amikor most tízéves fia az első osztályt kezdte, olyan iskolát választottak, ahol az első két évben az intézmény biztosította a heti háromszori úszást a gyerekeknek. A harmadik osztálytól pedig már a szülők oldották meg, hogy hetente ötször uszodába vigyék a gyerekeket.

Szolnok ilyen szempontból kivételes helyzetben van - tudtuk meg Takács Zoltántól, a városi sportiskola vezetőedzőjétől -, mert az önkormányzat támogatja az úszásoktatást. Igaz, a "kötelező penzum" tanévenként kéthetes időtartamot jelent, s ez idő alatt csak a gyerekek ötöde képes az alapvető technikákat elsajátítani, de sportiskolai keretek között folytatható ez az edzés - tette hozzá. Szerinte kilencéves korban érik el a gyerekek azt a testi és szellemi érettségi szintet, amikor negyedannyi idő alatt tanulnak meg a mély vízben is biztosan úszni, mint ha korábban kezdik az edzést. Épp ezért Takács Zoltán szerint egy átfogó program keretében ezt a korosztályt kellene megcélozni egy általános úszásoktatási tervvel.

Úgy tűnik, a folyó menti nagyvárosok önkormányzatai szívükön viselik az úszásoktatást: Szolnokhoz hasonlóan Győrött is finanszírozza ezt az önkormányzat - közölte érdeklődésünkre Papp András, a győri önkormányzat oktatási és kulturális osztályának vezetője. Győr-Moson-Sopron megye falvainak iskoláiban már nem ennyire jó a helyzet, kevés helyen van szervezett úszásoktatás. Borsodban - miként azt Füstös József, a Megyei Diáksport Tanács titkára elmondta - az úszás iránt csökkent leginkább a fiatalok érdeklődése, vélhetően azért, mert ez a sport monoton mozgással jár. Sárospatakon és környékén a helyi általános iskolák legkésőbb a harmadik, negyedik osztályban elkezdik az úszásoktatást, a részt vevő pataki diákoknak nem kell belépődíjat fizetniük a fürdőben. A környékbeli, általában Tisza- és Bodrog-parti kistelepüléseken - Tolcsván, Györgytarlón, Kenézlőn és Olaszliszkán - is zajlik úszásoktatás: az itt élő gyerekek is a sárospataki fürdőbe járnak.

Mi történt a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Kesznyétennél? Szerdán két tizenkét éves gyereket elsodort a Sajó vize. (Egyikük holttestét a búvárok tegnap megtalálták a folyóban.) A fiúkat fürdőzés közben nyelték el a folyó hullámai - egyikük sem tudott úszni. A vízi baleseteknek a rendőrök szerint általában ez az egyik oka. A másik viszont az, hogy olyan helyen fürdenek a fiatalok, ahol nem lenne szabad. Ezt megerősítette Busi László alezredes, a Tiszai Vízirendészeti Kapitányság vezetője is, aki szerint az úszástudás mellett ilyen helyzetekben a lélekjelenlét is nagyon fontos.

- Aki a feszített víztükörhöz szokik, azt meglepi a folyóban akár egy nekiúszó hal, egy hidegebb örvény vagy egy uszadékfa is: vizet nyel, köhög, csapkod, újból vizet nyel, emiatt oxigénhiány lép föl, és bekövetkezik a tragédia - mondta tapasztalataira hivatkozva Busi László. Szerinte a vízi balesetek oka az is, hogy nyáron csapatokba verődnek a gyerekek, pénzük nincs, ezért az ingyenes folyószakaszokat keresik fel, s ott "hőstettekre hergelik" egymást. A heccelésre pedig sokszor az is a vízbe veti magát, aki valóban nem vagy csak rosszul tud úszni.

Az Öreg-Dunán, a Mosoni-Dunán, a Rábán és a bányatavakban bekövetkező tragédiák jelentős részét nem az úszni tudás hiánya okozta - vélekedett Pesztenlehrer Lajos, Győr-Moson-Sopron megye katasztrófavédelmi igazgatója. A térségben ma is emlékeznek egy húsz évvel ezelőtt tragédiára, amikor Mosonmagyaróvárnál a Mosoni-Dunából mentettek ki kajakozókat, s közben egy tűzoltó is életét vesztette. Hiába tudott úszni, az örvény lehúzta, csakúgy, mint az egyik kajakost.

l A Nemzeti Alaptanterv nem kötelező feladatként, hanem ajánlásként fogalmazza meg, milyen fejlesztési feladatokat kell az iskoláknak az úszás terén végrehajtaniuk. Az 1-2. évfolyamon például a vízhez szoktatás és az úszás technikai alapjainak elsajátítása a cél, míg az 5-6. évfolyamnál már kisebb versenyek megrendezését is ajánlják. A nevelési és oktatási intézmények működéséről szóló, 1994 óta érvényben lévő rendelet úgy fogalmaz: "Abban az esetben, ha a szükséges feltételek rendelkezésre állnak, a tanulók részére heti egy tanórai foglalkozás keretében úszásórát kell szervezni."

Hátrabukfenc a Tisza-tóban