Puskaporos Hordócska
- Van egy ismeretlen Botticellink - jelentette be múlt pénteken Hiller István Rómában, egy nemzetközi sajtótájékoztatón, majd bevallotta: már álmodott is a képről. A több hete titokzatosságba csomagolt kinyilatkoztatás alkalmával azt is elárulta: az Esztergomban, Vitéz János érsek dolgozószobájának falán talált freskóról ő már fél éve tud, az ott dolgozó restaurátor, Wierdl Zsuzsanna és a megállapítást nevével hitelesítő művészettörténész, Prokopp Mária pedig már másfél éve.
Ők egyébként egy nappal Hillert megelőzve már bejelentették a szenzációs kutatási eredményt - igaz, Firenzében, és nem a világsajtó, hanem a világ szakmai grémiuma előtt. A magyarországi Mátyás-kori reneszánsz és az itáliai reneszánsz kapcsolatát feszegető konferencián a hírek szerint meghökkenve fogadták az előadást és a bizonyítékokat. Főleg, miután egy amerikai kutató kérdésére, hogy létezik-e bármiféle írásos bizonyíték, az előadók nemmel válaszoltak. A konferencián azonban nem a Botticelli-freskó volt az egyetlen bejelentés: Pócs Dániel, a Római Magyar Akadémián dolgozó reneszánsz kutató például egy, a budai Várban előkerült márványtöredékről beszélt, és bizonyítékokkal támasztotta alá, hogy a két méter átmérőjű kút, amelyből a darab származik, Verocchio munkája. Ez azonban "visszhang" nélkül maradt.
Annál nagyobb polémiát keltett a Botticellinek tulajdonított kép ügye. Az ülésteremben elhangzottak a bizonyítékok: a fül és a nyak vonalvezetése, stílusa kísértetiesen megegyezik a mester egyik fő művén, a Vénusz születésén láthatóéval. A másik perdöntő bizonyíték az M és a zárójelbe tett B monogram, Botticelli állítólagos első fennmaradt aláírása, amelyben az "M" a mester Mariano nevű, bőrcserző apjára utalna (Botticelli teljes neve: Alessandro di Mariano Filipepi), a "B" pedig a későbbi művésznévként megismert Botticellire. Ez utóbbi, hordócska jelentésű gúnynevet társai ragasztották a fiatal, kövérke tanoncra. Bizonyíték még, hogy a közismerten Botticelli által illusztrált Dante Isteni színjáték egyik lapján is a Sandro di Mariano szignó szerepel. Wierdl Zsuzsa szavait a restaurálási folyamatot és a számítógépes rétegvizsgálatot bemutató vetítés nyomatékosította.
Alighogy a hír szárnyra kelt, több nagy nevű, a témában jártas kutató támadta meg az elméletet. A Firenzében élő Boskovits Miklós professzor - akinek 1963-ban jelent meg Magyarországon Botticelli-monográfiája - egyenesen kijelentette: a Mértékletesség című freskó festője középszerű firenzei művész a XV. század végéről. Marosi Ernő művészettörténész, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke azt állította: Mátyás halála után, 1490-ben egy bizonyos Albert mester dolgozott Esztergomban, és az a legvalószínűbb, hogy az említett mű az ő keze munkája. Mikó Árpád művészettörténész kérdésünkre elmondta, hogy bár nem Botticelli-szakértő, meggyőződése, hogy nem az áhított festő munkája látható Esztergomban, illetve, hogy a török uralom idején romok alá került és 1934-ben fellelt freskót a nemzetközi és a hazai szakirodalom túlnyomó része egyértelműen a XV. század végére datálja. Ellentétben Prokoppékkal, akik az 1460-as évekre teszik a mű keletkezését.
A témában jártas szakértők azt sem értik, hogy miért pont egy húsz évvel későbbi munka szolgált összehasonlításul, és miért nem egy, a feltételezett keletkezéshez közeli másik mű. Vitatják továbbá, hogy a három évvel később kiforrott művészként számon tartott Botticelli ilyen bizonytalan kézzel festett volna, és olyan sokszor javítgatta volna munkáját, mint ahogy azt a rétegvizsgálat mutatja. Van, aki a szignót is csak egy kőfaragójelnek tartja.
- Akik ezeket a rosszindulatú ellenvéleményeket megfogalmazták, nem is látták a hétéves munkámat - válaszolja a restaurátor, Wierdl Zsuzsa. - Boskovits például azóta nem járt a Studiolóban, hogy letisztítottam a festményt. Csak a többször átfestett változatot láthatta. A firenzei előadásomban tíz perc alatt nem tudtam felsorakoztatni az összes érvünket, de talán meg kellene ismernie a szakmának a kutatási, restaurálási dokumentumokat. Jöjjenek, nézzék meg, kutassák! - mondja.
Habár az általa szorgalmazott, huzamosabb vizsgálatról egyelőre nincs szó, pénteken Esztergomba érkezik a firenzei konferencia szakmai közönsége, hogy végre saját szemükkel láthassák a freskót, és így mondjanak megalapozottabb véleményt. - Hét év után ők lesznek az elsők, akik közelről tanulmányozhatják a vitatott művet - mondta Prokopp.
- Természetes a vita, ütközzenek csak a vélemények - kommentálta a kialakult helyzetet Hiller István a tévében kedden. - Ez jó vita, és az országunknak remek dolog - tette hozzá. Bár ahogy most kinéz, a Botticelli-álom okozhat még néhány álmatlan éjszakát.
