Az NRC Handelsblad holland konzervatív napilap meg nem nevezett védelmi minisztériumi forrásokat idézett, akik elmondták, hogy Hollandia és NATO-partnerei, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia valamint Kanada között feszültség uralkodik. Dick Berlijn vezérezredes, holland vezérkari főnök szeptemberben felvetette a szövetségeseknek, hogy a missziónak ne a tálibok felszámolása legyen a célja, hanem az afgán nép megnyerése, és az, hogy megőrizzék a NATO-tagállamok parlamentjeinek támogatását. A hollandok attól tartanak, hogy a fokozott összecsapások tovább szítják a lázongást. Szerintük figyelembe kell venni, hogy az afgánok egyre inkább elégedetlenek az öt éve dúló háborúval, valamint a fejlesztések lassú ütemével.

A november végi NATO-csúcstalálkozón egyébként épp a segélyek és fejlesztések jobb koordinálásáról, hatékonyabb kivitelezéséről szeretnének határozni.

A holland aggodalom nem alaptalan. Amerikai hírszerzési vezetők kongresszusi meghallgatásukon arról számoltak be, hogy gyorsan növekszik az Irakban tapasztalatot szerzett al-Kaida terrorhálózat tagjainak létszáma és befolyása Afganisztánban - írta meg a The Washington Post.

A NATO-t - melynek sorsa az afganisztáni misszió sikerességén múlhat - egyéb ellentétek is feszítik. Egyre jobban neheztel a katonai szövetség Németországra, mert a Bundeswehr 3000 fős kontingense csak északon működik közre a békefenntartásban, s - az erősödő tálib ellenállás miatt - elutasítja az ebben való részvételt Afganisztán déli részén.

A Bundestag épp a napokban hosszabbította meg újabb egy évvel a német békeerő mandátumát, de a szerepvállalás az északi területekre történő korlátozását a NATO-követelések ellenére érvényben hagyta. A megerősödött, újracsoportosított tálibok akarva-akaratlanul támogatást kapnak Pakisztántól is. A szeptemberi tűzszüneti megállapodással a pakisztáni vezetés tulajdonképpen lemondott az Afganisztánnal határos Vazirisztán tartományról. Állítólag itt bujkál az al-Kaida vezetése, köztük Oszama bin Laden is. A Vazirisztánt is magába foglaló Északnyugati Határtartományban iszlám "erényügyi" minisztérium létrehozásáról döntött az ott kormányzó iszlamista koalíció. Az egyelőre tervezett - a központ által kinevezett kormányzónak is jóvá kell hagynia - minisztérium előképe az afganisztáni tálibok hírhedt "erényügyi" minisztériuma, amelynek feladata a vallási értelemben vett bűnök megakadályozása és vallási erények előmozdítása volt - emlékeztetett az MTI.

Iszlámábád egyelőre "szerencsétlennek" nevezte a homályosan hatáskörrel rendelkező minisztériumról szóló szavazás eredményét. Két nappal a vazirisztáni döntés után a pakisztáni parlament enyhítette a nemi erőszakkal és a házasságtöréssel kapcsolatos iszlám törvényeket a fundamentalista pártok éles ellenzése dacára. A "felvilágosult modernizációt" hirdető Pervez Musarraf elnök kormánya valószínűleg ennek a törvénymódosításnak az elfogadása érdekében nem foglalkozott különösebben a tálibok és más szélsőségesek hatalmát és befolyását erősítő "erényügyi" minisztériummal.

Afgán menekült