A munkahelyi stressz nemcsak magyar ártalom, külföldi kutatók is arra figyelmeztetnek, hogy ez nemzetközi viszonylatban is a legsúlyosabb népegészségügyi problémák egyike. A túlpörgött vagy feszült légkörben dolgozó alkalmazottaknak a tapasztalatok szerint rövid távon gyomorfekéllyel, magas vérnyomással vagy szorongásos depresszióval kell szembenézniük, hosszabb távon azonban a szív-, a koszorúér- és a daganatos megbetegedések kialakulására is háromszor nagyobb az esélyük, mint a munkájukat kevésbé streszszes környezetben végzőknek. A szakemberek szerint komoly rizikótényező a feszült főnök-beosztott viszony, a kollégákkal való állandó versengés, az elismerés hiánya, s a túl alacsonynak tartott fizetés is.

Bár a munkahelyi stressz miatt szenvedők magyarországi számáról nincs pontos adat, a kedélybetegek számából a szakértők szerint erre következtetni lehet, mivel a munkahelyi stressz és a depresszió többnyire együtt és egymással szoros kölcsönhatásban jelentkezik. A kutatások azt jelzik, hogy a depresszió hazánkban igazi népbetegséggé vált, ezért is feltételezhető, hogy az esetek jelentős része mögött a munkahelyi stresszhatások állnak. Felmérések szerint az unió tagállamaiban 40 millió dolgozó élethelyzetét befolyásolja a munkahelyi stressz.

A probléma kezelésére az Európai Bizottság keretmegállapodást javasolt az európai szakszervezeti és az európai munkáltatói szövetség számára, azzal a céllal, hogy felhívják a munkáltatók és a munkavállalók figyelmét a jelenségre, s segítséget nyújtsanak a munkahelyi stressz okainak és következményeinek feltárására, illetve a stresszt okozó helyzetek kialakulásának megelőzésére. Jelezték: a magyar szociális partnerektől is elvárják, hogy az idén októberig együttesen találjanak olyan megoldást, amellyel az európai keretmegállapodás végrehajthatóvá válik a magyar munkaviszonyokban is. Konkrét eszközöket is javasoltak, például jogszabályt, kollektív szerződést, vagy jogilag nem kötelező megoldásokat, mint ajánlást, iránymutatást, magatartási vagy etikai kódexet. Ennek jegyében készítette el javaslatát a Munkástanácsok Országos Szövetsége az európai keret-megállapodás hazai végrehajtásáról. Palkovics Imre, a konföderáció elnöke lapunknak elmondta: a társ szakszervezeti szövetségek elfogadták előterjesztésüket, s a kormány is partnernek mutatkozik abban, hogy - ha szükséges - törvényben rögzítsék, milyen feltételek és milyen körülmények között kell a problémára megoldást találni, s olyan megállapodásokat kössenek, amelyeknek a munkahelyeken is érvényt lehet szerezni. A szakszervezetek elfogadhatónak tartanák, ha a munkavédelmi törvényben vagy önálló "stresszjogszabályban" rögzítenék a veszélyforrásokat, amelyek a munkavállalók egészségkárosodásához vezetnek. Álláspontjuk szerint ugyanis a rizikófaktorok kialakulásának megelőzéséért a munkáltatók sokat tehetnek. Rájuk tehát várhatóan kötelezettségek várnak majd e tekintetben. A javaslatok között szerepel például, hogy bizonyos munkaköröknél - például a fegyveres szervek dolgozóinál, a közalkalmazottak és köztisztviselők esetében - alkalmassági feltételként írják elő a stressztűrő, stresszkezelési képesség valamilyen szintű meglétét.

Az előterjesztést az Országos Érdekegyeztető Tanács várhatóan még áprilisban megtárgyalja.

Skandináv munkakultúra irodai dzsungellel az Ericsson budapesti központjában