A kísérletező zeneszerzőként és filmesként egyaránt ismert Szemző Tibor e rendezői munkája inkább szemlélődésre késztet, mintsem fölháborodásra, és nem nélkülözi a humort sem. A nagy magyar tibetológusról, Kőrösi Csoma Sándorról szóló másfél órás műve azzal provokál, hogy kizökkent szokásos mozinézői magatartásunkból. Már azzal is, hogy meghatározhatatlan a műfaja, sem hagyományos játék-, sem dokumentumfilm, de nem is ismeretterjesztő munka. Adatszerűen semmivel sem tudunk meg többet általa Csoma Sándorról vagy korszakos életművéről, mint amennyit előtte tudtunk. Mindössze egy látomással ismerkedhetünk meg. Egy rendkívüli embert idézőről, akit száz éve a nemzeti romantika hőseként tiszteltek.

- Csoma Sándor alakjában mintha megtestesülnének azok az álmaink, amelyeket soha sem tudunk valóra váltani - mondja a rendező. És arra a bátorságra utal, amellyel Csoma nekivág távol-keleti útjának anélkül, hogy az a vágyott eredménnyel kecsegtetne. És kudarcot is vall, hiszen nem találja meg a magyarok eredetét, viszont talál vallásokat, elsajátít rengeteg nyelvet, leírja
a tibeti nyelvtant, megalkotja a tibeti-angol szótárt, és ezzel mintegy vallások, nyelvek, népek fölé emelkedik. - Kozmikus figurává, egyszersmind népi hőssé válik - véli Szemző.

A film azonban nem meséli el ezt a nagy történetet, csupán lenyomatait adja, jeleit közvetíti. Egyfelől Csomáról szóló székelyföldi legendákat mutat be animációs technikával (Roskó Gábor festményei, Papp Károly Kása és Kolozsvári Gábor animációja). Ebből ismerhetjük meg - a mesélő Törőcsik Mari hiteles hangján -, hogyan vett részt hősünk balkáni török lakodalomban, miként mentette meg a kalifát a perzsa király hadától, hogyan találkozott a Kaukázusban a tündérlánnyal és így tovább. Végül: "Háromszéken úgy tudják, ha Tibetországból hazatér, ő lett volna a székely király."

E színpompás népi Csoma-vízió ellentéteként elszürkített, archívnak tetsző, ám frissen forgatott részleteken jelennek meg a tudós indiai utazásának, működésének helyszínei (Szaladják "Taikyo" István operatőr képsorain), egyebek mellett a Himalája fenséget árasztó világa vagy a híres kánumi kolostor, mai lakóival együtt. Miközben nézzük e mozgóképeket, halljuk híres gondolkodók (Goethétől Buddháig) szakrális szövegeit Csoma belső monológjaként a rendező hangján - fölidézve azokat a műveket, melyeket a főhős ismerhetett. További szövegtöredékek a legkülönfélébb európai és ázsiai kultúrákat idézik. Miután Csoma nem hagyott hátra viszszaemlékezést, naplót, a kamera próbál úgy tenni, mintha az ő szemével és fülével idézné föl a korabeli világot.

Szemző bizakodva gondol a szeptember 21-i hazai premierre. Úgy véli, a kettős megközelítés játéka és egy máig elevenen élő szakrális hagyomány megjelenítése találkozhat a nézők érdeklődésével. A Csoma legendárium iránt a legutóbbi filmszemle három hazai díja után nagy a külföldi érdeklődés. Hamarosan Európában, Észak-Amerikában vetítik több helyen, és meghívták a kalkuttai és a keralai fesztiválra is.

Csoma Sándor megmenti a kalifát a perzsa király hadától