Fejlesztési megatervek
Gyakorlatilag befejeződött a második nemzeti fejlesztési terv, más nevén az Új Magyarország terv társadalmi vitája. Hamarosan kezdődik a politikai - mind az öt parlamenti párt kifejtheti róla a véleményét -, majd október közepén a kormány Brüsszelbe küldi az elképzelést arról, mire használjuk fel a 2007-13 között hazánkba érkező sok ezer milliárd forintos forrást.
A fejlesztéspolitikában az alapvető elvek szerint a foglalkoztatás bővítését és a gazdasági növekedést szolgáló beruházások kapnának hangsúlyt, de ezen belül számos kiemelt terület lesz. Ilyen a közoktatás, az egészségügy, a kis- és közepes vállalkozások fejlesztése, az energiaügy, a környezetvédelem, az alapkészség-fejlesztés, a hátrányos helyzetű kistérségek felzárkóztatása, a Budapesttől független tudáspólusok kialakítása, valamint a szellemi és fizikai akadálymentesítés. A kormány több ezer ember kiképzését tervezi, hogy a lehető legjobb és leghatékonyabb pályázatok szülessenek meg.
A kis- és közepes vállalkozások: az elképzelések szerint - az agrárvállalkozásokon felül - mintegy 2000 milliárd forintot kapnának uniós forrásokból. A program részét képezik a Magyar Fejlesztési Bank speciális hitelprogramjai. A kilenc főnél kevesebb embert foglalkoztató vállalkozások (családi cégek, autószerelők, fodrászatok) kaphatnak majd mikrohitelt, folytatódik a tőkeprogram, amelyben a kezdő, de nagy növekedési potenciállal rendelkező társaságokat esetenként 50-100 millió forintos befektetéssel segíti az állami társaság. Tovább folytatódik az állami hitelgarancia-vállalási program is.
Az egészségügyi program szerint létre kell hozni a regionális, a kistérségi járóbeteg-szakellátó és fekvőbeteg-ellátó hálózatot, az egynapos sebészeti központokat, az otthonápolás rendszerét. Kiemelt támogatást kap majd a szűrés és a diagnosztika, tehát az úgynevezett népbetegségek (rák, szív- és érrendszeri kórok) elleni harc. Kevesebb kórház működik majd, de azok csúcstechnológiával felszerelve, a legjobb orvosokat alkalmazva állnának a betegek rendelkezésére. Budapest mellett Pécs, Szeged és Debrecen egyeteme komoly infrastrukturális fejlesztésekre is számíthat.
A közoktatásban a kormányzati munkaanyag szerint a következő években mintegy ezer intézmény újul meg, és további háromszáz, teljes rekonstrukciót kap. Ennek része - a már hitelprogramként beindított - világítás-korszerűsítési program, a tervezett iskolabusz-rendszer, és az ötezer iskolát érintő info-kommunikációs fejlesztési terv. A felnőttképzésben az angol nyelv tanulását kívánják támogatni, valamint az informatikai és vállalkozói ismeretek elsajátítását, de van terv a jogosítvány megszerzésének uniós segítésére is.
A lakások energetikai korszerűsítése is része volna a tervnek - a beruházások nyomán 2013-ra évente 12 milliárd forinttal kevesebb lenne az ország gázszámlája.
