Utáljuk a "pirézeket"

A "piréz" a fantázia terméke, ilyen népcsoport a valóságban nincs. Mégis: a magyarok többsége határozottan ellenzi a "pirézek" betelepülését az országba - akárcsak az arabok, a kínaiak vagy a románok befogadását. Magyarországon a felmérések szerint erősödött az idegenellenesség.

A magyar lakosság több mint negyede nyíltan idegenellenes a Tárki idén februárban készült vizsgálata szerint. A megkérdezettek 27 százaléka úgy véli: egyetlen menedékkérőt sem lenne szabad beengedni az országba, függetlenül attól, hogy honnan és milyen okokból érkezik. A válaszadók mindössze 6 százaléka tekinthető idegenbarátnak - ők minden menedékkérőt beengednének Magyarországra.

A felmérést vezető kutatók - Dencső Blanka és Sik Endre szociológus - szerint a többséget az úgynevezett "mérlegelők" alkotják: ők, a vizsgálatban részt vevők 67 százaléka, megfontolás tárgyává tennék, hogy Magyarország kiknek nyújtson menedéket és kiknek ne. A Tárki felmérése első megközelítésben arra utal, hogy az elmúlt években nem történt komoly változás - a nyílt idegenellenesség mértéke a korábbi ingadozás után "beállt" ugyanarra a szintre. Az adatok részletesebb elemzése ugyanakkor arról tanúskodik, hogy a rejtett idegenellenesség egyre nő. A lakosság nagy részét kitevő "mérlegelőknek" ugyanis csak a határon túli magyarokkal nincs gondjuk, őket szívesen fogadják, ám az arabok, a kínaiak, az oroszok vagy a románok érkezését a túlnyomó többségük egyre merevebben utasítja el. (Lásd ábránkat!) Vagyis a többséget alkotó "mérlegelők" véleménye az idegenellenesekéhez áll közel.

Egy 2005-ben készült, huszonnégy országban végzett vizsgálat alapján Magyarország közvetlenül a bevándorlókat leginkább elutasító országok élmezőnye mögött foglal helyet, nemzetközi összehasonlításban is magas azok aránya, akik szerint a bevándorlók kedvezőtlen hatással vannak az országra. A magyarok álláspontja leginkább a csehekével és az osztrákokéval rokon. Külön figyelmet érdemel a "pirézekkel" szembeni ellenszenv erősödése. A "piréz" nem létező népcsoport. A Tárki kutatói azért találták ki ezt a fiktív etnikumot, hogy megvizsgálják, velük szemben is megjelenik-e az idegenellenesség. A válasz: igen. Mi több, egyre nagyobb méreteket ölt. Tavaly júniusban a megkérdezett magyarok 59 százaléka utasította el a pirézek befogadását, idén februárban már a 68 százalékuk.

Pirézeket nyilvánvalóan senki sem ismerhet, a velük szembeni előítéletnek nem lehet racionális magja. Következik-e ebből, hogy a személyes tapasztalatnak nincs semmiféle hatása? Sik Endre szerint nem lehet ilyen sarkos állítást tenni, az előítéletesség kialakulása nehezen feltérképezhető folyamat. A vizsgálat kiterjedt a romák és a homoszexuálisok megítélésére is. Az eredményekből az látszik, hogy a cigányokkal szembeni előítéleteket kevéssé csökkentik a személyes kapcsolatok, ezzel szemben a homoszexuálisokkal és a menedékkérőkkel jóval elfogadóbbak azok, akiknek ismeretségi körében melegek és menekültek is vannak.

Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.