Kevesebb lakás drágábban
Mélypont ide vagy oda, az új lakások árát az év elején automatikusan 1-3 százalékkal megemelték a fejlesztők, a kurrens ingatlanok építtetői pedig további - összességében akár a tíz százalékot elérő - drágítást is megengedhetnek maguknak. A Központi Statisztikai Hivatal minapi jelentése drasztikus visszaesést jelez a tavalyi építési mutatókban: miközben a használatbavételi engedélyek száma Budapesten 33 százalékkal, vidéken 18 százalékkal csökkent, az építési engedélyek alacsonyabb száma is (25, illetve 13 százalékos csökkenés) az ingatlanpiac további szerény lehetőségeit valószínűsítette. Az év eleji adatok azonban némi elmozdulást jeleznek: a használatbavételi engedélyek további 25 százalékos csökkenése mellett az építési engedélyek száma már hat százalékkal meghaladja az egy évvel korábbit. Az átadott lakások számában egyértelműen a tavalyi volt az évtizedes mélypont, ami a túlpörgött piacot ismerők számára egyáltalán nem volt váratlan.
A kedvező hitelek bevezetése idején, hat-hét éve lakást vásárló fiatalok a jelek szerint most továbblendítik a lakáspiacot. Valkó Dávid, az Otthon Centrum ingatlanforgalmazó hálózat vezető elemzője szerint máris érzékelhető, hogy az időközben családot alapított párok tömegesen keresik a többszobás új lakásokat. Az egy plusz két fél és a kettő plusz fél szobás otthonok ígérkeznek a közeljövő legkeresettebb termékének, de az árérzékeny vevők miatt a lehető legkisebb alapterületen a lehető legtöbb szobával, illetve fél szobával. A most induló budapesti projekteknél megfigyelhető, hogy egyre több az ötvenlakásosnál nagyobb épület, bár a többség még mindig a legfeljebb harminclakásos.
Használtlakás-fronton a legnehezebb jósolni, az OC négyezer fős, reprezentatív felmérése szerint az idén sem az eladók, sem a használt lakást keresők száma nem nő számottevően. A lakáspiaci kínálat nagy részét - vidéken 69, Budapesten 82 százalékát - a használt otthonok teszik ki. A legaktívabb vásárlók a 25-35 év közötti budapestiek, míg a fővárosi toplistán a legnépszerűbbnek a legolcsóbb lakásairól ismert X. kerület számít, amely után a XIII. és a VIII. kerület iránt érdeklődik a legtöbb vevő az internetes kutatások szerint. A fővárosban az 50 négyzetméter alatti használt lakásokra volt és van a legnagyobb kereslet, vidéken viszont a 110 négyzetméter körüli házak és a 60-80 négyzetméteres társasházi lakások számítanak népszerűnek. A forgalmazók az enyhe télnek és a gázár-kompenzációnak is tulajdonítják, hogy nem ugrott meg az eladó panelek és a nagyméretű gázfűtéses lakások száma a kínálatban.
A telekpiacon töretlen áremelkedés jelzi, hogy a lakásépítés továbbra is jó üzlet, bár Valkó szerint a piacot jelenleg elsősorban a külföldi beruházók optimizmusa hajtja, akik helyenként meglepően magas árat is hajlandók telekre áldozni. A városközpontok vidéken és Pesten egyaránt, valamint a centrum közeli rehabilitációs területek, no meg a Duna-partok felértékelődése folytatódik, ezeken a területeken újabb, egyre drágább lakások kerülnek majd piacra.
A sikeres tömbrehabilitáció hosszú távon is felértékelődést okoz: a IX. kerületben például a tíz éve felújított Tompa utca környékén már magasabbak a használt lakások árai, mint a városrész most megújuló utcáiban az új építésű lakásokéi.
